Hegyalja - 2009
HungaryTokaj/Rakamaz camping
Elérkezett a 10. Hegyalja fesztivál is. Már az elsőnél sejteni lehetett, hogy sor kerül a jubileumi megmozdulásra is, mivel a tokaji borvidék és a zenei fesztivál a Tisza vizével együtt erős egyveleget alkot. Az évek során a minőségi, elérhető árú borokat felváltotta a silányabb minőségű hígított termék drágább áron, ami nem az inflációnak tudható be, hanem a szezonszerű gyors meggazdagodás reményének számlájára írható.

A marketing már "szigetszerűen" itt is egyre jobban mutatkozik. A programokban azért még mindig megpróbáltak a változatosságra törekedni, ami részben sikerült is, ha nem nézzük a már magyar fesztiválokon unalmassá vált Faithless, Basement Jaxx és egyéb kommersz alakulatok vendégjátékát.

Ha jobban megfigyeljük, külföldön már ezekre nincs igény és másodosztályú klubokban "játszanak", tehát innen következtetve ezeket költségtakarékosabb hívni, mint valami nívós, egyénibb, ütős nevet.(gondolok itt pl: a nyár elején beharangozott Faith No More-ra, amire a Sziget le is csapott)

A felkészültség hozott azért maga után hiányosságokat, ami a nem túl komfortos pótkemping nyitásban (minden évben probléma),a zuhanyzóvíz kifogyásában és az újításnak szánt szén-dioxid mentes energiaellátásnak volt köszönhető. A kemping és zuhanyzó rész személy szerint engem nem igazán foglalkoztatott, mivel a már jól bevált hálózsákban, Tisza-parton való nomád alvást választottam, tisztálkodásnak pedig elég volt amit a Tisza lemosott (bár amilyen állapotban most volt, inkább csak felhordott mint le...)

Az áram természetvédettebbé tételének hátránya kiütközött, miszerint koncertek közben áramingadozás volt megfigyelhető ami néha élvezhetetlenné tette a bulikat. Szén-dioxid kibocsátás ugyan az energiától nem szállt a levegőbe, de amennyi dobozos Borsodi pattant fel menet közben, szerintem pótolta ezt a nemes kezdeményezést. Pofon a szarnak.

Elkanyarodva a fesztivál minőségi jellegétől, a fellépőkről néhány szó:

Első nap sajnos nem tudtam ott lenni, így lemaradtam a Death Angelről, amit a mai napig bánok, mert gyermekkorom egyik nagy kedvencei. Igaz, már nem követem a pályájukat, de nagyon érdekelt volna. Az általam megkérdezett emberek mindegyike istenítette a koncertet, amit el is hiszek a legutóbbi koncert DVD-jük megnézése óta. Az első nap magyar fellépői számomra elhanyagolhatók.

Csütörtöki napon érkeztem, a nap szétszelte a retinám,(nem baj, mivel a bor hatása ennek köszönhetően hamarabb volt élvezhető). A jegy átvétele könnyen megtörtént, mondjuk a "sima" bérletek és napijegyek előtt kígyózott a sor, de nem volt olyan vészes, mint előző években. A bejáratnál történő motozásnál a dezodorok, parfümök elvételre kerültek (legyen már büdös a paraszt) és a 1.5L-es flakonok sem voltak kivételek. Egy alkalommal tőlem is szerették volna elkobozni de megmagyaráztam, hogy bent vettem és elhitték. Erről ennyit.

A nap további szakasza: Először is kora délután megnéztem a Fish! buliját amitől azt kaptam amit vártam. Színpadon remek, lemezen félremek. Az új lemez nálam már súrolja a pop langyosabb határait is, de hát megélni csak így lehet.

Következő a Subscribe volt. (eddigre már az égetett szeszek mértéke is rohamosan nőtt a szervezetemben). Őszintén szólva nekem mindig nagyon tetszenek a Bálinték bulijai, de ez most annyira nem kápráztatott el pedig még a Led Zeppelintől is befűztek egy szösszenetet a buliba.

