Volt - 2005
HungarySopron
Mivel szerda estét a pécsi rockmaratonon töltöttem, úgy gondoltam csak a csütörtöki utolsó vonattal vágok neki a Volt-nak Pestről. 20:25-ös pesti vonatindulás éjféli Sopronba érkezést eredményezett.

Éppen díszítették a vasúti várótermet. Szép kék és sárga lufikkal. Securityk vigyázták, nehogy valaki kipukkassza a megfeszített munkával elkészített kompozíciókat. Természetesen semmi infó éjfélkor a fesztiválról (odajutás, buszok stb..). Egy-két taxis várta az utolsó beérkező utasokat, utánunk be is csukták a váróterem ajtaját. Eleinte próbáltunk buszt találni, hátha figyeltek a Voltos szervezők az éjjel érkezőkre. (arra a kb 8 főre). Utolsó esély: taxi.

Első kérdésre 800 ft-ot mondott a mercis sofőr. Hiába alkudoztunk, nem engedett. Inkább vártunk valamire, nem tudom mire. Aztán helyi lakosoktól megtudtam, hogy van a fesztivál taxi ami a vasúttól a fesztig kivisz 550 ft-ig, máshova már 800. 3-an össze is dobtunk egy fuvarra. Máris gurultunk az éjszakában.

Kint aránylag sok ember lézengett. Elég hűvösnek tűnt az éjjel. Másik két útitársamtól leszakadva, körbenéztem. A sátorállítással vártam még, inkább fogyasztottam egy kevés becherovkát és bort. Sikerült összefutni pár ismerőssel, akiktől jött az infot, hova érdemes letáboroznom.

Egyetlen koncert amit megtekinthettem csütörtök éjjel (a gumilabdám társaságával): a RHCP Tribute Band. Szerintem jól játszották a számokat, az énekes is ügyes volt. Tetszetős előadás volt, bár a Red Hot nem tartozik a kedvenceim közé. Reggelig tartó mászkálás, dumálás, ivászat után pihenőre akartam fogni a dolgot. Mivel a 2 személyes jurta sátramon nem lett normálisan összerakva a tetőszerkezet, reggelre arra keltem, hogy a hálózsákom gyűjti magába a vizet. Egy szóval sikeresen fullra beáztam. Ezen "feldühödve" 11 körül felpattantam és mentem ismét körbe-körbe.

Ébredező fesztivál jelleg. Aránylag sok ember. Vidám arcok, végre fesztivál ismét. Gyors kérdezősködés után sikerült beszereznem egy saját programfüzetet. Kicsit hiány volt belőle. Bekarikáztam, mi az, ami felkeltette aznapra az érdeklődésemet. A 16:30-ra kiírt Greedy Flyt persze 16:52-kor nem láthattam. "ez volt a Greedy Fly" mondatot azért sikerült elcsípnem. Késésemet ráfoghatom nyuszi helyett a sárba csúszkálásra.

Megnéztem egy Európa Kiadó beállást , majd inkább a sörsátor, ahol minden pad foglalt volt. Szép nagy sátorban több száz ember kulturáltan szórakozik, leszámítva azt hogy 20 percenként valakire rájött, hogy ordítani akar, vele együtt rákezdett még 20 ember. Jópofa szórakozás, lehet rendszert kéne faragni belőle. Volt aki műanyag lappal csapkodta az asztalt maga előtt. De senkit sem zavart.

Az árak fesztiválhoz mértek. Ahhoz képest, hogy 3 féle bor volt kiírva 90 ft / dl, a 2/1-es vörös boros kólámat természetesen a jó öreg koccintósból kaptam. Elkövettek egy trükköt: előre bekeverték a 2 literes flakonba a 2/1-et ne kelljen kevergetni. Egyrészt jó ötletnek tartom mert gyors (ilyen gyorsan még nem szolgáltak ki 2/1-gyel) másrészt nem esett jól, habos volt, kicsit szánalmasan nézett ki, de persze elfogyott. Megszakításokkal esett az eső, ezért kerestem mindig embert akinek van esernyője, hogy tudjam kamerázni az adott jó koncertet. Sikerült is rögzíteni egy keveset a Stereo MC's matinéból, amit már láthattam Szigeten régebben, de ez most jobban tetszett, mivel közelebbről nézhettem az énekes jellegzetes mozgását, a két énekesasszonyt, a fényeket. Ha osztályozni kéne, négyest megérdemelt.

Meglátogattam még aznap egy Subscribe és egy Anima Sound System koncertet. Belenéztem 5 perc erejéig az Ákos előadásba. Hát mit mondhatnék? Nem fogott meg! Elrángattak egy Alvin és a mókusok matinéra. Szerintem még mindig szánalmas zenét játszanak. Szegény lány énekes szeretett volna valamit mondani, de a másik tag sose hagyta szóhoz jutni. Zárásnak választottuk a The Doors emlékzenekart (úgy látszik mostanság divat a tribute téma). Az énekes Jim Morrison hasonmás versenyen indulhatna. A mikrofontartást is sikeresen lekoppintotta a filmből és a klipekből. Nem tudom ez a majmolás pozitív vagy sem, nekem nem jött be. Az ilyen előadókból szerintem egy van, felesleges majmolni, az más hogy a zene, a hang ugyanaz.

