With Full Force - 2010
GermanyRoitzschjora/Flughafen
Nehéz évről évre egy olyan fesztiválról írni, amely szerencsére nem sokat változik, olyan mint 4 évvel ezelőtt.  3 napon keresztül már délután 2-től ömlenek a jobbnál rosszabb bandák a két színpadról egyszerre kiegészülve a barátságos és egyben őrült germán néppel. Nálam kötelező nyári programként van bejegyezve, megvan az íze.

Idén pont úgy alakult, hogy július 1-től munkanélküli lettem, ezért egy jófajta költözést is be kellett iktatnom With Full előtt. Szerdán még a cuccaimat fuvaroztam a fővárosból Ceglédre, ki-be pakoltam a kocsiba, csütörtök reggel indultam is Dabasra Tanerőért, majd Bősárkányba Szivacs családért. Most kicsit átgondoltabban intéztem a dolgokat, nehogy a tavalyi parába essünk (a nagy súlytól néha hozzáért a jobb hátsó gumihoz a kaszni), idén Rasta Zsoltiékkal előre küldtük a 40 liter bort. Vizet nem is vettünk. Esélyes volt, hogy megússzuk parák nélkül. Egészen a cseh utakig zökkenőmentes volt a dolog, de aztán egy-két kaparás a gumin ismét. Megpróbáltam lassabban és figyelmesebben, de végül szerencsésen túléltük a dolgot.

Szivacs hozott az útra egy 10 literes kanna vörösbort. Eleinte még nem akart rámászni, de az elfogyasztott kilométerekkel egyenesen arányban dőltek a sörök az arcába, ezáltal egyre többször megállásra kényszerültünk. A cseh szakaszon már meguntam és fél órás folyamatosan haladó szakaszt kértem, különben sose érnénk oda. Jó, akkor adjuk neki hátra a kannát. Igaza is volt: 130 km/h-nál 10 literes flaskából kell inni a vörösbort:) Aztán jöttek az extrább kívánságok: Hallgassunk Belgát. Remek jó ötlet, főleg, hogy egy hardcore-metál fesztre igyekszünk. Azért egy számot engedélyeztünk. Akkor még egy számot. Elég volt! Ekkor végleg letiltásra raktuk a magyar rapzenét:) Az már csak külön élmény volt, hogy Tanerő jobb elölről hangosan beszélt a hátam mögött ülő Szivaccsal, mindeközben üvöltöttek a disznómetál zenék. Megsüketülés kerülgette a jobb fülemet! :)

Kiérkezéskor a megszokott több km-es, álló kocsisor fogadott. De az éveknek köszönhetően tudtuk, pofátlankodni ér, hiszen ők a beengedést várták, nekünk még jegyünk se volt. Ezért elakadásjelző kitesz, végiggurultunk a sor mellett, egészen a kasszáig. Itt Szivacscsalád 10 perc alatt - kéz alatt - 80 helyett 60 euróért vásárolt jegyet.  Irány befelé. Sikerült a tavalyi hely környékét megtalálni (sátorszínpadtól légvonalba kb. 40 méterre. Simán lehetett hallani éppen mit adnak). Természetesen a biztonságiak ránk szóltak, hogy az autónk segge ne a sátrak felé mutasson, mert ha beindítjuk, elgázosítjuk a kempingezőket. Úgy látszott, ezt rajtunk kívül mindenki tudta. Mindig tanul az ember! A kemping egyszerű felépítésű: egy sor autó, mögötte sátrak két sorban, majd megint egy sor autó, majd a közlekedő út és így tovább.


Rasta Zsoltiéktól gyorsan visszacipeltük a borunkat, majd kezdődhet a gondtalan fesztiválozás. Tanerővel hajnalba még toltuk, ahogy kell. Ő még egy öklöst is kaphatott az arcába, mert másnap kicsit elszíneződött a szeme körül, talán még fájt is neki. Nem csodálom, vannak olyan képek, ahol a pucér seggét mutogatta:)) Reggelre kidőlt, én meg Szivacsékkal kiugrottam a legközelebbi boltba, ahol vettek nekem egy pohárnyi darabolt dinnyét, gondolom elég szarul nézhettem ki. Életmentő volt! Utólag is köszönet érte. Aztán aludtam a padon közel egy órát, mint a punkok. (A dinnye amúgy nagyon drága volt! 0,47 kg = 1.83 EUR. Azaz 1 kg görögdinnye több mint 1.000 ft)



Visszaérkezéskor elindult a 3 napos koncertlavina. Minden zenekar az elvártak szerint jól szólt. Zavaró tényező, hogy néha a cirkuszi sátras színpad előtt annyian voltak, hogy esélytelen volt közelebb férkőzni a zenekarokhoz, majdnem hogy kint álltunk. Két nagyszínpadért kiáltok! :)

66 zenekart préseltek bele a 3 napba, délután14:00-tól éjjel 04:30-ig üzemeltek a színpadok. Csak röviden a zenekarokról:

Péntek:
The Faceless: fesztiválnyitó szerep, csodaszépen megoldották.
Job For A Cowboy: ízlett az arcomnak, hogy már kora délután ilyen mocskos zenéket ömlesztenek.
We Butter The Bread With Butter: a beteg német brigád tolta rendesen, csak túl sokan voltak a közönség soraiban. Hazai pálya hátrányai.
Arkangel: az előzőleg említett banda után léptek a deszkákra. A közönség valamiért szétszéledt. Igaz más típusú muzsika, egyszerű hardcore. Erről a kialakult moshpit és a karatekidek is tanúskodtak.
The Expolited: a piros tarajos énekes szép Terror polóban kente a punkot. A koncertjük már nem volt olyan meggyőző, ezért egy számot se vártam meg. Pedig néha bekerül a lejátszómba nosztalgia gyanánt.



