Rockmaraton - 2015
HungaryDunaújváros/Szalki-sziget
Nem sok magyar fesztivált terveztem erre a nyárra, inkább külföldi rendezvényekre koncentráltam az ilyenkor szükséges triumvirátust: pénz-idő-erő. Rockmaraton nálam már régóta nincs terítéken, valahogy a Pécs alatt beszáradt légkör nem súrolta az élményküszöbömet. Ellenben az utóbbi évek zenei felhozatalát néha már-már ámulattal néztem, lehet jó fordulatot vett a dolog és adni kéne egy esélyt.


Mikor kiderült, hogy a 25. Rockmaratont áthelyezik Dunaújvárosba, ezen belül is a Szalki-szigetre, egy-két napra már csak a helyszín miatt is lementem volna (ami ismerős volt a 2008-as EFOTT kapcsán). Azzal is tisztába voltam, hogy a hat napos maratont biztos nem bírnám ki, ezért olyan napokat céloztam meg, ahol akadnak érdekes bandák. Így esett választásunk a keddi és a szombati napra.

Korai érkezést terveztünk, így délbe már a dunaújvárosi Sparba vásároltuk a hideg söröket. Majd kigurultunk a fesztiválra, ahol aránylag laza körülmények közt lehetett parkolni. Már első ránézésre is rendben volt az egész terület, mindenhol fák. Sikerült is találni egy árnyékos helyet az út szélén, ahol kb 20 percenként vagy a helyi polgárőrség, vagy a rendőrök járőröztek. Az autónktól 80 méterre egy étterem és a volt kikötőnél egy remek kocsma, ahol 400 ft-os áron mérték a hideg dobozos Arany Ászokot.


Mivel nem volt jobb dolgunk, kiültünk a bejárathoz sörözni. Lassan de biztosan megérkeztek Tanárúrék, Sebiék is. Mivel koncertek délután 6kor kezdődtek, nem volt hova sietni (strandolást hagyjuk holnapra), ezért az autónál nekiálltunk fröccsözni. Este 8-9 fele bent is szórakozzunk.

Befele menet balra egy kisebb kemping, strand bejárat és a négy darab színpad ( nem nagyon értem, minek kell ide ilyen sok helyszín, én kapásból csak a nagy zenekarokat tartanám meg, a többi banda meg adjon koncerteket klubokban:) Ennek ellenére Cadaverest megnéztem volna, de a Sleepless korábban kezdett, ezért rájuk esett a választás. Nem okoztak csalódást, feltünően jól is szólt. Jó előszele az estének, talán így van ez minden más színpadnál is.



22:10-ra kiírt The Black Dahlia Murder pár perces késéssel belekezdett a történetbe (akik miatt igazából jöttem). Nem szokásom beállni a circle pitbe vagy részt venni a zúzda eseményein, de most jól esett ott állni és magam előtt tologatni a nálam egy fejjel magasabb kopasz gyerekeket. Már az elején érezhető volt, hogy itt végre a közönség veszi a lapot és mindenki szórakozni jött. Senki se akar verekedni vagy problémát generálni. Természetesen mindig akad egy-két vállalkozó szellem, aki Istent próbál játszani: a koncert vége fele a fotógépemmel elhaladtam egy vékony 60 kg-os nádszáll gyerek mellett, aki jelezte, ha még egyszer megütöm az öccsét, nagy gondok lesznek. Mondom kit? Erre mutogat a föld felé, ahol áll egy kb 110cm magas, 10 év körüli kölyök. Kértem a nádgyerektől 1 percet, amíg leadom a többieknek a kamerát, aztán beszélhetünk. ( Nem mintha bármiféle verekedéstől tartottam volna, de jobb, ha kisebb a járulékos veszteség a problémák felmerülése végett.) Visszamentem elnézést kérni a fiatalembertől, de azért jó ha tudja:  nem direkt fogom megütni, másrészt lehet nem itt kéne ácsorogniuk, ahol 120 kg-os 2 méter magas emberek ugra-bugrálnak. Az okostojás gyerektől is elnézést kértem, de vele közöltem, hogy nem kéne itt osztani az észt, mert lehet ő húzza a rövidebbet, mivel ahogy elnéztem, nem csak nekem állt oda arcoskodni. Inkább vigye hátra a kistestvérét és nézzék tisztes távolságból a történetet (vagy éppen a nézőtér baloldalára, ahol jól lehetett látni és nincs tömeg). Gyanítom keménykedni akart a kisöcsi előtt. A koncert végére csavarni lehetett a polómból az izzadtságot, tehát valószínű jól éreztem magamat :)