Végül zárásképpen elmentünk Dj Palotaira labdázni. A sátor hátsó része szinte üres volt, pár vállalkozó arccal nekiálltunk passzolgatni, néha izomból. Mikor előre rúgták és nem mentek érte, nekem kellett mindig nyomozni gumihaverom után. Reggel 7 fele unalmasra vettem a figurát. Akkor már mi rugdostuk mindenkinek:) 8 fele nagyon rajtunk volt, hogy le kéne rakni Zoli sátrát is végre, de ö bedőlt a sátramba én még mentem pár kört.

Sikerült befeküdnöm egyik ismerősöm sátrába, ő sehol. Találtam valami enni valót is. Végül is dél fele jött a sátor gazdája, szép lassan felkeltett. Azt hiszem arra ébredtem, hogy az arcom - kellemes érzés közepette - benne van a sátorban álló pocsolyában. Majdnem ittam a friss nedűből.

Szombatra virradóan gyors fogmosás és ruhatisztítás. (sikerült előző éjjel labdázás közben elesnem. 3 ember próbált felsegíteni, de mivel nem kaptam levegőt - még beszélni se tudtam - egyedül próbálkoztam. Azóta is fáj ez a rész, nevetni és tüsszenteni nem kellemes, nyomja a bordáimat.).

Mivel egyik ismerősöm kocsival volt, kora délután párszor kimentünk a járműhöz. Itt a szomszédok sikeresen fogyasztották a becherovkát. Végül megittuk mindet + elővettek egy pezsgőt borral. Jó volt velük belemerülni az alkohol világába. 5 körül ismét irány a fesztivál.

Végignéztem a szombati menüt: hát nem sok minden fogott meg. Kaptam egy jó tippet merre vegyem az irányt: a nagyszínpadon este 8-kor fellépő Thievery Corporation. Itt már kellett esernyős segítség a kamerázáshoz. Kapásból bejött a szitár jelenléte a színpadon. (kicsit beugrott a Bátor a félénk kutyából, hogy Muirel is nyert szitárversenyt + ha szomorú, általában nekiül pár dallamot játszani). Kb fél óra után távozóra fogtam a dolgot, célba vettem a pultot (ismét, mint mindig:)).

Belenéztem még egy Tankcsapdába. Itt is kamera ON pár szám erejéig, de nem tudom minek. Nem is szeretem. Erre az estére sajnos a szokásos HyperSpace parti jutott, magával húzó, magába szippantó sok efajta zenét kedvelő arcot. De kellemeset csalódtam mert jó fejek voltak. Nem annyira durva a helyzet mint szigeten szokott.

Mászkáltam megint jobbra-balra. Reggel 7-kor még segítettem egy keveset bontani a Meghallgat-lak sátrasoknak. Beszélgettem egy két emberrel komolyabb dolgokról. Lesikáltam a cipőmről a 3 kg sarat amit 3 nap alatt gyűjtögettem szorgalmasan. Segítettem nagy hátizsákokat kicipelni a bejáratig.

8 körül szerettem volna aludni 1-2 órát és mivel a sátram totál KO lett vízügyileg, ezért ellátogattam a Teaházba, ahol pár ember döglődött. Én is beálltam a sorba, végül egy egész kanapét befoglalhattam. Sikerült végre normális körülmények közt találkoznom Mr. Álommanóval. Egy óráig randevúztunk.

Délelőtt 10 fele rávettem magamat a sátorbontásra. Nem volt kellemes. Két ismerős lánnyal indultunk el hazafele, de kifele menet ök összefutottak autóval rendelkező emberekkel, így megint egyedül mehettem haza. Útba kellett ejtenem a soproni piacot a hátizsákomért.

A helyijáratos busz körbement először a vasút fele, aztán a buszpálya. A sofőr rendes volt: nem kellett vennem 165 ft-os jegyet, csak adjak egy 100-ast. Mindketten jól jártunk, szeretem a köztes megoldásokat. 11 körül már a városi piacon találtam magamat. Vasárnap persze sehol egy jó hamburgeres vagy wc. Vettem 5 könyvet +1 plüss rákot hülyeségből összesen 500 ft-ért.

Déli busszal távozóra fogtam a dolgot. Összességében tetszett a fesztivál. A vártnál jobban éreztem magamat. Sok ismerőssel találkozhattam + megismertem új arcokat. Valahol ezért is imádom a feszteket. Next level: Hegyalja fesztivál!
András Barth | 11 jul 2005

Flyer:

Random photos - 2023