A fesztivál nulladik napja augusztus 1-jére, szerdára esett. Vasárnap Bécsbe volt dolgunk, majdnem megnéztünk egy Madonna koncertet is, de este 11-kor inkább nekivágtunk az éjszakának, irány észak Németország.

Egész éjszaka vezettem, hétfő reggel 6 körül Lipcse előtt megálltunk az autópálya mentén található Muldental Süd parkolóba, ahol van minden: nyugodt pihenő, gyorsétterem, tiszta wc-zuhanyzó. Aludtunk pár órát, majd délelőtt kitaláltuk, hogy nem Hamburgba, hanem előtte valami kisvárosba keresünk szállást estére. Teljesen abban a tudatban éltem, hogy a németeknél lehet a benzinkúton ingyen netezni. Sajnos fizetős lett volna, 3 € / óra. Felér egy rablással, ezért nem vettük igénybe, így nem is találtunk szálláscímeket, ahova mehettünk volna. 

Térkép alapján megszavaztuk, Lüneburg város megér egy próbát (Hamburgtól 60 km-re délre), ahol csak puccosabb helyeket találtunk 65 € / 2 fő / este. Végül ráakadtunk valami youth hostels félére. Itt meg kitalálták, hogy mivel először járunk az ő cégüknél, ezért van regisztrációs díj.  Végülis így is 70 € körül fizettünk (úgy látszik urak vagyunk vagy mi). Cserébe lefosztottuk a reggelizőt, készítettünk egész napra szendvicseket magunknak.

Kedden délelőtt Tity nagy örömére ellátogattunk a hamburgi állatkertbe (Hagenbecks Tierpark). Itt már feltűnt egy két wacken figura. Mondjuk tény, hogy aki ezen a környéken jár – és szereti az állatkerteket – ne hagyja ki, még ha 30 € / fő (alap 20 + aquarium 10). Elég rendezett és logikusan felépített. A belépő mellé kapott, könnyen értelmezhető térkép segítségével 2 óra alatt bejártuk az egészet, így du. 3 fele indultunk is tovább Wackenbe, mondhatni egyik állatkertből a másikba.

Utolsó nagyvárosnál, Itzehoeba megálltunk egy egészséges uzsonnára, éljen a Burger King, ahol egy véletlen folytán sikerült vennünk két Wacken fesztivál bérletet 80 € / darab. A pénztári ár 150 € (már ha lehetne kapni, mivel már előző év november óta sold out a helyzet, azaz minden jegy elkelt). Mint utólag nulladik nap a helyszínen kiderült rengeteg ember lóbált jegyet 50-60 euróért.

Tovább haladva hamar elértük Wacken falvát, ahol ismét kiterelték a összes külföldi rendszámú autót. A rendőr szigorúan a szemembe nézve faggatot a drogokról. Kipakoltatták a zsebeinket, átnézték a kocsit majd tovább engedtek.

Már ekkor jó sokan voltak a faluban, sőt valakin látszott, hogy nem most kezdte magát leamortizálni (mint aki már 1 hete itt lenne). Gyorsan befele vettük az irányt a kempingbe. Szerencsére német fesztiválról lévén szó, nagy füves területen az autó és a sátor egymás mellett. Aránylag jó helyet találtunk, de ahhoz képest, hogy -1 napon értünk ki.. hát nem is tudom… igazából 1 héttel előtte kellett volna érkeznünk vagy mi? Ezek a németek tényleg fanatikusok.



Elég dimbes-dombos a kemping, várható volt, hogy ha eső lesz, megindul a sár parádé és megborul a fél világ. Nem is lehetett volna másképp... Már az elején autók beleragadva a sárba, belecsúszva az árkokba.  Nem is változott a helyzet az egész feszt ideje alatt. A bejárt utakat ellepte a néhol bokáig latyak vagy a masszív sár. Mindenki csúszkált ide-oda.  Én is belelendültem néha ittasan, toltam is a Michael Jackson féle moonwalkot Titynek, ami közben nem egyszer sikerült elesnem.



Zeneileg – mint minden évben - idén is az ősmetál (vagy minek nevezzem) dominált. Azért megtaláltuk a nekünk való témákat, mint pl: The Black Dahlia Murder, Unearth, Suicide Silence, We Butter The Bread With Butter, In Flames.  Érdekes módon minden koncertnél ugyanazt a minőséget kaptam. Egyik banda se nyújtott kimagasló teljesítményt, de nem volt egyik se gyengébb a másiknál. Wackent igazából nem a felhozatal miatt szeretjük, hanem mert az egyedi hangulat magával ragadja az embert. Szokás szerint minden második emberen Wacken poló, de a legjobbat egy kis srácon láttunk: 50% Mama - 50% Papa - 100% Wacken.:)



Továbbra is feldobja az összképet, hogy a feszt bejáratától 1 km-re található bolt előtt állnak a helyi kölykök gokartokkal és vállanak taxizást - talán 5 euroért -  a bejáratig. Lehet szállítatni bármit ami befér a csomagtérbe. Volt aki ott utazott, de volt aki inkább tekert és a sofőrgyereket szállította.

