Marley 68 Hungarian Tribute to Bob Marley :Ladánybene 27 és barátai
HungaryBudapest/A38
Bob Marley 68. születésnapja után két nappal került megrendezésre Magyarország legnagyobb emlék bulija a Ladánybene 27 szervezésében az A38 állóhajón. Az esemény egészen megújult, kezdve egyből a koncert flyernél. Elhagyta a zenekar a már tradicionálissá vált „mosolygós” Marley stencilt, helyette egy sokkal komolyabb, letisztultabb arculatra váltott.


Talán kicsit túl sterilre is sikeredett. Aztán ami még új volt az eddigi évekhez képest, az az volt, hogy idén nem a reggae szcénából választottak vendég előadókat, hanem más területekre eveztek. Persze gitározott az este folyamán a Mihty Fisherses Tálti és perkán kísért Bratika… de énekes nem volt. Ezt kicsit hiányoltam. Viszont volt egy blues gitáros úr Fekete Jenő, aki ismét teljesen új színt hozott az estébe. Jött még két vendégzenész: Erdő Zoltán és Simkó-Várnagy Mihály, egyikük csellón, másikuk tárogatón helyezte új dimenzióba a klasszikus Marley dalokat.

Na, de nézzük szép sorjában: a koncertet egy Bob Marley kivetített felvétellel kezdte az LB. Komoly volt, hogy így kezdődött a koncert… mintha maga a Mester is jelen lett volna. Greetings in the name… az ismert szöveg :) Hatalmas taps, majd felcsendült az első taktus.

Stílusosan a Rastaman Vibration-nel kezdtek, majd olyan legendás dalok kaptak szerepet, mint a: Trenhtown Rock, Them Belly, Small Axe. Akadt táncolósabb is: Soul Shake Down Party. A War nem lett előadva, hiányoltam – az egyik kedvenc nótám. Öröm volt látni, ahogy a népes zenekar betölti a színpadot. A hideg téli estét percek alatt felforrósította a zenekar,  Mr RoulNo ismét mezítláb vette birtokba a színpadot. Nagy felt Bodnár Tibinek és Miksának, akik Livity Warrior pólóban nyomták, sőt Miksa még az Északi Masszívos zubbonyát is felvette – külön öröm ez nekem. ;) A masszív szép számmal összegyűlt, lehetett látni idősebb arcokat és fiatalokat egyaránt. Pár gondolat a masszívról: érdekes, hogy amikor mi voltunk gyerekek nagyon népes volt a magyar rege tábor. De sajnos kortársaink nagy része lemorzsolódott. A tőlünk idősebb réteg viszont nem a középkorú emberekből áll, inkább az 50-60-as éveikben járó veteránokból ;) a velünk egy idősek teljesen kicserélődtek vagy nincsenek. A fiatalabbak… az új generáció meg teljesen ismeretlen számomra. Nem nagyon látom ugyanazokat az arcokat rege bulikon, nem tűnik túl stabilnak és kitartónak az „új” generáció. Remélem ha kisüt a Nap gyakrabban fogunk találkozni.

Ja, meg még fontosnak tartom azt is leírni, hogy érdemes reggaet nem csak Ladánybene koncerten hallgatni… sajnos többször vettem észre, hogy az „új tömeg” inkább arra figyel, hogy a szöveget skandálja, mintsem arra hogy átadja magát a zenének. Gyerekek, azért járunk koncertre, hogy ezt megtehessük… engedjétek el magatokat!! Otthon az 50wattos hangszóróból nem fog átjárni a zene, de a szöveget skandálhatod… itt viszont add át magad az ütemeknek, a basszusnak, a visszhangoknak!!

Hát én maximálisan átadtam magam, csak úgy repültem mikor megszólalt a cselló, azok a lézerfények vagy mik, kiválóan kiegészítették a fülnek szánt kényeztetést. A vizuális élmény is magával ragadt.

Nagyon tetszett a bontás a koncert felénél kb., mikor is magas bárszékekre ültek a zenekarból páran, ekkor kaptak szerepet a vendégek. Bob bátyónak volt egy nótája: Rastaman Chant – na, ez az volt. Együtt kántálták a ritmusokat a Mesternek és nekünk. Nagyon tetszett ez a rész. Meghitt volt, színvonalas, más. Annyira boldog vagyok, hogy a Ladánybene ennyi év után is tud újat mutatni. Mintha nem fogna rajtuk az idő. Aztán pár nóta után visszatelepedett a zenekar, mindenki a szokásos posztjára és folytatódott a dinamikusabb műsor. Sajnos a koncert vége felé hátra kellett mennem, mert a shopos kolleginámnak mennie kellett, s váltanom kellett őt. Így a befejezésről nem születtek képek. Már a pult mögött hallottam az egyik legnagyobb kedvenc Marley nótámat a Work-öt, mikor is hatalmas táncba kezdtem kedvesemmel a pultban. Nehogy már ne bulizzunk :D A koncert előtt, alatt és után végig üzemelt a Livity Warrior Shop, nagy örömünkre bejött a masszívnak a 2013-as vonal, az új grafikák. Így a pólók nagyon kelendőek voltak. A Livity egyébként kb. egy éve a Ladánybene 27 szponzora, valamint számos előadó, selector (külföldön is) viseli büszkén a magyar reggae ruházatot. Az estet Áfonya nyitotta és zárta is. Nem értem, hogy koncert után miért megy haza a masszív nagy része. Így kicsit olyan, mint mikor a kereskedelmi csatornán véget ér a film és egyből reklám meg ajánló… Mennyivel jobb, mikor mondjuk dvd-n nézel egy filmet s ha vége még mennek a betűk, szól a zene, esetleg kivágott jeleneteket is mutatnak… s lassan visszacsöppensz a valóságba. Hát ez az after sound is erre való. Szerintem. Nem lehet koncert után egyből kiállni a villamos megállóba és haza utazni. Javaslom, maradjatok máskor. A selector is fellépő, ő is készült az estére. Áfonya ráadásul kiváló regedíjdzsé, nagyon durva korongokat játszott… King Shiloh, Robert Lee sorolhatnám, de inkább máskor hallgassuk meg s bulizzunk rá együtt. Sajnos a zenekar a koncert után nem sokkal lépett, mert másnap duplakoncertet adtak vidéken.  Így elmaradt a szokásos hajnalig ölelkezés, mókázás.

Ja, s végül, de nem utolsó sorban Bodnár Tibi bejelentette, hogy 2013-ban lesz REGGAE CAMP !! :)))

Egy szó mint száz, nagyon jól sikerült a Marley68… a hiányolt egyéb énekeseket tulajdonképpen kiváltották a bluesos fellépők, egyedi és színvonalas műsort rakott megint össze a Ladánybene 27, nagy tisztelet nekik!!!

És boldog születésnapot Bob!

Köszönjük!
farek
author: Máté Farkas-Kontra | 15 feb 2013

author:

Farkas-Kontra MátéMáté Farkas-Kontra

Flyer:

Photos about the event »