Wan2 - 2005
HungaryMezőtúr/Városi strand
Megindultam, mint lenkerekes autó, gondoltam jó lesz, aztán jó is lett. De haladjunk csak kronológikus sorrendben… Mezőtúr messze van. Legalábbis nekem. A szolnokiaknak nem annyira, de nekem igen. Egyel mondjuk közelebb mint Tokaj.


Normális esetben nem is indulnék neki egy ilyen útnak kényelmetlen, büdös vonattal, de a tavalyi év jó élményeivel felvértezve mégis rávettem magam: haverok, rock&roll, medence, gyönyörü lányok, hideg sör. mmmmm... Ott a helyem!

Ahogy közeledett Mezőtúr kezdtem megijedni, hogy kevesen vannak a vonaton, amikor leszálltam egyenesen megrémültem, hogy bezárt az a jó hangulatú kiskocsma ahol lehetett melegíteni. Emberek sehol. Jókor jöttem jó helyre? Még szerencse hogy szerveztünk egy találkát a vasútra, huhh! Eddig mindig úgy mentem fesztiválra, hogy követtem a tömeget, most rászorultam a táblákra, amit szerencsére vicces fiatalok nem forgattak el más irányba. Persze ennek is megvolt az előnye: megismertünk újabb helyeket és újabb fejeket!

A bejáratnál azért kezdtem észlelni, hogy lesz itt emberanyag, nincs is ezen semmi csodálkoznivaló, hisz játszik a Soulfly – gondoltam. Belépés előtt folytatódott a bemelegítés, immár nem sörrel, hanem gumilabdával a kerékpározó helyiek „legnagyobb örömére”.

Aztán jött az elhatározás, batyukat a nyakba és irány befelé! Ó, és az a csodás modern karszalag! A jegydealerek és hamisítók rémálma.
Indifferens hőfokú medence, gyönyörü lányok fürdőruciban, hideg sör, haverok, rock&roll! Jó helyre jöttem!

Insane-ugrálás, Ladánybene27-lazulás, Prosectura-nevetés, Zanzibár-az „ezek mit keresnek itt?” kérdés feltétele után sörözés, és eljött a várva-várt Soulfly. Kitettek magukért a fiúk, mint mindig! Roots Bloody Roots, Jumpdafuckup, Bring It, többet nem is igen kell mondani. Nem maradhattak ki a jól ismert Sepultura számok sem, ugyanúgy mint az igazi Soulfly dalok kegyetlen gitárzúzással, földöntúli énekkel, brutális dobbal füszerezve. Ezek a brazilok sejtenek valamit. Nem nagyon tudok róluk rosszat mondani, de a Novarockon többet nyújtottak, és ott volt három vendég zenész is. De hát ne legyünk telhetetlenek, egy élménnyel gazdagodtunk! Aztán meg a feketeleves; sok mindent láttam már, de ez engem is meglepett: Tankcsapdán bizony többen voltak mint Soulflyon. Lehet hogy jobb zenét játszanak? Vagy Lukácsnak jobb hangja van, mint Max Cavaleranak? Vagy a Tankcsapdát többen ismerik Magyarországon? Inkább az utóbbi. Egészségetekre fiúk! A nap többi részéről nem nyilatkoznék, igaz nem is nagyon tudnék…

Másnap persze első a medence! Milyen jó is másnaposan a vízben nyalogatni a sebeimet! Nézni a gyönyörü lányokat, aztán kezdeni az egészet előröl, hisz vár a hideg sör, a rock&roll na meg persze a „maradék” haverok, akik harcolva önnön fizikai szükségleteikkel nem voltak hajlandóak lefeküdni, és unalomüzésképp fogkrémes-tusfürdős-boroskólás koktélt kortyolgattak. Mmm, fincsi lehet, de én inkább kihagytam, aztán persze csatlakozott kis társaságunkhoz „Rókarudi”. És leszállt az est, oly hirtelen borította ránk szürke fátylát, hogy szinte észre sem vettük. Mantra-HareKrsna, Replika-Csató Péter, Superbutt-ugrálj!, Junkies-„miattad iszom te állat”, Palotai-Drum and bass, shake your ass! Ezt a fesztivált sem kerülte el az eső sajnos ugyanúgy, mint az összes többit. Hát erről mi kis lények, mi emberek sajnos nem tehetünk. A feladat adott: medence kimarad, egy sör bátorításnak, nem rossz dolog a rock&roll, jó fejek a haverok, de jobban esik ilyenkor keresni egy gyönyörü lányt, akivel összebújhat az ember a „kényelmes” alkalmi fészkébe. Mission completed, legközelebb megkérdem: „hogy hívnak?”...

Utolsó nap. Az utolsó napon mindig kering bennem valami kétes érzés, hogy „utolsó nap, nemsokára vége.”, „utolsó nap, most aztán keményen kimulatom magam”, „utolsó nap, holnap milyen szar lesz összepakolni, és vonatozni”, „utolsó nap, lehet hogy túlélem?”…. A nem éppen tökéletesnek mondható időjárást kárpótolták a zenekarok. Magyarország talán legtehetségesebb fiatal bandája a Subscribe rasztás fiúk! Blind Myself, kis hazánk első és egyetlen igazi extreme-metál zenekara telis tele energiával. HétköznaPI CSAlódások-igen, én is voltam fiatal lázadó és jó nosztalgiázni. Belga-kinek kellene bemutatni a popéletbe berobbant underground hip-hop srácokat? Anima Sound System-Drum and bass, „tekerd meg és táncolj!”, Anthrax- ???? izé, hát METÁL!!!

Persze nem maradhatott ki a RASTAFEST sem! ( "képnélküliek" kedvéért: tudjátok az a rasztás tömegmegmozdulás, amit minden fesztiválon utolsó nap lehet látni, amikor ezek a semmirekellőek nem csinálnak semmit, csak egymást éltetik, megdumálják az eseményeket, és fotózkodás, címcsere, és kb. két óra baromkodás után amilyen gyorsan összegyültek olyan gyorsan szerteszélednek…) Fotók hamarosan a honlapon! (ugyanúgy a fesztiválról is) Kedves rasztás barátaim! Ha megígérjük hogy ott leszünk, legyünk már ott! Tisztelet a kivételnek. Így is sokan voltunk, de lehettünk volna többen is! Feledékenyek vagytok!

Ha össze kellene foglalnom a fesztivált és az élményeimet röviden, egy mondatban azt mondanám, hogy: Gyönyörű lányok, haverok, medence, hideg sör, Rock&Roll! Jövőre ugyanitt!
author: Zoltán Völgyesi | 12 jul 2005

author:

Völgyesi ZoltánZoltán Völgyesi

Flyer:

Photos about the event »