Texas In July, Tasters, Scarred By Beauty, One Reason To Kiss, My Dark Room
Hungary Budapest/Dürer Kert
Amikor először hallottam, hogy a Nuclear Blast kiadóval büszkélkedő pennsylvaniai Texas in july az őszi turnéjuk keretein belül Magyarországot ismét belekarcolja a dátumai közé, akkor  már tudtam, hogy ez kihagyhatatlan mulatság lesz. Először  Győr volt országunk állomásának megjelölve de mivel mostanában volt oda szervezve USA-ból a hardcore nagyágyúnak számító First Blood is, így gondoltam azt a kis utazást is megéri a szimfónia,  még ha a hangosítás biztos nem is tépi le majd a fejem.


Már szervezés alatt volt a Győrbe utazás, amikor valamilyen oknál fogva az Under the music management a helyszínt a Dürer kertbe helyezte át. Az időpont hétfőre esett, ami hónap végén nem túl szerencsés, főleg azért, mert szombaton Never Say Die turné aratta le a babérokat nem túl olcsón. (Bár annyi neves zenekarért nem volt húzós az ár de a mai koncertre járó generációnak már ez sem túl pénztárcabarát…)

A Skalar Music lehet, hogy pont ezért ajánlotta fel, hogy akinek megvan a szombati jegye és azt fel is tudja mutatni itt, az  kedvezményesen mehet be erre az eseményre. Amikor beértem és körülnéztem, egyből lehetett látni az előzőekben leírtakat, mert csak pár ember szállingózott be és a kisterem volt csak nyitva.

Az underground kis rózsadombi 18 éves DeathCore kegyencek ott voltak már, mivel mami és papi odaadta már a hétfői uzsonnapénzt és az pont elég a jegyre meg 1 korsó sörre,amitől ketten már falnak is mennek. Aki igazán szerette volna látni a Texas In July-t azok közül kevesen képviseltették magukat a szombati őrület terhére de szerencsére ez a létszám később már elérte a várt mennyiséget a kisteremhez mérve.

A merch pult skálája széles volt de minőségében nem érte meg a 4000 HUF árat számomra. Ennek ellenére azért vásárolgatott a nép…(Itt kicsit meg is dőlt a teóriám. Ezek szerint mégsem mindenkinek hónap vége a 24-e.)

3 korsó sör elfogyasztása után felnéztem,hogy megy e már valami és éppen a One Reason To Kiss kezdett ami nem is volt rossz befűtőnek. A hangosítás a kisterem adta lehetőségekhez képest nagyon jól szerepelt. Többször is láttam már a zenekart, de talán most tetszett a legjobban az előadásuk. Az énekes lejött a színpadról és a közönség között volt nagyrészt, ami az itt még kevés ember miatt nagy teret is adott a mozgásának. Tényleg jó volt látni, hogy a magyar színtérről is kerülnek ki tehetségesek. Ezután ismét a pult és a fotelbár adta komfort mellett töltöttem többedmagammal az átszerelés miatt kieső időt.

Nem olyan sok idő múlva következett a Hatesphere volt énekes új zenekara a Dán Scarred by beauty ami nagyon nagyot ütött. Tényleg zseniális ahogy játszottak, összeszokva, minden atomóra pontosan. A dobos srác nagyon fiatal volt még de röhögve verte a jobbnál jobb témákat. Öröm volt nézni és szórakoztató is egyben. A koncert közben az első gondolatom az volt, hogy ezt be kell szereznem, mert házibulik elmaradhatatlan kelléke lesz. Tényleg nagy volt és már ezért is megérte volna az egész buli ha csak ők játszanak. Kb. 40 perc volt minden zenekarra és nem is igyekeztek ezt túllépni ők sem. Rövid volt de annál tartalmasabb. Itt kezdtek el igazán mozogni a közönség kung fu királyai is, akik a már említett újhullámos generáció tagjai. Be kell valljam, engem azért szórakoztatnak és szerintem a zenekar is örül, hogy mozgolódás van.

A soron következő olasz Tasters (akiknek Taster’s Choice volt korábban a nevük) annyira nem varázsolt el. Nekem kicsit túlzás a sok sampler és elektronikai megoldás. A hátul meghúzódó laptoppal zajokat generáló tag is irritáló volt de a közönség kajálta. Igazából lemezen sem annyira fogott meg de élőben meg aztán főleg nem. Pedig az utolsó lemezüket már a Nuclear Blast adta ki és annak már kellett volna valamit robbantania, de nem. Túl van erőltetve az éneklős vonal. Persze biztosan eladható és erre is ment a mozgolódás bátran de nekem nem ez lesz életem koncertje az biztos. Továbbra is hanyagolnám. Az viszont tetszett, hogy megdicsérték a finom „Hungarian Weed”-et:) Legalább kaptak valamit ők is. További italok fogyasztása után néztem, mert az mindig segít átvészelni az ilyen kríziseket.

A 40 percet szerencsére az olaszok sem lépték túl, így kezdődhetett végre az est csúcsa, a Texas in july. Ők jártak már országunkban a Hegyalja fesztiválon és nem is kevés közönség előtt mutatták meg, hogyan is kell beindítani a parasztokat. Az intro zene kissé hangosra sikeredett a folytatáshoz képest de ez nagyon senkit sem zavart. A dobos Adam Gray önmagában is egy látvány, ahogy szórakoztatja magát koncert közben azzal, hogy a dobverőket majdnem minden leütésnél másként forgatja, pörgeti, pofozza, dobálja, stb. Érdemes megnézni, nagyon érdekes látvány. Ő még az amerikai Jay Leno show-ban is szerepelt ezzel a mutatványozásával. Ez meg is található videó megosztó oldalakon. Aki ott volt ezen a koncerten az biztos, hogy csak pozitív élményekkel távozott este mert ez tényleg fergeteges volt. Itt már megtelt a kisterem is és kevés átvezető szöveggel, inkább a dalokra koncentrálva daráltak. Nem volt üresjárat és unalmas részek. Itt a kevés műsoridő még kevesebbnek tűnt az élmény  javára.

Mindent összevetve kár lett volna kihagyni és ha ismét idelátogatnak akkor rám biztosan számíthatnak.
author: István Fazekas | 27 oct 2011

author:

Fazekas IstvánIstván Fazekas

Flyer:

Random Photos - 2018