Koncertek után Tanárúr egész korán lelépett aludni. Én német haverunkkal, Dominiccel fröccsöztem jobbra-balra. Valahogy elintézte, hogy a kb 20 személyes jägeres asztallal felvigyenek minket 40-50 méter magasba. Indulásnak duplán belekötöztek egy fotelbe majd kaptunk egy kis jägert. Felérkezéskor fordult egyet az asztal talán 360 fokot, alattunk a kivilágított fesztivál totálba. Mivel tériszonyom van, nem tudtam eldönteni, most a látványban gyönyörködöm, vagy azon parázok, mikor esik le a fotógépem vagy a cipőm, mivel alattam semmi se volt, lóbáltam a lábamat. Mondhatni egy életre szóló történet volt, főleg, hogy nem számítottam ilyen – szó szerint  - felemelő érzésre. Ezek után felpörögve Tanerő ittas álomvilágát széttaposva, kirángattuk a sátorból inni.



Szombat:
Texas In July: velük indítottuk a napot. Benjit kicsit irigyeltük, hogy ezzel a bandával megy turnézni, más részről nem, mert kinézetre mint a rossz buzik. (Biztos kell nekik valaki a buszba:) Bocs Benji, vicc volt :)
Neaera: Sose okoznak csalódást, de mivel német bandáról beszélünk,  sajnos nagy volt a tömeg.
War From A Harlots Mouth: ismét a hazai pálya hátrányai, nagyon sokan voltak, amit nem nagyon értek, mivel a koncertjük alatt kezdődött a Foci VB: Német - Argentin meccs, amit nem kis tömeg a sátran kívül a földön ülve kísért figyelemmel egy kivetítő előtt. Nagy lehetett az öröm, mivel a németek 4-1-re nyertek. A koncert a bal oldalról élvezhető volt, oda nem tömörültek annyira be az emberek.
Ektomorf: furcsa volt az ex Cadaveres dobost, Gergőt látni egy ilyen fesztivál nagyszínpadán. Örülök, hogy ott volt, bár annak nem, hogy már nem a Cadaveres a menő:) A koncert megütötte a normál szintet, bár hiányoztak a régi számok.
Cannibal Corpse: 11 éve láttam őket még Győrbe. Azóta semmit se változtak, a zenéjük nekem ugyanolyan unalmas mint régen. Azért végignéztük jeges fröccsel a kézben, bizonyára azért mert ez legalább hangosabban szólt, mint a kocsinál a magnó:)
Heaven Shall Burn: ismét odatettek mindent. Szokásos piros inges jelmez. Jófajta átható hátterekkel operáltak. Nekik merem adni a nap koncertje díjat.
- Walls Of Jericho: tömeg, tömeg és még nagyobb tömeg. Pedig élvezhető lett volna
Gwar: náluk inkább a megjelenésen van a hangsúly azt hiszem:) „Animal Metal Theatre” jelzővel illetik több helyen. A tagok kb 2 embernyi magas jelmezekbe bújva, össze-vissza lefejezik egymást (természetesen van történet is.. pl az UFÓk megszállják a földet). Majd a megcsonkolt testrészekből elkezd lüktetve spriccelni a piros vagy zöld művér. Akik az első sorokból nézték végig a matinét, szép színesen távoztak a buliról hajnal fél 4-kor, amikor is Erotik Erobic Robi haverunk megmutatta, hogyan lehet vízszintesen feküdni egy cirkuszi sátortartó oszlopon:)

Vasárnap:
Burning Skies: az angol banda igen csak odatette magát délután 3-kor. Öröm volt nézni, ahogy az énekes ledarálja a számokat. Részemről nekik jár a „fesztivál koncertje” cím.
As I Lay Dying: szokásos jóféle koncertet adtak, inkább én voltam kicsit fáradt

Koncertügyileg ennyi volt a 2010-es WFF is:) Inkább az autónál dumáltunk pár német arccal. Megkóstoltattuk velük az eredeti csípős gulyáskrémet, amit ők persze nagy lazán nyomkodtak egymás arcába. Mi csak mosolyogtunk a következményeken.

Nem volt értelme sokáig italozni (utolsó nap este 8 körül bezár a party sátor is) ezért Tanerő 5 eurós sült krumplizása után, este 11 körül kidőltünk. Másnap reggel 8:21-kor szedtük is a sátorfánkat. Kifele menet az egyik toi-toi melletti sáros hugytócsa körül fetrenget egy arc. Lehet neki eddig tartott a buli, mert igencsak úgy tűnt, hogy aludni szeretne. Be is feküdt szorosan a wc mellé:) Maga a kemping szépen nézett ki, láttunk otthagyott CRT monitort is (rohadék gépfüggő brigád). Mit kezd vele egy fesztiválon?



With Fullról idén is csak jót lehet mondani. Szeretek évről-évre visszajárni. Mindig sikerül megismerni pár szórakoztató és rendes arcot, ráadásul minden szempontból tökéletes. Kötelező nyári program!
András Barth | 07 jul 2010

Flyer:

Photos about the event »