Balaton Sound - 2011
HungaryZamárdi/Szabadstrand
A Balaton, mint kikapcsolódási helyszín magáért beszél. Nyaranta próbálunk ez irányba orientálódni, csak hát nekem a fesztiválok fontosabbak. Ezért ha a két dolog egy időben és helyen találkozik, hiba lenne kihagyni, még ha zeneileg nem is az én világom. Kétségektől átitatva Tityvel egy estére átvonatoztunk Balatonszemesről Zamárdiba, esélyt adva ennek a furcsa mesének.

Amikor két dolog egy időben és helyen találkozik...

Egész héten tökéletes fesztiválidővel kényeztetett minket az időjárás. Péntek és szombat csodaszépen telt a pécsi Rockmaratonon. Itt kicsit kielégültünk zeneileg, ezért se bántam, hogy az amúgy is pihenésre teremtett vasárnapunkat a Balaton parton töltjük, Sound formájában. Izzadság során történő dehidratálódásomat sörök formájában próbáltam orvosolni. Mondhatni, egymás után könnyedén folytak le a torkomon a dobozos dózisok.



A vasúttól ismerős volt a járás, mivel régen, 2006-ban Zamárdiba volt az Efott (ami akkor szépen kitaposta a környéket fesztiválterületnek, mivel következő évben máris indult a Sound. Be kell vallani, tökéletes választás!). A kb 1.5 km-es séta meg se kottyant, hamar elértünk ismerőseinkhez, akik az egyik ház udvarán béreltek helyet 1.000 ft / sátor / este. Kocsival is be lehetett állni. (Én évekig abban a hitben éltem, hogy a Balaton nagyon drága környék. Tavaly végre lejutottam pihenés gyanánt és azon kaptam magam, hogy a part melletti kis trafikban olcsóbb a dobozos sör mint Cegléden a boltban. Miről beszélünk?:)

Ha már egyszer eljutottunk Zamárdiig, lássunk is valamit a buliból nappali fényben, bár ez a fesztivál éjszaka éledezik igazán. De nem bántuk meg a korai bemenetelt, igencsak hangulatos volt az egész történet. Ahhoz képest, hogy 4-5 napos buliról beszélünk, 35 fok körüli levegő, utolsó napot rúgtuk, nem láttam fáradtság jeleit az emberek arcán. Elég vidáman mászkált mindenki jobbra-balra. Sikerült összefutni a Pohoda fesztiválról éppen beeső Rudibáékkal. Első kérdésük: Ti mit kerestek itt? Erre mi: Nem! Ti mit kerestek itt? :)



A nagyszínpad felé orientálódtunk és azonnal tesztelni akartam a hírhedt drága (elvileg 700-800 ft-os) fesztivál sör árakat. Ellenben a csapolt 4 dl Heineken 490 ft, dobozos 540 Ft, amit sajnos nem igen hűtöttek be, gondolom nem direkt:) Bár még így se volt olcsó, de nem vészes. Kíváncsi voltam a Sziget rendezésű fesztiválok által bevezetett kártyarendszerre is ( készpénzzel nem lehet fizetni csak az előre feltöltött fesztkártyával).



Amikor meghallottam, csak fogtam a fejem, hogy ez már megint mi? Hát lássuk: a lány kiadta a sört, a pulton szinte minden második ember előtt egy kis kézi kártyaolvasó, amin kiírva, mennyit fog levonni a kártyámról. Odatartottam elé és máris fizetve. Ennyi? :) Nem kell részegen a zsebben kotorászni, nem kell figyelni a visszajáróra nehogy átverjék a fejemet. Pozitív csalódás! A kártyára feltöltést kb 2-3 perc várakozással elég sok helyen meg lehetett oldani.

Hideg, finom sörrel kiültünk naplementét nézni. Mellettünk épített stégen ment a party, az emberek látszólag jól érezték magukat. Mi csak csodáltuk az aranyhidat, amin a messzibe két arc éppen keresztül sétál. Mivel koncertügyileg nem kellett sehova sietni, jó volt csak meredten bámulni a balatoni hullámokon gördülő hajókat.

