Gödör: először voltam itt. Nagyon nagy ötlet a föld alatt szórakozóhelyet csinálni. Megérkeztünk a kollégával 20.00-ra és mivel torokgyulladásom volt elvileg + aznap este avattam a szűz Nikonomat, nem a pultnál kezdtük az estét sörre ácsingózva, hanem felderítettük a helyet. Szimpatikus fények, asztalok, emberek. A sör kicsit drága-nem mintha ittam volna (na jó ittam). A Gödörben a kedvenc részemen JahFar már melegítette a lemezjátszót, a Knottys hölgyek (akik amúgy zavarba ejtően csinosak) feltűntek a tánctéren…többre nem emlékszem. Nem igaz, emlékszem…csak épp csörgött a babyloni mobil, hogy jönnek a testvérek és ki kéne menni eléjük. Fene!!  De elsők a barátok. Ölelés, puszi, mélyen a szemedbe nézés, meleg kézfogás…gó be. Szerintem kicsit későn kezdődött a buláj. Sebaj, felelevenítettük legalább a régi szép időket. Nem is tudom hány óra magasságában végre összefújta a bogáncsosokat a szél a színpadon és kezdetét vette az élő roots reggae. Mivel volt „fotós-lövészárok”, én oda orientálódtam. Barátaim nem túl nagy örömére. (köszi máté, h előre engedtetek fotózni-máskor is lehetne ilyen fél méter, hogy ne zavarjuk az embereket)

Knotty Headz: hát róluk mindig nehéz normálisat írnom. Forgotten roots-tessék megvenni és meghallgatni. Respect! Egy kedves barátném késve ért koncertre és keveselte a saját számokat…sajna tényeg abból kevés volt. De az profi.

Jah Mirikle: Ez az előbb említett barátné, Anthony B-hez hasonlította az uraságot. Én sajna-bajna nem voltam Anthony B koncerten, de ismerem a munkásságát. Le a kalappal Jah Mirikle előtt, nem elég, hogy meggyőző hanggal tolta a mondanivalóját de a színpadi „sója” is feldobta az unatkozó fotósokat;) –hát alig lehetett vaku nélkül elkapni:) (kb. mint Fitta Wari a műpában).

Empress Ayeola: mikor megláttam, hogy mezítláb van majdnem szóltam neki, hogy héjj léjdi…influenza vírus van és én is torokgyuszival szenvedek…úgyhogy vegyél már legalább egy NDKs strandpapucsot. De aztán tudatosult bennem, hogy Ő tüzet gyújtani jött kis hazánkba és bizony nem fog felfázni. Nagyon nyugtató roots reggae muzsikát csalt elő magyar fiainkból és lányainkból. Biguppp a KH-nek, hogy merték és tudták egy ilyen felemelő hang alá adni az alapokat. Az igazság amúgy az, hogy a fekete léjdi klipjeiben kicsit pörgősebb, no nem a táncra gondolok…hanem úgy az egész összképre. Égett a tűz, de szerintem loboghatott volna jobban is. Lehet, hogy azért érzem így, mert nekem kicsit elvette a kedvem a sok PULLUP...egy ideig vicces, de a vége felé kezdett olyan érzésem lenni, mintha egy próbán lennék-de ez szubjektív. Mindenesetre, ha nem lehettem volna ott most valószínüleg  rágnám a körmöm és dühöngenék, mert nagyon jó volt.

Az Irie Maffiát sajnos még mindig nem tudtam megszeretni, nem tudom mi a titkuk…vagy bennem mi a hiba. Meg szerintem egy kifejezetten roots buliba/ra nem ők voltak a legmegfelelőbb választás…Roots Kompakt, Another Day. Szerintem. Na, de Busa Pista pózolt nekem 1 fotó erejéig-köszi:) Senaról meg olyan szép portrét csináltam, hogy csuda:) Kicsit fusztrált, hogy jobban megmozgatták a tömeget mint a jamaikai hölgyemény és barátai, de legjobban azt nem értettem, hogy őket visszatapsolták Knottyékat meg nem. Caj… Na, mind1. Tény, hogy az maffiozókra szükség van. Nélkülük más lett volna a dancehall. Amúgy az összes barátom szereti-biztos én vagyok a kaki:P Koncert után pár perc pihi, aztán a kedvenc sound systemem: nagy tapsot a Sound Sistaznak!!! 3 elragadó nő azokkal a muzsikákkal amik az összes magyar selektor soundjai közül a legközelebb állnak a szívemhez. Méltó zárása egy ilyen estének.

Öröm volt látni, Bodnár Tibiéket, Lipit…tökjó, hogy eljöttek…unity!!_farek

Nem maradtunk sokáig, mert mint már az elején említettem nekem ez volt a harmadik. S már csak hálni járt belénk a lélek. Viszont a torokgyulladásomat meggyógyította a roots, de komolyan. Másnap reggelre semmi bajom nem volt. A zene gyógyító hatása:)

Köszi rasztafárájok az estét!