Rototom Sunsplash - 2013
SpainBenicássim
Elindultunk... a crew: I.Ration és kedvese valamint a barátnőm és én. A fesztivál 17-én kezdődött, az 1. napot sajna lecsúsztuk, így olyan előadók maradtak ki, mint a 40. szülinapját ünneplő Third World, ChakaDemus & Pliers vagy a Dubstation fellépője Vibronics. De 18-án szerencsésen földet ért a repcsink Barcelónában. Átvonatozás a pályaudvarra, ahonnan indultunk tovább Orphesa-ba – itt volt a szállásunk, ez még 5 km-re van Benicassimtól, ahova bicajjal jutottunk el minden nap.

Az utazás nem volt felhőtlennek mondható, magánéleti értelembe véve… de ez nem tartozik a népre, mindenesetre ez a vibe beárnyékolta az egész kibaszott Rototomot. Je. Próbálok objektív maradni azért…

Megérkezés, szálloda keresés. A szálloda úgy hirdette magát, hogy tengerre néző szobák, ágynemű. Sejtheted, hogy miért ezeket emeltem ki… mert ezek nem voltak. De kezdjük az elején. Arra ugye fel kell készülni, ha Spanyolországba mész, hogy senki nem beszél angolul vagy egyéb nyelveken, csak spanyolul. S ha kérdezel vmit, még ha talán érti is, akkor is spanyolul magyarázza el… de mivel nem érted, elmondja még 1x, aztán még 1x… egyre hangosabban és erőszakosabban, aztán kb. elküld a fenébe, hogy nem értetted meg. De mindenen megsértődik.

Szóval megérkeztünk. Recepció bezárva, ha akarsz valamit, hívd fel a fecnire írt számot… az ajtó bezárva, de nincs üvege, ezért az üveg helyén tudsz közlekedni. Némi szervezés, jött a nő. Úgy foglaltunk szobát, hogy 1 nagy lak, benne 1 közös nappali, 2 háló. Közölte a picit angolul beszélő recepciós, hogy sajna nincs ilyen szobájuk (2 hónapja lefoglaltuk..) de ad olyat, hogy külön-külön lehetünk és drágább. De holnap lehet hogy felszabadul egy ilyen szoba. Pff…ok. Kipakoltunk, az erkély a szemben lévő szállodára néz, nyoma sincs tengernek. Ja és orbitális csatornaszag a szobában. De itt vagyunk, nézzük a jó oldalát, legyünk pozitívak.

Elléptünk bevásárolni, barátnőm otthon maradt. Hív, hogy jöttek a recepcióról, hogy van szoba és menjünk. Most. Olyan szinten sürgettek, hogy a kedvesem épp zuhanyozott ezek meg elzárták a vizet… Mindegy átcuccoltunk, ez sem nézett a tengerre… de legalább itt is csatornaszag volt. Következő projekt: bicaj bérlés – amivel ugye Benicassimba tekertünk. Ahány spanyolt megkérdeztünk, hogy merre lehet mind mást mondott… pontosabban: 1-2 beszélt angolul kicsit és azok… Mindegy nagy nehezen meg lett. 30€/fej/hétért tudtunk csotrogány bicókat bérelni. Ez a nap elég sűrű lett, szinte nem is volt kedvünk elindulni. Aztán 11-kor kitaláltuk, hogy mégis U-Roy van már, menni kéne. Természetesen nem találtuk a bicikliutat, aztán nagy nehezen odaértünk mégis. Nyilván vége volt már mindennek, azért Protojet elkaptuk a média sátorban és adtam neki egy LivityWarrior pólót. Nem különösebben hatotta meg, de kedves volt azért, még egy jingle-t is nyomott nekem. Mivel én nem beszélek jól angolul, kedvesemnek köszönhettem ezeket a pólós dolgokat. (Köszönöm is neki :) )Aztán még lézengtünk kicsit s irány haza. A bicajok nagyon szarok, így nem volt egyszerű hajtani, az út viszont durvajó, vadregényes… csak a kedvesem nem tudott jól bicajozni, úgy hogy ez is csak egy újabb akadálya volt a felhőtlen szórakozásnak.

