Idén – talán a helyszínváltoztatás hatására is – jobban alakultak a dolgok.  Wiener Neustadt helyett immáron a Graz melletti Schwarzlsee adott otthont Ausztria talán legnagyobb drum and bass / electro fesztiváljának. A viszonyokhoz képest ez a terület elég jól használható ilyen rendezvényekre, mégha parkolóból bőven volt hiány és irodaházak tornyosultak mellette. Mégis egyfajta kisvárosi park érzést adott, amivel ellensúlyozni lehetett ezt a rémálmot.



Az egész területet egy nagy tó látványa tarkította. Madártávlati képeket elnézve nagyrészt egyenes partszakaszokat látni, amik arra engednek következtetni, hogy mesterségesen toldozták-foltozták az egészet. Minden esetre nagyobb dobott az összképen, főleg, hogy utolsó nap jöttünk rá, hogy le lehet menni a partra akár fürödni is.

Mivel előző nap, szerdán Bécsben volt dolgunk, röpke 200 km-rel kellett számolni Grazig. Félúton lehúzódtunk 5 perc pihenőre, ahol azonnal megtalált két osztrák civil rendőr. Mikor elkérték az igazolványomat, jómagam is szembesültem a ténnyel: a személyim félig ketté van törve, majdnem két részre hullot. A hivatali személy csak nézett. Azért még leellenőrizték az autópálya matricánkat és továbbálltak.



Dél körül megérkeztünk a fesztivál bejáratához (kb 200 méterre van az autópályától). Első körbe keressünk parkolót, ami elég nehézkes volt,  mivel normális nagy terület ilyen célokra nem volt fenntartva, elszórtam mindenfele ki merre lát (persze másnap néhol büntettek keményen a tilosban parkolásért). Volt valami karaván kemping, de az külön fizetős lett volna. Végül bejutottunk egy meglehetősen nyugodt füves területre, a sátrunkat is le tudtunk rakni egy igényesebb, árnyékos részre. Kezdődhet a fesztivál.

Igazat megvallva 1-2 zenekaron (de inkább nevezzük DJ-nek) kívül egyik fellépőt sem ismertem. Így emiatt se kellett nagyon kapkodni. Néha benéztünk a fesztiválra, néha kint az autónál italoztunk, beszélgettünk.

Péntek este végre volt miért a színpad előtt állni, érkezett Skrillex. Kb 5 héttel előtte láttam Rock Im Parkon is, így elég kiszámítható volt a kezdés: nagy visszaszámláló óra a kivetítőn, egy nagy űrhajó a színpadon, ahol majd a dj tag fog fogyatékos mozulatokkal brékelni. Az óra elért a 00:00-ig, a film elkezdődött. Mert mi másnak nevezhetném azt, amikor nagy fényáradat közepett egy nagy doboz közepén áll egy félhosszú hajú rocker törpe, aki megjátsza, hogy tekerget valamiket (mint a dj-k), közbe egy rohadt szót sem szól. A számok pontosan úgy szóltak, ahogy már hallottam vagy 20-szor, tehát még arra se volt képes, hogy belenyúl bizonyos effektekkel. Ezt még talán én is bevállaltam volna. Gondolom annyira készre szívta vagy itta magát, hogy inkább csak vergődött jobbra-balra, nehogy leverjen vagy elállítson valamit.  A koncert végülis jól sikerült, de több látványt vittem volna bele, nem csak a lámpákkal való hadonászást. Skrillexnek vannak jó számai és jellegzetes stílusa (ami manapság nem hátrány egyik zenei műfajban sem). Azért meredek, hogy erre a produkcióra kimerték írni, hogy Live…



Szombaton úgy gondoltuk, kora délután lelépünk a fesztiválról, átnézünk a Velencei tó partján megrendezett EFOTT-ra, ezért összecuccoltunk és elmentünk visszaváltani a jegyeink kiváltásakor kötelezően megvásárolt szemét korongot (5 EUR / db), de nem nagyon találtuk a helyet ahol ezt megtehetnénk. Néztük a térképet, elmásztunk az információig, de semmi. Ezért kiugrottunk a kb 5 km-re levő bevásárlóközpontba ebédelni. Majd 1 óra múlva vissza, hátha nőttek az esélyeink. Ekkor derült ki, hogy a térképen jelölt helyen régóta ott ül a földön az emberünk, körülötte fesztiválozók. Azért legalább kiírhatták volna egy kartonra, hogy mi van.

Korong beváltás után vettük két fél literes üditőt (1,5 EUR / db, kész rablás..)  majd benéztünk a fesztiválra ismét, mert egész jó zene szűrődött ki.  Kellemes volt a színpad elé kifeküdni, tűző napon a beton pályára. Majdnem odaégett a bőröm. Becsuktam a szememet és hallgattam a lüktető dnb ritmusát. Nem nagyon tudtam milyen DJ van éppen a színpadon, de igazából nem is ez volt a lényeg. Jó volt kikapcsolni az agyamat 10 percre.



Végül csak el kéne indulni, másszunk egy utolsó kört és lépjünk… ekkor keveredtünk el a fesztivál jobb szélére, ahol csak pislogtam, itt ilyen is van? Mi erre most jövünk rá? Egy nagy tó, remekül  kialakított parttal. Rakás ember napozik, néhányan úsznak, vagy csak a vízbe ülve söröznek. De volt ott koktél bár, cserepes pálmafa, vizibicikli, majdnem hogy egy kisebb üdülőközpont. Az egész egy kellemes csalódás, nem kicsit növelve a fesztivál színvonalát.



Délután 7 körül indulás Velencére. Mivel siettünk – és a gps is ezt javasolta – Szlovénia felé vettük az irányt, ahol a határon kötelező volt megvenni a heti autópálya matricát 15 euroért (itthon a havi matrica kerül ennyibe). Utólag kiderült röpke 90 km-ért. Hát nem érte meg, főleg, hogy mire leértünk az EFOTT bejáratához, már kedvünk se volt ott maradni, tele volt szerencsétlen hülyékkel, akiket még részegen is nehéz lenne elviselni.

Urban Art Forms zeneileg nem tartozik a kedvenc fesztiváljaim közé, de idén kellemeset csalódtam benne. Jó hangulata egyszerűségében rejlik.