A többi koncertre nem igazán tudok visszaemlékezni, mert a hatás aznapi részét a Machine Head képezte. Lehet,hogy az előttük levő zenekarok ezért sem érdekeltek annyira mint máskor talán….mert a MH-re vártam tudat alatt.

Sokan az egyik legjobb koncertzenekarnak aposztrofálják őket (amivel én vitatkoznék),de amit láttam az kielégített. Amit az ember a koncert DVD-n és a lemezeken megfigyel, az vissza is van adva élőben. Nagyon jól éreztem magam és léggitárom folyamatosan akaratlanul is húzta a már jól ismert riffeket. A repertoárban benne volt a Halo, Ten Ton Hammer,Old és még sorolhatnám. A ráadás szám a Davidian volt, amin mindenki megőrült. Rob megnyilvánulásaiból észre lehetett venni, hogy nagyon tetszett neki a közönség és élvezte a bulit. A Testament énekes Chuck Billy is felment a színpadra és "besegített" a refréneknél. Számomra ez is hatásos elem volt.

Az est további része ezen élményre alapuló italozással folytatódott rég nem látott ismerősökkel illetve a fél Mangoddal. Érdekességnek mondható, hogy már ezen a napon Tokajba érkezett a Testament is és a backstage-be barátságos focimérkőzést játszottak.

Pénteken nehezen ébredtem, mert a Tisza parton pont olyan szerencsés helyet sikerült találnom, ahová reggel 7kor már behasított a nap és a fejem gőzölgött tőle. A maximum 4 órás alvás is csak arra volt jó, hogy nem teljesen párolgott el szervezetemből a nemrég elfogyasztott alkoholmennyiség, így kevés rádolgozással ismét elértem az általam kívánt üzemmódot.

A reggeli tápanyag beszerzése nehézkes volt mivel minden bolt előtt 1 kilométeres sor állt és nem volt az egységbe benézve sem kielégítőbb a helyzet a továbbjutásra. A fesztivál területén való étkezés nagy ívben elkerülendő számomra, mivel olyan árakból én 1 lagzit is megetetek.(kivétel ez alól a Krisna étkeztető, ami csekély összeg ellenében fogyasztható tápot oszt)

Ezen a napon az első, amit láttam a The Idoru koncertje volt a nagyszínpadon. Kíváncsi voltam nagyon, mivel az új lemez dalait még nem hallottam élőben, főleg nem új dobossal. Az Idoru pályáját végigkövettem az After The Storm óta és a hazai színtér egyik legjobb csapatának tartom őket. Élőben ugyan mindig voltak bakik, főleg ének téren, ami most sem volt másként, de összességében nagyon jó kis bulit nyomtak a 36 fokos hőség ellenére.(Ilyenkor már tűzoltóautókkal locsolták a jónépet, a vizet a Tiszából nyerve). A koncert vége felé bejelentette a Bödecs Andris, hogy szeptembertől kiszáll a zenekarból. Szerintem egy zenekarban az énekes kiválása az érvágás, de izgalommal várom, hogy mi fog ebből kialakulni.

Nem sokkal ezután volt a Dewalt színpadon a Room Of the Mad Robots koncertje, akik a Borsodi tehetségkutatót is megnyerték. Stoner arcok,southern metal, Pantera feldolgozás. Nagyon élveztem.

Menet közben a Körmöczi Petivel is találkoztam, aki ismét csak elszomorított a Cadaveressel kapcsolatos információkkal. Sajnálatos veszteség számomra. Ezen a napon még említésre méltó volt a Mangod, mely előadása hibátlan és erőteljes volt. Persóék a színpadon nagyon otthon vannak és mindent lemez minőségben tálalnak a közönséggel való óriási kontakttal. Ez volt számomra a fesztivál legütősebb magyar fellépése.

A Neck Sprain új énekessel (Aki a Pantera Tribute-ban is vereti) szintén megborzongatott. Nagyon jó az új frontember. Hatalmas kontakt a közönséggel, átélés, frenetikus hang. Janó Misi látványáról és játékáról nem is beszélve .Ő az igazi southern.