Ha már fesztiválon vagyunk, nézzünk bele a Nagyszínpad műsorába (ami mellesleg elég korrektül megszólalt), ahol a Thievery Corporation adta a műsort. Nem vagyok oda ezért a zenei stílusért, de őket elviselem, ha egy bulin útba esik. Ezért pár számot végigsöröztünk majd tovább másztunk. A mobil wc-k meglepően tiszták voltak, ami nem utolsó szempont egy fesztiválon. Az emberekkel nem terveztem mélyre szántó kommunikációt kezdeményezni, elég rossz tapasztalattal jöttünk haza az osztrák Urban Art Form fesztiválról, ahol a tudatmódosító drogok körül futott kérdéseken kívül másról nem nagyon lehetett brekegni. Ezért ismét pozitív csalódásnak könyvelhetjük el, hogy itt az emberek normálisan tudtak reagálni. Lehet csak rosszkor voltunk jó helyen, de szétdrogozott alakkal nem találkoztam.

Az este fő zenekarának számító David Guettát már csak azért is megnéztük, hogy más irigykedjen ránk. Egy-két szám erejéig terveztük, de olyan nagy tömeg gyűlt össze rá, hogy mire befurakodtunk jobb hátra, már nem nagyon volt kedvünk elhagyni a tetthelyet. Maga a zene nekem nem jön be, sajnos ismertem is pár számot, gondolom a populárisabb rádiók színvonalas adásaiból. Ellenben a színpadi fények kárpótoltak és lekötötték a figyelmemet. Azért nem vittük túlzásba, inkább leléptünk tesztelni a kajasorokat.

Sajnos itt is fesztivál árakba botlottunk, mintha minden rendezvény összefogott volna a kispénztárcás magyar látogatók ellen. Elég drága árakat diktáltak, de nincs mit tenni, ha az ember hasa korog. Elsőre jött is egy Nordsee megoldással készült remek sültkrumpli, majd egy amerikai hot-dog (600 ft…vicc) és végül egy hamburger.



Végül a kártyán maradt 260 ft-ot levéve, célba vettük a vasútállomást, ahova ismerős kifuvarozott. Igazából elvitt volna a balatonszemesi szállásunkig, de egy 12km-es laza vonatozás miatt nem akartuk, hogy kerüljön. Hát jól beszoptuk! Itt jött a fesztivál első és egyben utolsó kellemetlen pofonja. Éjfél után már nem jártak vonatok! Igazából azért meglepő, mert egyrészt balatoni nyár, másrészt gondoltuk, csak van annyi kapcsolat a feszt és a MÁV közt, hogy legalább ilyenkor indít plusz járatokat. Az persze megint csak az értetlenség tárgyát képezte, hogy nem nagyon reklámozták túl azt, hogy reggel 4-ig nincs vonat. Legalább az egyik, információban vacsorázó hölgy járhatott volna egy kört a peronon 15 percenként elordítva magát ezügyben. Kb 24-en vártunk a semmire. Néhány emberhez én mentem oda, hogy  felesleges itt ücsörögnie.

Megittam a sört és irány a vasúttal párhuzamos főút, stoppoljunk. Csak hát a bizalmatlanságnak köszönhetően ez sem volt olyan egyszerű. Velünk együtt szintén lemaradt arcok próbáltak minket beszervezni taxiba, 5.000 ft-ért, azaz fejenként 1.000-ért elvisznek ezen a 12 km-en. Büszkeségemtől vezérelve inkább kitartóan álltunk tovább a buszmegállóban, ingyen fuvarra várva. Kettőnk mellé szegült két fiatal lány, akik nagyon lelkesen stoppoltak helyettünk is. Nem sok esélyt láttam 4 főre, de mégis megállt egy rendes idősebb arc és simán elvitt minket. Végül még egy laza séta a szállásig, egy jó vifon tészta gulyáskrémmel és végre kényelmes ágyban alvás, nem sátorban tűző nappal ébredés.

Összességében a fesztivál számomra kellemes meglepetéseket okozott. Jó hangulatú történet egy csodaszép tó partján. Zeneileg kicsit sem kényeztetett el, de ha jövőre időm és egyéb dolgok engedik, hát ismét nekiugrunk.

author: András Barth | 21 jul 2011

author:

Barth AndrásAndrás Barth

Flyer:

Photos about the event »