A szállodában is volt sajna sok primitív spanyol, akik kora reggel már úgy húzták a széket a padlón, hogy arra a halottak is felébrednek. S persze ordibáltak… szokásos. A tengerpart viszont tényleg 5 percre volt, ahogy írták a honlapon, de nekünk ez is soknak bizonyult. Olyannyira, hogy én összesen 2x voltam a parton és 1x fürödtem. Szánalmas. Barátaink többször azért. A harmadik napot a DubIncorporation kezdte, amit természetesen lekéstünk. Nem örültem neki, mert szerettem volna látni őket. Utánuk volt Gyptian, ami rossz volt és Israel Vibration ami meg nagyon jó. A kis öregek hozták a formájukat, táncoltak, nyomták a műsort. Imádom őket. Viszont a koncert ha egy órás volt sokat mondok… Fellépésük után meg tudtam ajándékozni őket is egy HungarianRastaMission és egy Repatriation pólóval. Ezzel egy újabb küldetésem végére tehettem pontot. :) A dub színpadon folytatódott a móka, SoloBanton fellépésére értünk oda. A BlackboardJungle-lal nyomta. Sajnos a francia soundot annak ellenére, hogy minden nap felléptek, egyszer sem volt lehetőségem végig hallgatni. Az est zárásáért az angol dub mágus volt felelős: Aba Shanti I. Az idei Rototomon nálam Ő nyert. Fantasztikus vibe vette birtokába a dub színpadot, nem sok ember, pont elég. Óriási épített hangfalak. Aba Shanti olyan nótákat és olyan érzékkel épített egymás után, csak lestem. Reggel 6-ig nyomta 3-tól. Fiatalokat megszégyenítő módon ugrálta végig a 3 órát. A buli után adtunk neki is és Solonak is pólót, mindketten nagyon örültek neki. :) Újabb sikeres küldetés. Sajnálom, hogy Exco Levit kihagytuk a Showcase színpadon, de Israel alatt volt. Megnéztem volna. Nem tudom milyen zenét tol, de szimpatikus feje volt. Amúgy kora este még shopozgattunk stb. Az afrikai árusok, ill. reggae shopok felhozatala elég gyengus volt. De ez a gyengeség jellemző volt az egész fesztre. Kezdve a line uppal, szerintem kevés durca fellépő volt idén. Ráadásul 20. Rototom volt ez… hát nem igazán hozott lázba a felhozatal. De nem akarok hálátlannak tűnni, az a pár Main Stage-es arc, akiket láttam felejthetetlenek voltak. Ill. DubStation-ösekből is sokan. De egyébként a dizájn sem fejlődött, eddig minden évben új lett, most maradt a tavalyi. Nyilván veszteséges a fesztivál, hisz hajnali 2 után ingyen bemehetett mindenki. Úgy látszik őket is megérintette a gazdasági válság.

A keddi nap árulkodik az előbb írtakról, Main Stage: Fyahbwoy, IberianAllstars – ugye amit sokszor szajkóztam Rototom előtt, hogy elkövették a spanyolok azt a hibát, hogy valószínüleg fellépő hiány miatt, de a saját bocsánat a kifejezésért… szarjaikat tolják nagyon. E kettő tré volt, utánuk Mr Vegas is. Jó ő nem volt olyan rossz, csak én nem szeretem. Az egyetlen king zenekart ezen a napon pedig lekéstük, már nem is emlékszem milyen okból kifolyólag. Ez egyébként a Groundation volt. Szóval, ha ezen a napon pl. nem lett volna Iration Steppasfeat. Danman, Ranking Joe és ShineHead… akkor ez a nap mehetett volna a kukába. De szerencsére ez a Rototom, az meg a DubStation ;) mi meg ott voltunk. Szinte felhőtlen volt a móka, leszámítva a sztenderd szájhúzást mindig, mindenre. Egyébként a saját problémáinkon felülemelkedve, őrületesen jó partyt csapott az angol sound, az MC-k is nagyon adták. Nekem legjobban a jamaicai ShineHead tetszett, aki úgy táncolt, mint egy kígyó :D Szakadt halászsapiban tolta, olyan mozdulatokat is tett mint a karatésok :D nagyon kemény volt :D Adtunk is neki pólót, egy Roots and Culture-öset, bejött neki :) Mark Iration, Danman és Ranking Joe is gazdagabb lett egy-egy LivityWarrior pólóval. Ja, volt még e napon a Showcase színpadon Sebastian Sturm, akinek az utolsó dalára értünk be… őt is szerettem volna végig nézni… hát ezt dobta a gép. Egy Iriginal pólót kapott, amit fel is vett egyből, tetszett neki nagyon.

