Wacken - 2011
GermanyWacken
Évek óta játszottam a gondolattal, hiszen Európa legnagyobb metálfesztiváljáról van szó. Zeneileg nekem túl ősmetál vonalon mozog, de maga a történet mindig is izgatta a fantáziámat. Most, hogy minden összejött, Tityvel nekivágtunk. De ha már fesztivál, legyen kövér, azaz hazafele ugorjunk be a cseh Brutal Assaultra is, ezzel 14 naposra nyújtva a kalandozást.

A kb. 1300 km-es távolságot ismét kocsival terveztük áthidalni, ezért időben el kell indulni. Kiútra találtunk útitársat is, így kicsit elviselhetőbb volt a dolgok anyagi vonzata. A fesztivál aug 4-én, csütörtökön kezdődött, de a megszokott nulladik nap sehol se maradhat el és ekkor érdemes jó kempinghelyet foglalni, ezért már aug 1-én kedden délután fél 7-kor indultunk Ceglédről. Budapesten felvettük utasunkat majd Sebiúrtól átvettük a kb. 30 liter fehérbort. Indulás… egészen Prágáig meg se álltunk pihenni , ilyen se volt még.  Sikerült alvás nélkül levezetnem a fesztiválig, összesen 1365 km kicsit lefárasztott, talán a reggel  6-7 órai időszak volt a holtpont, de mikor feljött a nap és megláttuk a WOA feliratú kisbuszokat, feltöltődtem és nem lehetek fáradt, még csak most kezdődik. Délután 2-re elértük a célpontot.

Wacken falu előtt kb 2 km-re a helyi rendőrök a külföldi rendszámú autókat kiterelték az útról egy parkolóba igazoltatni. Természetesen mi is élvezhettük a törődést, ezért pakolhattam ki a szépen megpakolt csomagtartót. Minden táskát átvilágítottak egy kisbuszba található futószalagon. Kicsit felületesnek éreztem a dolgot, mert a hátsó ülésre be se néztek.

Jegy átvétel és irány a kemping. Az út keresztül vezetett a falun, ami az egész történet gerincét képezte és egyben a fesztivál felvezetéseként is szolgált. Itt mászkált mindenki fel-alá. Ital-étel bódék a házak előtt, de találtunk órásboltot is ahol minden óra hátlapján Wakcen logó. Tetszett, hogy az egész falu felveszi a buli hangulatát és vele együtt lélegzik. Minden harmadik házon Wacken zászló, a helyi lakosok a házuk előtt ülnek és együtt italoznak a fesztiválozókkal.  A szomszéd ház telkén meg tehenek legelnek…:)



Hiába a nulladik napi kora délutáni kiérkezés, a jobb területeket már rég belakták az igazi fanatikusok. Olyan érzésem volt, mintha pár napja már tartana a buli, sok helyen szemétkupacok tornyosultak. Talán itt is a mínusz első nap a nyerő. Végül befurakodtunk egy aránylag megfelelő helyre, ahol első este még próbáltam összehaverkodni a szomszédokkal, de valahogy nem találtuk meg a kölcsönös szimpátiát, ezért a továbbiakban nem erőltettem a 50-es éveit taposó német rockerekkel való cimborálást, maradt a köszönés-intés verzió.  Inkább a kocsinál mértük a bort, mivel be lehetett hozni mindent, a bejáratnál át se néztek az autót.

Járjuk hát be a területet. Jó nagy, dimbes-dombos kemping, mindenki a járműnél szórakozik, üvölt a metál, szerencsére sok részeg. Közelben Wackinger elnevezésű minifalu, ahol mindenféle árusok kínálták metálos portékáikat (koponyák, gázmaszkok, bakancsok, kabátok, bőrgatyák, gyűrűk, felvarrók, stb …)  Tovább haladva egy viking falu imitációjába csöppentünk, ahol volt egy hajó, ami pultként funkcionált. Máshol lehetett baltával, dárdával célba dobálózni meg még ki tudja hányféle skandináv buziság. Végülis tetszett a légkör, jól érezték magukat az emberek és ez a lényeg. Főleg, hogy itt volt egy kis színpad is, ahol tipikus északi hangulatú zenekarok léptek fel. Az egész akár a The Lost Vikings PC-s játék:

http://www.youtube.com/watch?v=O9-vzB0dIzU

Tovább haladván volt egy kis focipálya, ahol mindenféle józan-részeg 4 fős csapatok játszhattak egymás ellen (valahogy totálisan nem érdekelt, inkább bulizásba kellene fektetniük a felesleges energiát). Ettől nem messze volt egy kivetítő, ami elé leülhetett az ember és nézhette a benti, nagyszínpados koncerteket. Nagyon jó ötlet, miszerint aki nem akar bent nyomorogni - mert itt aztán tényleg nagy tömegek voltak - szépen kiülhetett és nyugodtan megihatta a saját dobozos sörét, nem kellett a benti 4 eurós árakat kifizetni érte.



Ahhoz hogy ismét kijussunk a faluba, át kellett haladni a sima, autómentes kempingen. Ötletes, hogy erre is figyeltek a szervezők. Aki nem akart két kocsi fullasztó benzingőze közt sátrazni, az is megtalálhatta helyét.

