Emmure, Winds Of Plague, War From A Harlots Mouth, Iwrestledabearonce
AustriaWien/Viper room
Ismét eljött a bécsi kirándulás ideje, már-már elvonási tüneteink voltak Tanárúrral. Szervezzük hát le gyorsan a dolgokat. Szerencsére pont elegendő vállalkozó szellemű ember jelentkezett. Zozó, Gyula és Hegyi. Szerencsére többen is bevállalták a vezetést, majdnem boxolniuk kellett, hiszen a sofőrnek nem kell útiköltséget fizetni.


Korai indulást terveztünk de már az elején kommunikációs problémákba ütköztünk Gyulával.:) A lényeg, hogy Tanerőnek el kellett jönnie Ceglédig értünk. De hát ez legyen a legnagyobb probléma, inkább induljunk. A megbeszélt időben, pontban délután 4-kor leparkoltunk a Boráros téren. Érkezett Hegyi és Zozó, a fröccskeverés sem maradhat el. Lics borunk ismét helyt állt.



Az utazás kellemesen telt, nagyon „kényelmes volt” hárman hátul a Nissan Micrába. Utazás előtti napon Zozó sérelmezte a meleg megjegyzéseimet, miszerint de jó lesz majd, hogy összeérnek vállaink, simogathatjuk egymás combját. Ezért minél távolabb ült tőlem. Ám a tatabányai benzinkúton már mellém akart ülni. Biztos hiányzott a törődés:)

Hegyit már az út elején felkészítettük lelkileg, mire számíthat. Olyan ember nem volt még, aki kétszer bevállalta volna a sofőr szerepét mellettünk. De szerencsére mindenki jól kezelte a dolgokat.

Bécs külvárosi részén elővettem a Monarchiabeli térképemet, de a többiek szerint, lehet jobb lenne a GPS útvonalát követni. Sose értettem, miért kell állandóan a gps-re hallgatni, ott van a kezemben a térkép. Aztán amikor még a legelején kiakart vinni minket a büdös francba, egy másik autópálya felé, akkor rákérdeztem: döntsük el kire hallgatunk. Ahogy közeledtünk a helyhez, a gps is nekem adott igazat. Végén már nem veszekedtem vele, közösen mutattuk a helyes utat:)

Aránylag közel parkoltunk a Viper-roomhoz, bár nekem távolinak tűnt, ezért folyamatosan kinyilvánítottam a nem tetszésemet, ami teljesen felesleges volt, mert csak egy rövid séta választotta el az autót a helytől.

A bejáratnál csodaszép piros turnébusz, kisebb tömeg, söröző-kajálós fiatalok. Gyorsan becsekkoltunk a pénztárnál. Nagy köszönet Bejninek és a Catapult bookingnak ismét a lehetőségért és az elővételes jegyekért!

Az első zenekar - We set the sun - annyira nem hatott meg minket.  Én személy szerint elfelejtette belehallgatni, de Tanerő nem erőltette, ezért inkább a kinti italozás mellett döntöttünk, hisz van még hátra négy remek banda. Jött is az Iwrestledabearonce. Érdekes, hogy ebben a stílusban énekelő csajok nagyrésze alacsony, majdnem törpe. (lásd: I hate Sally, Walls of Jericho, Undying) ennek ellenére olyan hangokat ad ki magából, hogy öröm hallgatni. Most se volt ez másképp. Szép matinét adtak. Azért jó látni, hogy már most tele volt a terem (viccesen hatott, hogy szinte mindenki zenekari polóban nyomta), mondjuk nem volt nehéz megtölteni, mintha a régi Süss fel napba lettünk volna.



A végén mi ketten Gyulával bent maradtunk, nem szerettük volna lekésni a Winds Of Plaguet. Jól is tettük, azonnal a klippes számmal, az Impalerrel nyitottak. Ismét jófajta muzsika, szép alakoktól. Az énekes egy enyhén körbevarrt, kigyúrt mosolygós figura, mint egy chipanddale:) Ment a karateklub, locsoltuk a fröccsöt ész nélkül. Már ekkor nyakig áztam a borban, a polóm itta be helyettem. Remélem a bőrömön keresztül azért felszívódott egy kevés.

Szünetben gyors utántöltés a kocsinál, nem kellett annyira sietni, mert a War From A Harlots Mouth műsorát szerencsére félévente láthatjuk. Nem lehet megunni kategória, megint nagy sikert aratott a puskaropogós daluk. De inkább az őket követő és egyben záró banda szerepét betöltő Emmure koncertjére koncentráltunk. Érdemes volt, igencsak odatettek mindent. Nagyon jó hangulat uralta a teret.


23:45-re nagyjából le is zárult az egész koncertörület. Szépen szétszéledtek az emberek. Polóvásárlás után mi is elpárologtunk a helyről. Sajnos kint már esett az eső, ezért nem is variáltuk túl a dolgokat, elköszöntünk Fabiantól és a Benji családtól, belevágtunk a kellemes 240 km-be. Természetesen ismét az értetlenkedés vezette utunkat. Szerencsére nem sok mindenre emlékszem, de a többiek kicsit kiakadtak Tanárúrra.:) Engem mondjuk nem lep meg a dolog, én már megszoktam, hiányozna is:) Gyula azért jó meleg módjára lemosta a szélvédőt a benzinkúton.:)

Nyugatinál leparkoltunk, Hegyi és Gyula leléptek aludni. Mi édes kettesben tanerővel próbáltunk kocsmát keresni, de természetesen megint totál rossz irányban keresgéltünk, mert csak egy non-stopot találtunk. Lemerem fogadni, annyira próbálkoztunk, hogy mindegyik italkimérő mellett vakon elmentünk.



Mivel reggel már fizetős a parkoló, Inkább visszaültünk a kocsiba, ahol sikeresen bealudtunk. Sokszor felkeltem, leginkább a tűző nap zavart, na meg nem volt valami kényelemes jobb elől ülve aludni. Dél körül sikerült beállni egy árnyékos helyre ahonnan két órán belül elzavartak minket, ha akarunk fizessünk óránként 400 ft-ot. Inkább átálltunk a Keletihez, ahol gyors gyros után elugrottunk Tanerő asszonyáért, felvettük Andit a Lágymányosi híd lábánál majd vissza Zuglóba. Futhattam a vonatra, amit éppen hogy elértem.

Ahogy felszálltam és leültem a lépcsőre, valamiért egyre rosszabbul lettem. Félúton majdnem összehánytam magamat, a sörömet se bírtam meginni. De szerencsére ezt is túléltem:) Cegléden Tity már flakon vízzel várt. Két óra alvás után végre elindultunk sörrel a kézben a péntek éjszakába...
author: András Barth | 14 may 2011

author:

Barth AndrásAndrás Barth

Flyer:

Photos about the event »