Hegyalja - 2011
HungaryTokaj/Rakamaz camping
Két évi kihagyás után úgy döntöttünk, hogy idén a tavalyi „soproni csalódás” után ismét irányba vesszük Tokajt és megnézzük, hogy mit változott a fesztivál. Kezdődött az egész egy szombat esti sörfesztivállal Gyöngyösön a Fő-téren, volt egy-két zenekar, többek között a Mystery Gang, jó hangulat, rock’n roll, meg persze becsempészett dobozos sör.

Felkeltünk vasárnap délelőtt, összepakoltunk, beindítottuk az autót és célba vettük Tokaj városát. Idén először úgy gondoltuk, kicsit már korosak vagyunk a sátrazáshoz, ezért még áprilisban lefoglaltunk egy panziót a fesztiváltól kb. 500 méterre, ahol szívélyesen fogadtak minket, nagyon jó fej volt a tulaj néni, megmutatták a szobát, parkolót, ahol lepakoltunk, aztán el is indultunk egy késő délutáni vacsorára. Már akkor nagyon sok fesztivál arc sétálgatott, amin kicsit megdöbbentünk, hiszen azt hittük, kb csak mi leszünk lent ezen a napon.



Aztán eljött a hétfő. Egyre többen lettünk, kedvenc kocsmánkban, a Veresszekérben vártuk az ismerős arcokat, jöttek is jó sokan. Mire eljött a szerdai nap (a fesztivál első napja) már a megszokott tömegmennyiség fogadott bennünket. Ellátogattunk sok jó borozóba és természetesen a 22-es kocsmába, ahol Simonék fogadtak minket a szokásos oldott állapotban.

Aztán bementünk végre a fesztiválra, ahol már délután 4-kor kezdett is a Cadaveres, kb 40 fok hőségben. Sajnos emiatt csak az elejét néztük meg, mert képtelenség volt tűző napon állva élvezni a koncertet, ez azért kihatott az összes napközbeni koncertre is…



Inkább visszamenekültünk kocsmázni, aztán este jött a várva várt Parkway Drive. Sokszor láttam már őket előtte Németországban, Ausztriában, sajnos itt nem adta nekem az igazit, bár jó hangulat volt, de nekem nem volt elég ütős a hangzás. A fesztivál többi napján is ez a színpad volt (Pepsi) az, ahol jó koncertekkel számolhattunk és az ismerőseink nagy százalékával is itt fogunk találkozni.

A nagyszínpad is hozta a tőle elvárt hangulatot. Voltunk egy elég kellemes Kiscsillag, 30Y koncerten, majd az esti órákban a nagybetűs zenekarokat is meglestük. Gondolok itt például a Guano Apesre és a nagyszerű Slayerre, ahol nagyon jó volt a hang- és fénytechnika.

A fesztiválon a kaják és a sörök egész jó árban voltak. Egyedül a fröccs volt kicsit drága, mások szerint, mert mi a jól bevált becsempészett vodka- lime megoldással enyhítettük szomjunkat. A színpadok melletti sötétkék sárga feliratos pólójú emberek szívesen engedtek be fotózni minket.

Szombaton aztán megérkezett Tanárúr Bogyóval ,Pepitával, természetesen, ahogy kiszálltak az autóból máris keverték a jó meleg Licsbort szódával, aztán indulhatott is a nap. Este aztán vissza a fesztiválra, kezdett a Heaven Shall Burn, ahol aztán láthattuk a „ magyarországi „ circle pitet, 2 kör futás, aztán össze vissza futkározás, azért próbálkoztak még wall of death-el is, ami kicsit jobban sikerült..  Összességében azért a fesztivál legjobb koncertjét láthattuk.

Sajnos, mint minden fesztivál, ez is nagyon hamar eltelt, és napról napra többet kellett inni ahhoz, hogy minimum az előző napi jókedvünk meglegyen. Szépen lassan eljött a vasárnap. Összepakoltuk a földre hajigált cuccainkat, leadtuk a panzió kulcsait, bepakoltunk a csomagtartóba és elindultunk hazafelé.

Természetesen jövőre is megyünk mindenképp, hiszen Hegyalját a legjobb magyar fesztiválnak tartjuk.

Sebestyén Füzy | 27 jul 2011

Flyer:

Photos about the event »