Szerda: The Skatalites, szerinted ott voltunk?! A koncert utáni sajtótájékoztatón találkoztunk a tagokkal, ValDougles-nek adtunk egy Rovásírásos pólót. Je. Lett volna Lloyd Parks a Showcase-en, de mi kihagytuk ezt is. Nagyszínpadon Ce’Cile folytatta, nem volt rossz. Sokan begyűltek rá. Elnyomta azt a nótáját is amit a mi CéAnnánk feldolgozott, nem tudom hirtelen a címét, de Anna jobban tolja szerintem ;)

Ce’Cile után a Rototom egyik bútordarabja ;) lépett színpadra azaz Alborosie. Hát ilyen ótvar koncertet régen láttam. A tömeg az brutális volt, de Albo teljesítménye a béka s*gge alatti. Elkezdődött egy nóta, énekelgetett belőle részeket de inkább a vokalistái énekeltek. Néha beleraggázott, természetesen szarul. Mindent lepulluppolt… bicskanyitogató előadás volt. Az utolsó, de tényleg utolsó számát megcsinálta jóra. Ha olyan lett volna az egész konci, akkor jól szólt volna. Utána a póló átadásnál nem engedett fotót… de örült a pólónak. Sztár.

Utána egyből kezdett a Roots Yardon kishazánk büszkesége: I.Ration.

I.Ration viszont ellenben Alborosieval, felejthetetlen szettet rakott. Végre feltehetett olyan trekkeket, amiket itthon nem értenek, nem szeretnek… de kint a szakavatottabb közönség élvezett. Nem hiába volt tömeg a Roots Yardon. A tömeg kifejezés nyilván nem azt jelenti, hogy Albo összes rajongója itt volt, de a Roots Yard elég kieső színtér volt, s a többi naphoz képest I.Rationön voltak a legtöbben. Nálam a Free Mandela c. nóta nyert, meg egyébként sok-sok arc osztozott az én örömömön, mikor felcsendült e trekkk. Beállt pár spanyol MC-zni, ők is jók voltak. Bár ezek alapvetően hülyék… állandóan pullupoltatnának mindenkit. I.Ration meg nem az a fajta. Ez kicsit néha zavaró volt. De ez amúgy egy nagyon pozitív koncert volt, tetszett! :)

Az estét pedig a legendás ChannelOne zárta. Még Olaszországban hallottam őket, akkor jobban tetszett, most kicsit gyengébb volt. Természetesen így is zsírkirálynak mondható!! Imádtam. Fellépésük végeztével kaptak egy DubWarrior és egy melodicásLivity pólót. Nagyon jó.

A csütörtöki nap, ha nem lépett volna fel RichieSpice, akkor gyakorlatilag be sem bicikliztem volna a fesztre. Ő nyitotta ezt a napot. Tetszett a koncertje, nagyon is. Volt minden kötelező sláger. A közönség tombolt, Richie is. Érdekes, hogy nem volt szüksége állandó lefújásra, ahhoz hogy jó bulit csapjon. Koncert után ment is neki a Repatriation póló :)

Utána volt SUD Sound System, kaki. AfricaUnite bazsevált utánuk. Őket már nem vártam meg. Hazafele belebotlottam a SkaClub-on egy őrületes rocksteady, earlyreggaepartyba. Tényleg nagyon jó volt. Megfelelő mennyiségű emberke, táncoltak, megfelelő hangerejű zene. Irie nóták. Je. Maradtam is sokáig ott egyedül táncolgatni. Énekelt még egyébként BusySignal még aznap este, róla csak videót láttam másnap. Érdekes, hogy ő is nyomja ezt a anyab*szó dancehallt, ami szerintem maga a fertő – de mindegy ez az én véleményem. Viszont azon kicsit kiakadtam, hogy hogy van az, hogy a jamaicai sztár tolja a dh-t, de még sincs szüksége olyan showra, mint pl. ReggaeCampen a dancehall előadóknak. Direkt nem említek neveket. Akik, ugye kb. megdugták a színpadon a csajokat. Szal ez érdekes. (Még mielőtt valaki belekötne, nem klikkesedek, szeretem a hazai dh-s arcokat is, csak nem értem miért csinálják ezt… de ugye ízlések és… ) De én nem értek a dancehallhoz, nem is érdekel. Próbálom magam minél távolabb tartani ettől a fertőtől.