Maga a falu nagyon felpörgött, rengeteg fekete ruhás arc, nagyrészt Wakcen polót viselve. Voltak komplett gyerekes családok is, ahol a kicsik kisméretű verzióban tolták:) Látszólag megszokták és élvezték a fesztivált. Talán nem volt olyan pillanat a fesztiválon, amikor ha körbe nézek nem látok ilyen felsőruházatú embert. Viccesen hatott, holott kissé szánalomra ad okot, én sose megyek egy koncertre az adott zenekar polójában, ugyanez igaz a fesztiválokra is. De kinek a poló, kinek a papné.



Nulladik nap este lévén a falun keresztül ömlöttek be az emberek és az autók. A bolt és a fesztivál bejárat közti távolság kb. 1,2 km. Pár helyi fiatal - 10-12 év körüli gyerekek - kitalálta, hogy egy gokarttal leegyszerűsíti a tömegközlekedve érkező fesztiválozók életét, mivel a metálos úgyis a boltba veszi meg az átlag 2-3 tálca sörét, ezért a jármű mögé kötött utánfutóval fuvarozták fel-alá vagy a cuccokat vagy magát az embert. Egy kör 5 euró. Üres járatokban gyűjtötték a visszaváltható söröz dobozokat.  Csak a járdán közlekedhettek, ezért csak nevettünk, mikor a „sofőr” leordibált minket, menjünk már le az útról, nem fér el:)

A szabadtéri színpadok mellett üzemelt egy sátorszínpad is, ahol már a csütörtök 15:45-kor kezdő Kvelertakon teltház volt. Idővel azért be lehetett jutni, de a benti nagy melegtől nem sokáig bírtuk, pedig megérte volna, mert a sátor közepén fel volt állítva egy wrestling szorító, ahol biztos mentek vicces előadások.



A két nagyszínpad egymás mellett működött, egy irányba nézett, köztük kivetítő. Felváltva ontották magukból a koncerteket. Tökéletes megoldás, nem kell oda-vissza ingázni közöttük, mint Novarockon. Már kora délután dübörgött a metál. A koncertekről részletes elemzéssel kár lenne az időt rabolni, jól szóltak a dolgot, mondjuk, egy 22 éves múlttal rendelkező fesztiváltól, 150 eurós belépő árak mellett ez azt hiszem elvárható. Szubjektívnek érzem a zenekarokról való lejegyzéseket, ezért ezt a kört most nem futnám le.

Pár metálos - akik már korábban nyertek ilyen lehetőséget a neten - felülhettek egy kb 4 méter magas, előre kifaragott, totemoszlop féle fa tetejére. Innen nézhették ülve a nagyszínpad műsorát. Néha még sört is dobtak fel nekik az ott dolgozók. Koncertenként cserélhették ezt az 5 „szerencsés” embert. Én tuti nem pályáztam volna ilyen lehetőségre, nem igazán élvezném ilyen helyzetből a dolgokat. Így látványnak vicces volt kb. fél percig, de utána már csak a rácsodálkozás maradt, mire is jó ez igazából? Lehet valami ősi viking hagyomány?



Esténként koncertek közben tüzes előadással szórakoztatták a nagyérdeműt. Volt két oszlop egymástól kb 6 méterre, a tetején  disznó nagyságú hordó, melyből vagy 8 irányba álltak ki a malacperzselők. Távirányítással csodaszép tüzcsóvás matinét csináltak az éppen arra járóknak. Hideg estéken jó volt a nagy lángok simogató melegségét érezni, néha majdnem leégett az arcomról a három napos borosta:)



Szombat este természetesen megérkezett a remek és kötelezőnek mondható eső, ami jól feláztatta a buli végét. Vasárnap reggel 8- körül keltünk, de ekkor már sok sátor és autó eltűnt. A nagy sártól nem volt könnyű a dombokon fel-alá haladva kijutni. Az autókat – a falu elkerülése érdekében - elterelték ismeretlen irányba, mentünk a többiek után. Akkor nem értettem, de így utólag belegondolva nem lett volna szerencsés, ha pár száz autó próbál leparkolni a falu kisboltja környékén, a káosz garantált. Tisztába voltunk a ténnyel, miszerint a németek nem szeretnek vasárnap boltba járni, ezért nincs nyitva semmi.  Nem sokat variálva egy üres Lidl parkolóba összepakoltunk rendesen az autóban és célba vettük a német Barth városkát (vezetéknevemből eredően kötelező, ha már ilyen közel járunk hozzá, sose voltam még).

Röpke 250 km-t megtéve nagyot dobbant a szívem, beértünk Barthba. Minden 100 méteren valami táblán ott a vezetéknevem. Furcsa érzéssel töltött el, csak tudnám miért:) Előre kikeresett panzió címet megtalálva kiderült, itt és a környéken nem lesz olyan egyszerű szállást találni, mindenhol teltház van (lehet egyszerűbb lett volna korábban lefoglalni?:)). 2-3 óra keresgélés után a szomszédos Rebedas nevű faluba sikerült kialkudnom két éjszakát 100 €-ért, ami nem olcsó, viszont kempingezni valamiért nem akartunk két fesztivál közt:) Ellenben a szállásunktól pár km-re található tengerpart mindenért kárpótolt:



Wacken egy iszonyatosan jó fesztivál! Az  emberek, a viking hangulat, a koncertek és az egész összhatás megérdemel egy ötöst! Megérte ennyit utazni, főleg, hogy pár nap német és cseh kalandozás után hazafele beugrottunk Brutal Assaultra, de ez már egy másik esti mese…
András Barth | 23 aug 2011

Flyer:

Photos about the event »