A közel 500 km-es táv Győrből nem mondható nagy távolságnak, útvonalterv szerint is 6 óra alatt könnyedén megjárható. Valahogy az egész történet már ott furcsán hatott, miszerint az egész rendezvény hétfőtől péntekig tart. Micsoda leosztás, így valószínű nem ütközik más fesztiválokkal (sokszor ez a fajta versengés zavar, volt mikor három helyre mentem volna egy adott hétvégén).



Előtte héten fizikálisan elég rendesen kiégtem a Rockmaratonon, ezért alapból csak szerdától terveztük a dolgot, amúgy is az utolsó két napon volt érdekes a program számunkra. Tityvel reggel 9 körül indulhattunk, majd a magyar-szlovén határon összefutottunk Tanárúrékkal, mégis csak jobb ha két autóval szeljük át a dombokat. Csak ámultunk ahogy a magasba feltörekvő szerpentinek miként zuhannak a völgy mélyére, kanyargó falvak, 180 fokos ívek, sofőrnek nem éppen hálás szerep, az aszfalt és az út fölé benyúló sziklák látványán kívül más nem nagyon jut oszályrészül, a táj szépsége csak fényképeken köszön majd vissza.



Este 7-re beértünk Tolmin városba, a metálpolós csoportosulásokból ítélve, közel a cél. Press jegynek köszönhetően a hátsó, VIP / Artist kempingbe állhatunk. Már ez a látvány megérte: nagy hegyekkel körbevett zöld füves kemping, tiszta zuhany és toi-toi. Tanárúrék egy fröccs után belenéztek a Sepultura műsorába, mi kintről hallgattuk, majdnem hogy kristálytisztán átjött az egész. Még a fények és felszürődtek az égre. Jutott volna még egy Hatebreed, de talán nem gond, hogy kimaradt. Végül a Carcassra csak beértünk a színpadhoz. Legalább látunk valamit a fesztiválból is :)



Csütörtök reggel természetesen tűző nap, miért is meglepő? Reggel 10 körüli zuhany után nem volt kérdés, itt az ideje beülni a hideg bízfolyású Tolminkba nevű folyóba, irány a strand, ahol szerencsére éppen folyt a buzis röplabdázás (mintha kötelező volt a pasiknak betűrni a rövidnadrág szárát a fenekükbe). Nem volt nehéz napozásra alkalmas helyet találni, mintha az emberek nagyrésze félne a naptól, árnyékban hűsölt. A kontraszt tökéletes: 36 fok napon, 10-12 fokos folyóval kiegészítve. Beleállva a lábam mintha lefagyna, aztán kiegyenlítődött bennem a hőfok, így inkább úsztam egy keveset, akár az ice bucket challenge :) Még szerencse, hogy levittünk a partra két liter száraz fehér bort és szódát, amit beleástunk a folyó kövei közé, így a gyors hatás nem maradt el: tűző napon hideg fröccs itatja magát. Itt a parton szembesültünk a ténnyel: ezen a fesztiválon is külön kártyával kell majd fizetni, készpénzt nem fogadtak el a parti kajapultnál.



Mivel nem strandolni jöttünk, délután 5 fele induljunk el felfedezni Tolmin város nyújtotta kocsmákat, beültünk egy pizzéria féleségbe. Természetesen minden kocsma tele volt metálarcokkal, egyszerűen imádom:) Mivel nem kaptunk programfüzetet, sőt sehol se találtunk, így az előre papírra kiírt időpontokra hagyatkoztunk. Szerencsére az ital nem sodort el magával, így beértünk a Betraying The Martyrsra. Továbbra se értem minek bele a szintetizátoros gyerek. Túljátszott szerep és felesleges rángatózás a hangszerrel. Majd csak kinövik.



Az estét egy csodaszép Unearth előadással zártuk. Nem sokszor fordul elő velem, hogy egy koncerten "behódolok", de amikor felcsendült a Last Wish kezdő dallama, hát bizony megadtam magam és térdre kényszerültem.:) Tökéletes produktum! Már ekkor kimertem jelenteni, hogy nálam ők vitték a pálmát a fesztiválon, pedig még hátra volt az utolsó nap.



Péntek délelőtt beültünk a Baron nevű kocsma teraszára sörözni. A melegre foghatom, hogy csak úgy csúsztak le a sörök a torkomon. Mivel erős felhozatal volt várható ezen a napon, ezért amikor már hűvösebbre váltott a klima, inkább a színpadok közelségében a parkolóban fröccsöztünk. Beindultunk a nagyszínpados Carnifexre, amikor is félúton a kisszínpadról hasonló témák ömlöttek, éppen a német Dis.Agree adta a műsort, nézzünk hát bele 5 percre. Elég jól szóltak, meglepően kevés embert érdekelt (voltunk vagy 10-en a koncerten). Teszem hozzá nem szerencsés egybeesés, hasonló stílusú bandák egyidőben szerepeltetése, mondhatni egyértelmű hova megy az ember.

Megkockáztatom, hogy a Carnifex később kezdett, így még időben átértünk, ahol megfelelő létszámú tömeg fogadott, könnyedén beállhattunk a jobboldali kordonhoz. Csodaszép látvány, ahogy a szőke gitáros arc ( név szerint Jordan Lockrey. wikipédia a barátom ) a témák pengetése közben a nézésével belemered a semmibe, látszik az arcán, valami rángatja belülről. Tökéletesen passzolt a zenéhez, hibátlan előadást láthattunk.



A dolgunkat már csak az nehezítette meg, hogy közvetlen után lépett színpadra a Suicide Silence, akik a 2012-es kényszer énekes váltás után mondhatni jó lóra tettek az All Shall Perish énekesével, az idegbeteg Eddie Hermida beállásával, más megvilágításba kerülnek a régi SS dalok, ami nem gond, mert az összkép tökéletes, leginkább mikor az énekes lehordja a wall of deathet korán kezdő egyéneket. A jó zene vonzza a beteg arcokat: a közönségbe megtalálható volt melltartós férfiak vagy éppen otthonkába tomboló fiatalember, de volt aki magára húzott egy kétszemélyes quechua sátrat és így futkározta a circle piteket. A hangulat zseniális.



Mivel mindez még messze nem volt elég, így visszasétáltunk az autóhoz meginni pár fröccsöt és pihenni a The Black Dahlia Murderig, akik egy tökéletes fesztiválzárást produkáltak. Majdnem fogadást kötöttünk mikor fog lekerülni Trevorról, az énekesről a felső ruházat, nincs TBDM koncert Heartburn felirat nélkül:)



Véget ért a fesztivál és még csak szombat délelőtt? Hogy is van ez? Előrelátóak voltunk és mivel csupán 88 km az Adriai-tenger, ezért még korábban lefoglaltunk egy szobát az olasz tengerparti kisvárosba, irány Grado! Ahogy elindultunk át Tolminon, elkezdett esni az eső, amely a hegyre kapaszkodás során durva viharra változott. Viszont a szlovén-olasz határhoz érve, mintha kettévágták volna az időjárást, kisütött a nap, így volt szerencsénk megmártózni a homokos tengerparttal szegélyezett tengerben.



összegzés: Szlovénia gyönyörű! Ráadásnak ismét bevéshetek egy új dátumot a nyári kalendáromba, egy ilyen adottságokkal rendelkező fesztivált vétek kihagyni. Egyszerűen tökéletes!