Már nagyon régóta rá voltam kattanva egy igazi jó koncertre. Merthogy azért nem rosszak azok sem amik itt vannak a környéken: Óváron, Csornán, vagy Győrött, de azért mégis! Valljuk be: jó buli de nem az igazi élmény... Aki volt már nagy koncerten tudja mire gondolok. És annyi mindenre készültem: pl Born from pain, vagy az Unearth koncert, ne is említsem az elnézett Locost, és a Deftonest amiket ki kellett hagynom. De VGS már nem volt mese! Pierre megvette a jegyünket előre.

És elérkezett a várva várt pillanat. Csütörtök délután 2-kor kilépek a Diamant Fuckin' Dent kapuján, és elvigyorodok hogy EZZZAAAZ! Ezt vártam már két hete! Rám vár a délutáni bécsi kiruccanás, és nem mellékesen a jól megérdemelt 4 szabadnapom! Befutottam a helyi plázába és feltankoltam 10 darabot a legolcsóbb sörből. Hazasiettem, és már itt is volt nálam Pierre barátom indulásra készen. Sör megvan, pulcsi megvan, pénz megvan, apicsábaholajegyem??! A zsenik a káoszban is kiigazodnak, de én nem vagyok zseni, a szobámban pedíg káoszállapotok uralkodtak. De aztán végülis meglett; a számítógépasztal alatt volt... Róbertunk kifogásolta a vinni kívánt söranyag súlyát, tehát az udvarunkon egyből könnyíteni kellett rajta. Irány Kávézó, ott a találka!

Az eredeti terv az volt, hogy Suki barátunk átvisz minket Hegyesbe, és onnan megyünk vonattal. De sofőrünk még vacilált a dolgon, hogy jöjjön-e bulizni ő is. Koncert napján délután arra az álláspontra jutott, hogy egyszeréltek, meg hogy most van itthon és nem a csúnya hideg Norvégiában, úgyhogy jön de csak akkor ha kocsival megyünk. Én személy szerint örültem az ötletnek, meg Lujó is, csak Pierre kifogásolta, hogy akkor majd biztosan egyből akarunk hazajönni meg ilyenek. Egy fenéket! :)

Hát akkor Kávézóban söröket felmarkol, cigit otthagy a pulton (remélem megrákosodott tőle aki elszívta - NEMÁÁÁM:)) és kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, kettesbe bee.. be-be-beee. Nagy király a SOAD, hát azt köll hallgatni! BULI! felkiáltással autópályára fel, Rushkapitány segítségét hívva visítottunk egyet Levélig, aholis tankolás, aztán Hegyes matrica - amit persze nem ragasztunk fel teljesen, mert reggel visszaveszi a benzinkutas féláron - és irány a "nagy" út. A határ után már elkezdtünk alkudozni, hogy hol állunk meg vizelni, végülis abba maradtunk, hogy Bruck után, és így is lett. Könnyítés után még egy táncibánci a kocsi mellett kapitány hatására, és integetés a kamionsofőrbácsinak, mert titkon mindannyian gyerekkorunkban kamionsofőrök akartunk lenni, csak rájottünk, hogy milyen ápolatlan egy szakma ez :) (vagy neem?)

Bécs, Erdberg. Kocsit, lerak, futás pisilni a megszokott helyre, értéktárgyak kesztyűtartóba, alkohol felpakolva, indulás befele. Udvaron találtunk is egy padot, ahova letelepedtünk. Sörvétel, és hívtuk Pankát, hogy hol a francban van már, persze kb 20 méterre volt az asztalunktól. Nagy megörülés egymásnak, ölelkezés, és ivászat in-dul!

Egy olasz pár mellé sikerült leülnünk, és bemutatni a magyar virtust. Körülnézve azt láthattad volna, hogy minden asztalnál normálisan ülnek és iszogatnak, beszélgetnek az emberek, leszámítva a mienket. Táncolás, hatalmas röhögések, meg amit el tudsz képzelni. Rushkapitányt bemutattuk a két újonnan szerzett barátunknak is, és mondhatom nagy benyomással volt rájuk ez az ismerettség. Aztán átmentünk benzinkutra olcsóbb italutánpótlás végett.

