Elviszke valahonnan mindig beszerez egy kanapét, 4 napra meg van a nappalink. Idén durvább dolgokat is hozott, miszerint Spongyabob és Partik is megtisztelt minket jelenlétével. Hiába próbáltam nap mint nap árajánlatot tenni a rózsaszín plüss csillagra, csak nem lett a rabszolgám.



A fesztivál előtt terjedt a hír az interneten, miszerint a fesztivál lényegesebb pontjait átrendezték: a két színpad közel került egymáshoz, aminek kapcsán jóval lecsökkent a sétálással töltött idő. Kicsit kételkedve fogadtam az új szélerőmű kihelyezését, persze, hogy a parkoló kellős közepére felhúztak egy új "malmot", hadd pörögjön. A közelében parkolni tilos. De mivel időben érkeztünk, bőven volt lehetőségünk kimatekozni, hol is akarunk összeesni nap mint nap (a kempingbe már elvből nem sátrazom).

Délre volt írva a kapunyitás, de már reggel 200 fős tömeg tolongott a kerítésnél, mintha ott éjszakáztak volna. Természetesen reggel 10-kor már adott volt a lehetőség a karszalag váltásra és betáborozásra. Hideg sörrel a kézbe öröm volt nézni, ahogy ömlik befele a nép órákon keresztül. Mivel koncertek még nem voltak, a parkolóban kell alapozni.

Nem mondhatnám, hogy koncertlátogatás terén túlpörögtem a dolgokat, viszont nagy örömmel konstatáltuk, hogy presse karszalaggal könnyedén levághatjuk az utat a parkolótól a nagyszínpadig. Még a dobozos sörömet se bírtam meginni, máris célba értem. 

Kezemben a line-up, mire menjünk be? Oké még egy sör és indulunk.. persze némely témák kapcsán belefut az ember jóízű vitába, így lapozzunk a következő előadóra. Végül Parkway Drivera csak befújt a szél. Volt szerencsém előtte héten Rock Im Parkon is látni őket, nem is vártam extra megfejtéseket, viszont a vége fele beadott RATM számon itt is kilendült a nyugalmi szintem negatív irányba. Nálam ez a megoldás csak egy kérdőjelet eredményezett. Mire jó ez?



Péntek estéről lévén szó, tudtam, hogy másnap nem lesz egy váratlan utazás, szokásos középső napi nyugalom, ezért rábeszéltük Levit, vigyen haza Győrbe, cserébe alhat nálunk és meghívjuk ebédre. Jó érzés volt másnap délelőtt egy jó kávé után visszaindulni a fesztiválra. Előtte még Hegyeshalomba a vasúton található Zöld Strucc Kisvendéglőbe telire zabáltuk magunkat, délután kettő fele frissen és sörözésre készen visszaértünk a parkolóba, ahol a többiek aszalódtak. Fellépők listája alapján talán az In Flames betalál. Sose okoztak még csalódást, a vége fele azért bevetettük magunkat a partysátorba. Nem mintha kerestem volna a parkolós kis lakótársaimat, de valahogy mindenkit ide fújt a szél. Közös tánc, zene, értetlenkedés. Elviske megmutatta, hogy kell a padlón hason hullámozni, aminek örömére elmentem a scooter zenéjére futni pár kört. Állt a bál rendesen.


A parkolóba Levi ismét szorgalmazta a győri alvást, de mivel hamarosan vége a fesztiválnak, ezért részemről nem volt aktuális a történet, Tity viszont igen, így éjjel 3 fele leléptek. Nem mondanám, hogy kényelmes volt reggel 7-kor a tűző napra ébredni.

Utolsó nap vasárnapra nagy tömegeket jósoltam, Motörhead, Slipknot, de szerencsére nem éreztem a súlyát (lehet az új elrendezésnek köszönhetően). Kiszórtam pár Obscene Extreme 2015 fesztivál flyert, nem mintha a Novarock közönség értékelné a cseh grindcore paradicsomot, sose lehet tudni.



Novarockkal kapcsolatban elfogult vagyok, egyik kedvenc fesztiválom. Itt továbbra sincs óvoda, azaz nem foglalkoztatnak nap közben mindenféle kérdőívek kitöltésével, nem kell leülni és agyagozni, vagy toborzást vagy vallási süketeléseket hallgatnod. Beállsz a parkolóba, megiszol pár sört, bent a kempingbe továbbra is 1 euróért vehetsz magadnak hideg dobozos sört, néha besétálsz koncerteket nézni, a minőségi műsor garantált.