Rockpart - 2014
HungaryBalatonszemes/Városközpont
Idén nyáron ismét belevetettük magunkat a fesztiválok tengerébe, mivel Tokaj Hegyalja és a nyírbátori Azfeszt már nem létezik és kisebb hasonló stílusú fesztivál társaik csúfosan elvéreztek az elmúlt években, így nem maradt túl sok választási lehetősége a metált és keményebb zenét kedvelő közönségnek. Az elmúlt években inkább az év közben megrendezett koncertek voltak a húzóerők a Dürerben és más szórakozó helyeken, kis hazán fővárosában.


Nyárra maradt a Rockmaraton , Fezen és Rock Part, ezek veszik fel egymással a versenyt és próbálják kielégítő fellépő gárdával odacsalogatni a magyar közönséget. Mi hozzá szokván a jóhoz (Novarock, Brutal Assault, With Full Force ) nem sok elvárással álltunk hozzá a Balatonszemesi Rock Part fesztiválhoz sem, amit második alkalommal rendeztek meg.

Pár napos gyenesdiási pihenőnk levezetéseként érkeztünk meg egy verőfényes szombati napon Szemesre. A Balaton parti kis üdülő helyet már évekkel ezelőtt a szívünkbe zártuk, így tudtuk a kocsmákban és a Balaton környéki hangulatban nem fogunk csalódni. Reményeink is beteljesültek, és sok-sok régi ismerőssel sikerült találkoznunk és koccintanunk.

A napot az állomástól nem messze lévő italkereskedésnél indítottuk, üveg borok és hideg sörök landoltak a hátsó ülésen arra várva, hogy szomjunkat olthassák. A terepszemle után, nyugtáztuk, hogy lesétálható távolságban van a központ és a fesztivál, így nyugodt szívvel parkoltunk le a kocsit a fesztivál parkolójában, majd visszasétáltunk pár sörrel a kezünkben.

Körbejártuk a központot, és nyugtáztuk Szemes nem változott semmit, csak az élet nagyobb és minden kocsma teraszán másnaposan pihegő fesztiválozók próbáltak életet lehelni magukba. A vasútállomás hűvös kis beton placcán meg is pihentünk párüveg sörig, és közben próbáltunk infót gyűjteni az ismerősök közül kik vannak lent Szemesen. Pár óra után, úgy döntöttünk itt az ideje visszaindulni, és ha már lejöttünk, nézzük meg a fesztivált is. Sajnos a nagy rotáció miatt jegyet nem kaptunk, de volt pár kedves ember, aki végül kisegített minket, ezúton is hála érte!

A kocsihoz visszatérve összefutottunk a szomszédokkal, akik nem más voltak, mint a Szivacs család, Ürmös Tibiék is befutottak Pápáról, így volt társaságunk. Nagy örömömre pár instant tetkót is kaptunk robbanós cukorkával Szivacstól, így mindenkit „kivarrtunk”. Tibiék pár csinos tetoválás után, inkább úgy döntöttek megnézik maguknak a fesztivált, mi még leültünk és úgy döntöttünk a kocsinál jobb, mivel koncertileg nem sok minden érdekelt. Végül este 6-7 óra körül összeszedtük magunkat, itt az ideje, hogy valamit lássunk is és fotózzunk is a fesztiválról.

Besétáltunk és felmértük a terepet, bár szerencsére nem nagyon volt mit felmérni. nem volt túl bonyolítva egy toi toi sor a bejáratnál, pár biztonságiőr 1 nagyszínpad, egy sátras színpad és egy kis színpadra lettek logisztikázva a zenekarok. Engem személy szerint egy koncert érdekelt, mégpedig a Cadaveres. De ha már itt vagyunk alapon, nézzünk bele, ami kicsit is érdekel. A fő fellépőnek szánt öregmotorosnak számító banda a Biohazard volt, a nagyszínpadon, és mivel nem volt jobb dolgunk, így belenéztünk. Az első sorokban álltunk, pár szám és fotó erejéig, végül a pult felé vettük az irányt. Meg kell mondjam szeretem a kis fesztiválokat , sokkal családiasabb, bejárhatóbb, és mindig akad egy két ismerős akikkel jó találkozni és csacsogni pár szót. Itt sem maradhatott ki a fesztiválmenü, leteszteltük a kaja sorok egyik árusát.. de lehet, hogy csak egy az egy volt:) Isteni volt, amit ettünk, de persze a szokásos árakon dolgoztak, így majd 4000 forintunk bánta a vacsoránkat.

Még egy körre visszanéztünk a Biohazardra, ahol már 20 ember a közönségből a színpadon pörgött, köztük újdonsült novarockos kisbarátunk Ricsi is, messziről kiszúrtuk a sárga batman jeles pólóját és 160 bicepszét :)

Végre lassan, de biztosan elérkezett a Cadaveres koncert kezdésének ideje is, így a sátor felé vettük az irányt, ahol szintén ismerősökbe botlottunk. Összefutottunk Krokával is, aki szorgalmasan tekergette a gombokat a hangosításnál. A Cadaveres volt az egyetlen koncert, amire igazán kíváncsi voltam és szokás szerint nem okozott csalódást, a jól megszokott színvonalat nyújtották.

Szokásunkhoz híven az estét egy veszekedéssel zártuk, és a Te jobbra, én balra verzió mellett döntöttünk. Pár sms és telefon után Bandi közölte velem, hogy rejtélyes módon eltűnt a pénze és ő már vett enni, de nem tudja kifizetni, így a duzzogást félretéve visszamentem és rendeztem „tetemes” anyagi tartozását a hot-dogosnál, majd leültünk megfejteni a balhénk okát, ahogy ez lenni szokott. Sikerült végül rábeszélnem, hogy ideje lenne aludnunk is valamit, mert másnap vége a bulinak és valakinek vezetni is kellene (én lettem végül a szerencsés kiválasztott ).

Szerencsétlenségemre rálelt a délután eldugott dobozos sörökre és a borra. Nem volt menekvés, még vagy 10x lement az 56-os és marcsi (a kocsink) valami oknál fogva szolidált a már nem szomjas Bandival és stroboszkópként világított a csomagtérben lévő lámpája, ezzel is adva a lovat alá, hogy a buli nem ér véget egyhamar. Végül az eső mosta el Marcsi és Bandi privát buliját, így tudtam aludni jó pár órát, és másnap, ha nem is frissen, de fittebben, mint az uram, útnak indulhattunk haza.
author: Tünde Oszlánczi | 14 aug 2014

author:

Oszlánczi TündeTünde Oszlánczi

Flyer:

Photos about the event »