Aztán odajött az asztalunkhoz egy srác, akinek összesen két ujja volt két kezén (valami security volt), és megkért minket hogy csavarjunk neki egy cigit. Én mindíg is segítettem a hátrányos helyzetűeken, most sem volt másképp, csak Pierre keze gyorsabban eljárt, de legalább a srác tüdejét kíméltem egy picit... Elég jól összehaverkodtunk a sráccal, bár Pierre "GiveMe5" beszólása nem tudom hogy érinthette. Lujót mindenesetre jól megérintették a dolgok, méghozzá olyannyira, hogy megint sunyi módon az asztalnál összehányta magát. Mondtuk is neki, hogy "Lujó! Te hánytál?!", erre ő: "tényleg??? Észre sem vettem..." Na a röhögés innentől már gigantikus méreteket öltött, és az sem segített a dolgon, hogy szájjal doboltam, Lujó meg Pierre összevissza táncolt. Aztán Lujó végleg feladta a harcot. Pankával még volt egy gyenge kísérletünk arra, hogy életet verjünk bele és elvittük sétálni, de nem segített szegényen. Odaadta jegyét Pankának, és eljött az ideje hogy behúzzunk a koncertre.

Bemegyünk a nagyterembe, miután lekezelték a jegyeinket. Bennt elkezdett gyanússá válni a dolog, és elkezdtük kérdezgetni az embereket, hogy mikor lesz már Voodoo. Erre ők: itt nem lesz. Na, akkor gebasz van, hosszabb kérdezősködés után megtudtuk hogy a másik teremben van. Na, odamegyünk lekezelt jeggyel, aztán a srác közli, hogy ezzel már nem mehetünk be, mert már le van tépve. Miután kicsit rendberaktuk verbálisan a srácot végre bejutottunk. Épp akkor kezdett a VGS, Grown at home-ról sajna lemaradtunk, de talán annyira nem is bántuk a dolgot.

Hát mit mondjak. Odaraktuk magunkat, de a zenészek is: nagyon jó koncert volt. Az első sorokban ugráltunk, szörföltünk és még ki tudja miket csináltunk. A buli után egy kb 20 cm hosszú párhuzamos sebet a bal lábamon, és a felsőtestemen négy zöldeslilás foltot véltem felfedezni. Kezetfogtam az énekessel (azóta nem mostam kezet és nem is fogok! :D). Másfél napig zúgott utána a fülem, de a Left for Dead című szám emléke semmissé tette ezt a dolgot! Olyat táncoltam hogy koncert után vehettem le a pólómat kicsavarni, és zsebrevágni. Nagy élmény volt!

Buli végeztével vissza az asztalhoz Sukihoz és Lujóhoz akik kinntmaradtak, de ők nem voltak ott. Én teljesen nyugodt voltam hogy úgyis visszajönnek, és igazam is lett. Az olaszokat időközben lecserélték argentínok, hasonlóan kedves társaságot nyújtottak.

Hát akkor menjünk Pankáékhoz aludni. Mivel a Flexet nem találtuk meg, úgy döntöttünk hogy megállunk egy Kebaposnál. Vettünk táplálékot, Lujó Dürüm-öt. Erre nekiálltuk énekelni, hogy dürüm-dürüm-dürümdürümdürüm-dürüm-dürűűűűm-dürürüm. A kiszolgálósrác lehet nem látta a Rózsaszín Párducot, vagy csak nem volt épp humoránál úgy hajnali 4 körül de mi jót mulattunk rajta. Aztán végre megérkeztünk a lakásba. Vendéglátónk rendesen körbeugrált minket, amiért nagyon hálásak vagyunk, csak ott lehet nem tudtuk úgy kifejezni ezt az érzést :) Reggel felfedeztük a Plutó zenekar két számát: az áramszünetet, meg a faszt leszünk mi barátotok, és ezen sikerült egész nap röhögnünk. Amikor elindultunk a háztól senkinek fingja sem volt hogy merre megyünk, csak mentünk ösztönösen és mindenféle apró hiba nélkül vissza is találtunk az autópályára.

Hegyeshalom benzikúton visszaváltottuk a matricát, és bekaptunk egy kávét/sört a Pelikánban, mert ott volt uncsitesóm, Lujó uncsitesója is, merhogy ő ott pincér. Hazaérkeztünk és elmentünk kajálni a Lokóba, utána összeültünk a Kempingben hogy összegezzük a történteket. Meg a Kávézóban is. De csak egy kicsit... :)

Nagyon jó buli volt, pont erre volt szükségem! Jó rá visszagondolni, egy örök élmény marad. Köszönök mindenkinek mindent! És neked is hogy végigolvastad!