Végre szép nyugdíjasan csütörtökön megszokásból korán keltem, de nem kapkodtam el a pakolást. Kinéztem a 12:15-ös egy átszállásos vonatot kelenföldről. Tity rendes volt, segített a kicuccolni (sátor, magnó, hálózsák, táska), mint valami málhás cigányok. Egyedül kényszerültem felpattanni a gyorsvonatra, Tity esküvő ürügyén maradt péntek estig Pesten.A vonaton mint kiderült, nem kell majd átszállnom Füreden, a fesztivál ideje alatt a gyorsvonatok is megállnak Zánkafürdőn. Az 50 %-os kedvezménnyel tisztába voltam, miszerint aki Pestről érkezik, vehet félárú jegyet. Az a tény viszont meglepett, hogy aki rendelkezik debreceni lakcímkártyával, ingyen vonatozhat a fesztre sőt még belépőt is kap. Szép vendégcsalogató (egy időben volt a debreceni ex Vekerivel, a Campus feszttel), bár mások szerint ez valami sima akció, miszerint kiválasztanak egy adott várost minden évben, melynek lakosait ily módon támogatják.

Negyed 4 fele leestem a vonatról, ahol várt Oszi és Gyula. Keressünk valami kocsmát, korai még betérni a rendezvényre. Megkértem Zsolti haveromat, hadd cuccoljunk be a kocsijába. Ezek után felkerestük a recepciónál található Napsugár presszót. Remek árak (hamburger 300 Ft), hűs beltér, csocsó, elég ember, néha jó zenék.

Este 8 fele befelé vettem volna az irányt, a Pepsi színpadon Tigris koncert. Nem mintha a kedvenceim közé sorolhatnám, a stílust se nekem találták ki, de a jó hangulat megvolt. Egész este itt italoztunk, a Belga előadását is megvártuk, ahol 3 db 8 éves kisgyerek nagyon jól érezte magát. Mikor voltam én ennyi idősen fesztiválon?

Koncertek után mászkálás péntek reggelig. Ekkor gyorsan feldobtam a sátramat, mert tudtam később nem lesz ingerenciám 40 fokba ilyen dolgokkal foglalkozni. Utána nekikezdtünk a magnózásnak. Délelőtt az Pepsi pultnál, délután az ex Zebra pultnál. Este 10-re kimentem Tity és Krisztián elé a vasútra, ahol mire beért a vonat, bealudtam egy padon. Szerencsére megtaláltak, örültem, hogy nem raboltak ki! Ismét gyerünk a fesztiválra! Reggel 6-ig mászkáltunk, majd elhajoltunk volna, ha emlékezetem nem hagy cserben, hova is állítottam a szállásunkat. Kicsit bezavart, hogy két bejárata volt a kempingnek. Természetesen a rossz beengedés mellett kezdtük el keresni. 1 óra elteltével valami derengett, itt valami nem stimmel. Végigsétáltunk a sátortáboron, ahol végül megleltük az 1 hónapja ajtóra rohadt lencsekonzerves 3 személyes lakásunkat. Másnap délig bírtunk aludni, majd ismét indult a nap.

Parton mászkálás, vízben térdig állás, magas rampáról vízbe ugráló kerékpárosok nézegetése. Voltak bolond kétkerekűs arcok akik a remek lapos vízpartnak köszönhetően betudtak bringázni a Balatonba.. volt aki már teljesen elsüllyedt ülve a kerékpáron, csak a kezei látszottak, de még mindig tekerte hisz megvette.

Szokás szerint összefutás Rasta Sanyáékkal, Percze családdal. Este kijutott egy Subscribe ahol kicsit megőrültem és egy félig tele vörösborost behajintottam a tömegbe. Régen német szokásnak hittük, nem tudom milyen alapon, de így utólag visszagondolva, nekem se lett volna jó ha valaki nyakon dob messziről egy itallal, főleg ha fényképezek. Elnézést kérek a szerencsés nyertestől, de fogjuk rá, hogy pár nap fesztivál után mindig megborul az agyam.

Szerettem volna kérni egy - délután már kitapasztalt - ham-gyrost (saját találmány), ami egyszerűen egy hamburger felturbózva egy kevés gyros hússal és joghurtos szósszal. Délután mosolyogva kaptam sima áron 550 Ft-ért egy kubai idős kiszolgáló hölgytől. Éjjel mint azt már megszokhattuk, a parasztabbik rész kapja meg a pultot, leakartak húzni 800 ft-tal, hogy ez a kompozíció ennyibe kerül, de ezt előre nem mondta. Na hát akkor én is elővettem a "kedvesebbik" énemet a fesztlooserekkel szemben (sajnos már nem igen gyűjtöm őket). Kikértem egy sima hamburgert.. mennyi? 550! Jó akkor ezt se kérem, szia! Legközelebb ráadásnak odaköpök kettőt.

Utolsó nap hamar kidől az ember, most sem volt ez másképp. Másnap talán 9 körül kihányt a sátor magából, pakolás, bolt, üdítő, 13:08 pesti gyors, alvás, kelenföld, 7-es, 14-es bkv, kidöglés, megszokott vasárnapi élet-halálharc.

A pompás helyszínnek köszönhetően, aki ott volt, remekül érezhettem magát. Alapból a helyzet megér egy 5-öst, miszerint a színpad és a pult a part mentén található. Egy dolgot sajnáltam: olyan hétvégét választottak a rendezők, amikor is 8-9 fesztivál volt egy időben. Ilyenkor azért fáj a szívem, nem vagyok képes ennyi részre szakadni.