With Full Force festival - 2013
Germany Roitzschjora/Flughafen
A dolgok változnak, egy biztos: With Full Force kötelező. Idén igen csak rezgett a léc, az egész nyaramat majdnem dobhattam a kukába (munkavállalás Angliában c. történet). De úgy alakul, június elején haza tudunk ugrani autóval Novarockra. Viszont ha már fesztivál, legyen kövér, így kivettünk három hét fizetés nélküli szabadságot, mindent bele alapon. Majd visszafele beugrunk WFF-ra.


A fesztiválra kiutazás egyfajta rutin, hat éve ugyanazt az utat járjuk (Pozsony – Brno – Prága – Teplice – Lipcse – Roitzschjora). Mivel ez a rendevény is elérte a két X-et, ezért már a nulladik napra, csütörtökre is szerveztek zenekarokat (Slayer, Hatebreed, Agonstic Front). De mivel jobban szeretjük a tényleges nulladik napot ezért már szerda délután 18:28-ra kiérkeztünk a fesztiválhoz legközelebb található kis bolthoz, áldott legyen a neved Konzum Supermarket, napi látogatóid leszünk az elkövetkező négy napban. Kb 3 km-re van a fesztiváltól, de taxi hoz vagy visz 1 euróért.

Némi élelmiszert és az elengedhetetlen 0.79 eurós söröket magunkhoz véve beindultunk a bejárat felé, ahol idén szerencsére ismét átrendezték a dolgokat. Volt egy autós beengedés távol a megszokott pénztáraktól. Tehát aki jegyet akart venni, kerülnie kellett a kasszáig, majd onnan egy “remek” minőségű földúton vissza a nagy beengedéshez. Ez kicsit megnehezítette a dolgunkat, mivel Pityunak még nem volt jegye és hát a kasszába 140 euróért nehogy már vegyünk. Ezért próbálkoztunk a befele igyekvő emberketől vásárolni egyet. Egy óra alatt sikerült a művelet, mehettünk is be jó sátorhelyet keresni, ami elsőre összejött: csendes környék, közel a koncert beengedés, wc, tusoló.



Alapjáraton csodaszépen szétszórják a számomra érdekes bandákat a három napra. Idén sajnos egy nappal korábban magunk mögött kell hagyni a fesztivált, ezért csak reménykedtem, hogy az általam lényegesnek vélt zenekarok nagy része belefér a két napba. Egyszerűen nem hittem el, mikor sorra vettem őket, egyesével kiírtam a turnédátumokból, ki mikor merre. Csodaszépen majdnem mindenkit a pénteki napra dobott a gép. Ennél nagyobb baj ne legyen. Csak hát nekem idén tűnt fel először az elmúlt 7 év alatt, hogy a két színpad műsora sajnos fedi egymást. Abban a hitben éltem, hogy amíg az egyik helyen átszerelnek, a másikon megy a matek. Hát sajnos 10-15 percekkel egymás előadásába nyúltak. 

Eljött hát a pénteki koncertdömping ideje:

14:30 - After The Burial: régen nem adta annyira. Nálam feljövő félben vannak. Jól szólt, kezdésnek mindenképpen. A végén már vártam, hogy menjünk szeszért.

16:10 - Chelsea Grin: párszor majdnem láttam, most végre összejött. Az énekes tagról már láttam fotókat pár hónappal ezelőttről. Akkor is szemet szúrt, hogy megint divatba jön a 4 havonta se kimosott ujjatlan farmerkabát? Akár a csövesek. Zeneileg nem volt gond.

16:35 - The Devil Wears Prada: természetesen nagyszínpadok kaptak… csak tudnám minek. Valahogy nem passzoltak a képbe. Nem is mentünk közel, elég volt távolról. Tehetséges zenekar, de inkább lejátszóról hallgatom (az új albumot ott se). A tagok kinézete meg hát.. tipikus amerikai metalcore. Uncsi. Inkább íveljük át magunkat:

17:00 - Thy Art is Murder: nem kell a szöveg, végre megint az aljasabb témák. Jólesett!

17:35 - Terror: nagy vigyorral az arcomon vártam a kezdést. A színpad előtt sajnos – vagy sem – simán el lehetett férni. Pedig a sátor színpadot már évekkel ezelött is megtöltötték. A nagyszínpad nagy hátránya az időjárás érzékenység, amit idén is megtapasztalhattunk, de miért pont Terror alatt? A fekete felhők csak gyülekeztek, talán elkerül minket… Kezdést követően pár szám után elkezdett szakadni az eső, lépjünk az autóhoz a ponyva alá inni. Ennyit erről, keverjünk egy nagy fröccsöt…

Ezek után már kedvünk se volt a zuhany alatt átvágni a sátor színpadhoz (ami fedett lett volna, de gondolom mindenki oda menekült) azért az Iwrestledabearonce műsorába belenéztem volna.. de nehogy már megmozduljunk, így nagyjából az autónál jól befröccsöztünk. Legalább láttunk szivárványt.