Másnap szerdán aránylag későn keltünk, reggel 10-kor egész jól voltam, így nem igen volt ingerenciám hazautazni Ceglédre. Délelőtt 11-kor beültünk a csárdába ebédelni, majd du 1 fele sikerült meggyőznöm Tityt, hát maradjunk. Zeneileg semmi se érdekel, lazán elsörözünk, strandolunk stb... vettem is egy sört a kocsmába, de mivel a hátam mögött üldögélő pankok 10 percenként hátba térdeltek, inkább leültünk a bejárattal szembe az árnyékba. Rá 10 percre megjelent Árpi majd Ricsi elég jó állapotban:) Délután 4 fele kiültünk a strandra, ahol elvileg volt homokvár építő verseny, baywatch buziskodás, röplabda verseny. Tetszett a strandra ráülő nyugalom. A sok fáradt fesztiválarc keveredett a helyi arcokkal.



Nagy pozitívumként említhető, hogy a fesztiválon belüli kemping bejáratánál volt egy úgy nevezett Soproni Sör Válság Akció, miszerint reggel 9 és este 7 között 400 ft helyett 250 ft volt a sör. Nem mintha ott ittunk volna egész nap, de jó volt visszasétálni egy-két körért, aránylag rövid várakozás után sorra is került az ember.

Sajnos a strandot du 7-kor bezárták, így kénytelen voltunk az autónál is sörözni, majd belenéztünk a The Exploitedbe, ahol összegyűlt a fesztivál összes tarajos résztvevője, a sátor majdnem tömve. Végül leültünk a nagyszínpaddal szembe egy padra és megvártunk a Korpiklaani kezdést.



Csütörtökön már ingerenciám se volt maradni, ezért nem volt kérdés, amint lehet, hazaindulunk Ceglédre. Csak hát nem biztos, hogy megéri sietni, lehet szondáztatnak a rendőrök. Így vártunk 1-2 órát, de végül gondoltam megkérem a hatóságokat, hadd fújjam meg aszondát, biztos ami biztos. Mint kiderült, nem úgy megy az kérem! Mert ha pozitív lesz az eredmény, bajba kerülök, úgyis ha nem vezetek. Mondom tessék? Nekik be kell regisztrálni minden büntetendő eredményt. Egyrészt logikus, így a rendőr nem tud korrupt lenni, másrészt viszont ennyivel igazán segíthetnék a fesztiválozók életét. Fesztivál szervezőknek egy tipp: szerezzenek be egy szondát, tegyék be a jegypénztárba és aki ilyenkor szeretne, fújhat egyet pl: 200 ft-ért. (ahogy hallottam, egyik cseh fesztiválon nem engedték ki a parkolóból a 0.0 feletti sofőröket. Az elgondolás tökéletes, így a probléma a fesztiválon belül marad. Ausztriába a rendőr segítőkészen elővette a szondát és fújkodhattam, ahogy jól esett). Lehet befektetek egy komolyabb mérőműszerbe és jómagam kiállok és ezzel is segítem a "rocker testvéreket" :)

Utólag bánom, hogy nem maradt energiám a csütörtöki naphoz és nem maradtunk, délután 6-7 fele hívtak páran merre vagyunk, igyunk meg valamit. Gondolhattam volna, hogy a Biohazard és a Hatebreed nekik nagy húzónév.

Azért szombatra csak visszanézünk, már délelőtt 11-kor a fesztiválarc Ervinnel koccintottunk az árnyékban. Ahogy közeledik a fesztivál vége, egyre több autó nyekereg a lemerült akkumulátor végett, kb 10 percig sem ültünk, már kölcsönkérték a bikakábelünket. Délután 1 fele jó zenék szóltak a kocsma felől, gondoltam odamegyek rákérdezni, mi szól. Mint kiderült, abból az autóból üvölt a zene, amelyikhez a kábel kellett korábban. Mondom gyerek jól vagy? Egyszer már kinyírtad az akksidat, nem volt elég?:) Csak vigyorgott és mondta nem lesz gond. Rá fél órára ismét megjelent a kábelért.:) De még ekkor sem volt elég, ahogy beindult az autó, ismét üvöltött a - srác elmondása szerint 1200 eurós - hangrendszer.