Sajnos volt egy megrázó történet, miszerint a feszt ideje alatt a bejárattól nem messze volt egy idősebb bácsi, név szerint Opa Willi, aki egész nap mindig ugyanott trombitált, közbe talán mézet árult. Idén a helyén már csak égő gyertya  és egy nagy zászlóponyva az emlékére, pár aláírás és fotó rajta. Bizonyára évek óta az egyik nagy ikonja volt a fesztiválnak.



15 év fesztiválozás után most először megtörtént a legdurvább sátorfeltöréses történet, amit valaha átéltem testközelből: nulladik nap, szerdán másnap hajnal 3-ig szórakoztunk, majd elmentünk aludni a sátorba. Reggel 8 fele arra ébredtünk, hogy Tity válltáskája a sátor előterébe van és ki van rajta húzva a zipzár. Nem értettük mi történt, de eltűnt 250 euró a pénztárcájából.  (pedig éjszaka majdnem leraktuk a kocsiba). Azon kívül semmit se vittek el, pedig benne volt telefon, magyar forint (mondjuk ezzel nem sokra ment volna) és két wacken fesztivál bérlet. Az egészre ráfejelt az is, hogy a táskájára volt kötve a kocsi pótkulcsa. A rohadékok még az autót is átnézték gyorsan, lezárni már nem voltak képes. Szerencsére ott nem talált semmit, gondolom a laptop túl nagy teher lett volna. Végülis minek vigyen magával olyan értéket, ami miatt büntethető lenne.

Délelőtt kiderült, a szomszédainknál is jártak hajnal 4 fele. Azidősebb pártól is elvittek 170 eurot. De az asszony felébredt és elkezdett sikítozni, ekkor a két tolvaj elfutott. Leírtak alapján két fekete polós alak volt (kössz, végülis metálfeszten vagyunk).  Jövőre egyrészt jobban eldugjuk a dolgokat a sátorban, másrészt inkább tényleg mindent lerakunk az autóba. De az se lenne hülyeség, ha belülről felszerelnénk egy reteszféleséget. Csak akkor meg lehet kivágja késsel a paraszt. Igazából az hogy kiraboltak, nem lep meg, előfordult már. De az, hogy mi bent fekszünk és közbe bejön valaki, átmászik teljesen rajtunk (mert a táska a belső sarokba volt Tity fejénél) és úgy rabol ki… egyszerűen nem hittem el. Persze mentünk panaszkodni az infosátorhoz, ahol kiderült egy másik szektorból szintén érkeztek bejelentések. Ha belegondolok, ez a két szemétláda csak két sátorból 420 eurót vitt el.. mi pénzt összelopkodhattak.



Nem volt mit tenni, ha már itt vagyunk érezzük jól magunkat. (főleg ennyi pénzért:) Fél napig még elemeztük a történteket, aztán szartunk az egészre. Jól esett a kocsinál italozgatni, üvöltözni minden arrajárónak, hogy cheers assholes stb… néha osztrák haverjaink, Jürgen és Kevin is csatlakoztak. A száraz fehértől könnyedén elszállt az agyunk, hülyeségből még egy cigire is rágyújtottam Titynek. Mivel sose dohányoztam, ez nálunk nagy szám, látványba ritka:)

Utolsó nap belecsöppentünk a tüzes showműsorba. Idén nem a malacperzselővel szórakoztak, hanem egy komplett csapat operált mindenféle lángszórókkal. Mintha a Mad Max című filmből léptek volna elő. Biztos volt valami mondókája is az előadásnak, de az én agyam lesokkolódott, mikor begurult egy r2d2 (vagy mi a szar) féle cucc. Jól esett a fellobbanó lángcsóvák melegében sütkérezni.



Sajnos eljött a vasárnap reggel, mindenki mehet amerre lát. Délelőtt 10 fele összepakoltunk és elindultunk kifele a kempingből. Eltartott vagy másfél óráig, mire kiértünk a faluba, ahol szerettünk volna reggelit vásárolni de az ellenkező irányba tereltek mindenkit. Talán nem akarták, hogy a sok csöves, büdös rocker elárassza az egyetlen boltot. De mi nem adtuk fel és 5 km-t kerülve vissza érkeztünk Wackenbe (már hiányzott). A bolt 10-től 14-ig nyitva volt, alíg lézengtek bent páran. Sokan abban a hitben élhettek, hogy vasárnap amúgy is zárva van minden bolt Németországban (ami továbbra is nagy szívás és hülyeség). Gyors szendvicsezés közben kitaláltuk, nézzük meg az 50 km-re levő Északi tengert.  Rá két órára enyhe kavargások után jól esett lábat áztatni benne. Mondjuk két perc alatt lefagyott a bokám. 



Végül csak elindultunk a cseh határ felé, hiszen három nap és kezdődik Brutal Assault (folyt. köv). Hamburg előtt az egyik autópálya fölötti felüljáróra ki volt írva egy nagy ponyvára angolul: „Jó utat metálarcok, vezessetek óvatosan!”. Jó látni, hogy a szervezők még erre is gondoltak. Mentünk amíg bírtam, de a fáradtság győzött és ismét kikötöttünk a muldentali parkolóba. Jó éjszakát!

Wacken idén is sok mindent adott (és hát el is vett sajnos). Csak ajánlani lehet! Ha valaki bevállalja jövőre, lehetőleg ne fekete polóba jöjjön, mert az ott nem menő:)