Este azért kidugtuk az arcunkat a Parkway Drivera. Messziről is csodaszépen átjött az egész. (nem rég olvastam egy korlátolt cikket, talán a Voltról, miszerint egy zenekar ne játszon már metálzenét fürdőgatyában.. nem értem hol az összefüggés... ”Persze, nem kell mindent komolyan venni, de a hörgés és a szörfölés valahogy nem passzol.” . szólásszabadság miegymás, de azért ennyire nem kéne kötekedni. Inkább menjen el külföldi fesztiválokra és nézzen körül (pl: Obscene Extreme Fest). Szerintem szívrohamot kapna.. nem lenne kár érte.. Az már megint csak más kérdés, hogy mit keres egy Parkway Drive egy Volt fesztiválon, de leginkább azt nem értem, hogy a cikkírónak mi keresnivalója volt egyáltalán ezen a fesztiválon ha normális rockzenét szeretne látni... :)

Másnap, szombat délelőtt próbáltuk elhagyni a fesztivál területét autóval (irány a bolt), amikor is a kijáratnál közölték, hogy a parkolójegy matrciát le kell vennünk a szélvédőről és ha visszajövünk, vásárolhatunk újat 25 euróért. Ez mi? megpróbáltuk a hátsó beengedést, ahol sikerült megdumálni a srácot, hogy 1-2 óra és itt vagyunk.

Nem is lehetett volna több, mert kora délután kezd az egyetlen zenekar ami még érdekelt.  A sátorszínpadon 14:30-kor pontos kezdéssel  indított a Breakdown of Sanity. Ezzel együtt egy szerencsétlen galamb – aki bent rekedt a cirkusz sátorban – kezdett megbolondulni. Próbált kirepülni, de a hirtelen jött hangzavar teljesen összekuszálta az érzékeit, csak repkedett körbe. Maga a koncert nálam vitte a fesztivált, végre hallhattam a számokat élőben.

Utánuk elég nagy űr tátongott a fellépők sorában, kövekező legyen hát az esti In Flames. A név kötelez, jöttek is a tűzcsóvák, össze-vissza fények minden irányba. Az ujjam a fotógépen ragadt, részben a látvány, részben az ital hatása. A végét természetesen tűzijátékkal zárták.



Valamiért idén egyszer se keveredtünk be az éjféltől reggel 5-ig tartó rohadásra. Mert hát minek is nevezzem azt, ahol néha hajnal 3-kor még a fordított keresztet is felgyújtják. Amúgy néha jól tud esni egy totálsokk hajnal 4-kor.

Bár a fesztiválnak vasárnap még messze nem volt vége, de nekünk indulnunk kellett, másnap este meló és még 1.267 km előttünk autóval. Tanárúrék is végül hazafelé vették az irányt (Andi a háta miatt két napig feküdt az autóban. Én már majdnem koporsót rendeltem neki:). Az érzékeny búcsú előtt még segítettek újjáéleszteni az autónkat, mivel sikeresen lemerült az akksi. Délelőtt fél 11 körül fájó szívvel viszlát With Full Force.



Igaz nem volt kérdés, de hogy miért ez a kedvenc fesztiválom? Hát mert:

- beállhatok a kempingbe, a sátor és az autó egymás mellett. Több ezer részeg ember, mégse rendetlenkedik senki. Azaz volt egy autó, amibe ült pár gyerek akik már nem voltak szomjasak. Elhajtottak az egyik beengedés mellett. Rá fél percre valahonnan elöugrott 3 civil securitys. Kezdésnek kivették az autóból a kulcsot, majd a srác tolhatta el amerre jónak látta.

- egy a lényeg: ne vigyél be üveget a kempingbe. Tehát az autó, sátor és a bor egy helyen. Tökéletes!

- 3 nap, 2 színpad... zenei irányzatok terén elég stabil, nincsenek nagy kilengések. Csak a nagyobb nevek szerepelnek, amatőr bandáknak itt helye nincs. (néha bepréselnek pár német szutyok bandát, de ez is csak egy plusz indok, hogy miért igyunk az autónál)

- a belépő elővételben idén 80 EUR volt (2007-ben 70 EUR... 6 év alatt 10 EUR-t emeltek). Ár szempontjából  akár egy magyar fesztivál, de mégis ég és föld.

A pfand legyen velünk jövőre is!


author: András Barth | 16 sep 2013

author:

Barth AndrásBarth András

Flyer:

Photos about the event »