Pénteken Anthony B emelte volna azt est fényét, de elmaradt. Helyette Horace Andy nyitotta a nagyszínpad műsorát, nem kis örömömre. Anthony B-t is szeretem, de Andy papát még jobban. Kicsit egyébként hiányoltam a kansönz vonalat a Rototomról, sovány volt. Horace Andy nagyon barátságos forma, a kiváló koncertje után egy hosszú és laza sajtótájékoztatót tartott, alig akart elmenni, mesélt, gesztikulált… aranyos volt. S az Iriginal pólónak is nagyon örült :) Viszont sajna ismét elkövette azt a (számomra) hibát, hogy a koncert vége fele a nóták végén átváltott dancehallra. Régen ez jobban megviselt, most már kevésbé. Változik a világ, ráadásul Ő ugye a MassiveAttack-ban is énekelt, szal van köze az újításokhoz. Azért fura volt. De még mindig az egyik kedvenc Horace Andy, nagy felt neki! :) A fekete bácsika után Nneka következett, őt csak a média sátorból lestük meg. Klassz volt. Karakteres csaj, jól énekel. S az utolsó előtti nap utolsó fellépője daddyJohn Holt volt.  Hát őt azért nem volt piti élőben látni :D Amikor belekezdett Ali baba c. legendás nótájába, ismét beteljesedtem. Nagyon-nagyon szeretem azt a nótát, hallgassátok meg!!Fantasztikus koncertet adott, bár kicsit fáradt volt már. Nehéz az embernek önmagát felülmúlnia ;) Természetesen minden sláger felcsendült. A Policeinhelicopter-t is élőben hallani… áh brutális volt. Az ilyen élményekért érdemes élni. Pólót sajnos nem tudtam neki adni.

3-tól a ZionTrain tolta a hangerőt a fülünkbe a dub színpadnál. Tetszett, bár kicsit nagyon hangos volt. Őket is meglepte I.Ration egy pólóval.

A szombati záró nap már csak a shoppingolásról szólt, illetve nem utolsó sorban Bob Marley leghíresebb fiacskájának Damien„Jr. Gong”Marley-nak a szuperkoncertjéről. A bejárat előtt még éjfélkor is kígyózott a sor, bent annyi ember volt hogy nem lehetett a fűbe leülni. Ennyi ember még a Szigeten sincs. Ez már egyáltalán nem tetszett. Damien előtt volt 3 felvezető énekes, ez régen nagy divat volt, de most már mintha elmaradoznának ezek a vendég énekesek. Szóval: Wayne Marshall, Chris Ellis és Black I Am – neki van a legjobb neve :) Nem volt túl nagy szám egyik sem. Aztán kb fél órás időhúzás után felszivárgott Damien a színpadra, nem volt túl hatásos a belépése. Kicsit az egész koncert hakni szagú volt, nem adott bele mindent. Elénekelte az összes slágert, egy kis regi, egy kis hiphop, egy kis bobmárli… a közönség imádta, én nem voltam elájulva tőle. A zenekara viszont elég durcát tolt. Jó hosszú koncertet adott, de mivel ekkora sztár nem tudtam a közelébe férkőzni, se póló, se fotó. S miatta sajnos az aznapi fellépőknek sem tudtam pólót adni, mert annyira lezárták a mediaareat. Mondjuk egy BurningSpear-nek jobban örültem volna, utolsó koncert gyanánt. Vagy The Gladiators :D De csak én vagyok már ilyen visszamaradott roots kedvelő fiatal.

Jr. Gong után irány haza, utolsó bicikliút. Aludtunk vagy 1 bő órát, aztán kelés, vonat, repülő. Reptéren kocc egy másik magyar különítménnyel :) Az út viszontagságos volt, mint már megszokhattuk.

Jó itthon. Azt hiszem most egy darabig nem akarok Rototomra menni. Sok már a spanyolokból, nehezen tolerálom őket. Iidén nem kaptam fotós passt. Nem tudom akkor mire kaptam akkredet egyáltalán, ha a „hivatásomnak” nem tudok eleget tenni. Kár, hogy elveszik az embertől azt amit szeret csinálni. Ja, a tömegből nem igazán lehetett fotózni, mert akkora tömeg volt, ill. a fotós árok vagy 3 méter széles volt… minek?! Ná mindegy. Mindenesetre köszönöm Jahnak, hogy ismét ott lehettem, kedvesemnek hogy segített és még köszönet I.Ration-nek és a párjának a türelmet, segítséget… végül a RastaFestnek, Rototomnak a lehetőséget. Bless_farek
Máté Farkas-Kontra | 30 aug 2013

Flyer:

Random photos - 2023