Ezek a bulik azért is tetszettek jobban, mert meglepő módon a DeWalt színpad hangosítása volt a legjobb. Klasszisokkal jobb volt, mint a nagyszínpadé.

Az este közeledtével elérkezett az idő gyermekkorom másik nagy kedvencének fellépéséhez. Színpadra lépett a Testament és őrületes erővel daráltak le mindent és mindenkit. A hiba ott következett be amikor számomra kezdett 4 szám után unalmassá válni. Pedig ez nagyon ritka, de nekik sikerült. Ettől függetlenül hihetetlen kiállás, nagyon jó zenészek, pontos színpadi játék és hatalmas erő jellemezte a koncertet.

A szombati napra már szénné égett minden testrészem, így időm nagy részét a Tiszában úszva vagy csak úgy árnyékban fekve töltöttem. Az esti fekhely választás ezúttal szerencsés volt és nagyon jó kis árnyékos helyen sikerült 7 órát aludnom. Egyszer csípett pofán egy bogár, amitől 20 percre lebénult az arcom, de ezenkívül nem volt vészes.

Erre a napra az időjárás-jelentés (ami részemről csak tippeléseken alapul) óriási lehűlést és atomvihart jelzett. Hát nem nagyon nézett ki úgy, hogy bekövetkezik. Estére jött némi sötétség az égre, kisebb szél és 10 perc langyos eső, de nagyobb volt az ijedelem. Hangosbemondókkal körbe jártak autók és mindenkit a saját holmija összeszedésére késztetett, mert lehet, hogy a cunami miatt bezárja kapuit a fesztivál.

Ez olyannyira komolynak ígérkezett, hogy még az Ossián sem fejezhette teljesen be pazar programját a Dewalton, mert leállították a produkciót.(A mestert imádók bánatára.)

A sok rutintalan fesztiválozó igyekezett sátorral a kezében a vasútállomásra és egyéb más járművükhöz, hogy sikerüljön még időben hazajutni. Pancserek.

Estefelé a Krisna színpadon a Don't Say A Word őrületet produkált, majd Szabika - aki a Superbutt gitárosa, de most már csak technikusként vesz részt a színpadi produkciókban - közölte velünk, hogy ha lehet, osszuk meg mindenkivel a tényt, az Ignite fog hamarabb játszani, mert cseréltek a zenekarok az idő miatt, mivel Téglás Zoliék a buli után egyből repülnek Belgrádba.

A közel 2 órás "fesztivál tornádó szünet" után jött is a dán Hatesphere, ami monumentálist produkált. Ezután következett az est fénypontjának számító californiai Ignite. Igaz, már sokszor jártak hazánkban de Tokajban még csak most először. Látszik, hogy újabban elkerülik a magasabb jegyárral működő fesztiválokat, pár éve ezért is játszottak a Fezenen. Zoli már az elején egy "kezíccsókolom" köszöntéssel őrjöngésbe vitte a közönséget. Bleeding volt a kezdés és szép sorban a többi nagy "sláger". A Slowdown érdekes módon akusztikusan lett eljátszva, amit még soha nem hallottam így, pedig már legalább 4-szer láttam őket. A 94-es Ash Return-t is eljátszották, ami az egyik kedvencem. A végén ráadásnak a Magyarországon már jól bevált "A csitári hegyek alatt" és a Darkest Days lemez bonus track Bán Bán részletét is elkenték. Zoli a végén a már megszokott módon a tömegbe vetette magát. Ez volt talán ezen a napon a legjobb koncert.

Utána a Blind Myself kezdésnek a "Circle of pain"-nel majd folytatva a "Worst Case Scenario"-val indította a bulit. Ezeken még maradtam, de aztán előállt a kocsi amivel indultam haza, így a többi eseményről nincsenek emlékeim.

Összességében jól sikerült ez a Hegyalja fesztivál is és jövőre is meglátogatom a már akkora 11.-et.
István Fazekas | 18 aug 2009

Flyer:

Photos about the event »