Szerencsére Tanárúrék és Gyuláék is időben leértek, délután 4-5 fele kb 10 fősre duzzadt a társaság, még Baba is csatlakozott! (vagy 7 éve nem volt fesztiválon).



Végre kezd az Unearth, a késés valamiért elengedhetetlen. Felcsendültek az első akkordok, de nekem valahogy totál kásásan jött át az egész, egyszerűen nem hallottam a gitárokat, nagy nehezen azért felismertem a nótákat. Gyula és Hegyi még body surfre is rákényszerített, ami nem volt egyszerű, mert a kezembe levő fotógépet csak nem kéne széttörni. A gyenge hangzás ellenére gyönyörű koncert kerekedett, hangulat megvolt.

A koncert végén belefutottam egy adidas cipőbe, gondoltam, felemelem a magasba, hátha hiányzik valakinek. Erre ráléptem a másik párjára. Remek! Valaki csak észreveszi ha mezítláb távozott az előadásról. Hiába próbáltam megtalálni a gazdáját, senkinek sem kellett.

Nem mondhatnám, hogy a Hegyi által reggel 08:25-kor megeresztett ébresztő hívást élveztem volna, főleg, hogy totál értetlen részeg lehetett még, mert számon kérte, ki vagyok, miért hívtam előző este. Elmondtam amire kíváncsi volt, ennek ellenére, közölte, hogy nem érdekli, ne hívogassam és töröljem ki a számát. Mondom jól van, nekem mindegy. Persze utána már esélytelen volt aludni, mert ekkor ismét elkezdett üvölteni a DJ autó. Innentől kezdve már csak a forgolódás maradt. Inkább kiültem az autóhoz fogat mosni, de rá 2 percre jött a szomszég autó gazdája, hogy lemerült az autója, tudunk-e segíteni betolni. Inkább neki is kölcsönadtam a kábelt. Feltűnően gyorsan elkoptak az autók a parkolóból, mi azért beültünk a csárdába ebédelni.



Talán még egy strandolást is bevállaltam volna, de ahogy megtudtam, hogy milyen retardált ismerősökkel találkozhatom ott, inkább hazaindultunk. Ahogy készülődtünk az autónál, ismét érkezett egy Harley-féle motoros (az nap már vagy 10x). Majd volt szerencsém belehallani egy monológjába, amit az egyik fesztiválról kiszakadt megfáradt arcnak lenyomott:
"Én már teljesen tiszta vagyok, összeszedtem magamat és kijöttem, hátha tudok segíteni a rocker testvéreknek". :) Ez a duma kellett a végére, tudtam én, hogy valami még hiányzott:)

Összességében számomra kellemes csalódás volt Rockmaraton!  Egy rövid pro-contra:
Negatívum:
- a parkoló környékén sehol egy wc. Amit találtunk a kocsmánál, azt se takarították.
- a benti női wc-k se voltak igazán tiszták.
- kis fesztivál területhez képest túl sok színpad ( nem vagyok szervező de délután 5 előtt nem voltak koncertek, az egyik színpad fellépőit lazán el lehetett volna szórni a másik 3 helyszínen kora délután)

Pozitívum:
- a bérlet ára 6 naphoz képest még mindig elég olcsó
- 250 Ft-is válságsör ötlete, bár a 400 Ft se nagyon drága, a fröccs ára és minősége is elfogadható
- tökéletes helyszín, zseniális stranddal, ami kár, hogy délután 7-kor bezárt, még bőven fent volt a nap, jó lett volna a naplementével romantikázni :)
- a programfüzet könnyedén elfért a zsebben, kihajtva egy oldalon az adott nap összes koncertje, tehát tökéletesen átlátható
- biztonságosnak látszó parkoló, 20 percenként járőröztek (bár sajnos belehallottam egy történetbe, miszerint valaki autóját feltörték)
- barátságos fesztivál, jó fej közönséggel, jó szervezőkkel, rendes és békés biztonsági őrökkel. Igazából sokszor fel se tűnt, hogy ott vannak.

Ha marad a helyszín és a zenei felhozatal színvonala és még időnk is engedi, jövőre szintén ott leszünk!

author: András Barth | 20 jul 2015

author:

Barth AndrásAndrás Barth

Flyer:

Photos about the event »