Emlékeimben ennyi idő után is élt a környék, igaz akkor tömegközlekedve, egyedül utaztam le. Idén autóval, jómagam sofőrködésével indultunk neki Ceglédről. Félúton megálltunk Bonyhádon a Gábor pincészetnél 10 liter fehérbort vásárolni.  Továbbhaladva szerencsére nem kellett Pécsen keresztül keveregni, kerülőúton dél irányába követtük a Kökény felé mutató nyilakat.

Maga a fesztivál a falu előtti kanyargós részeken terül el. Első balra kanyar csak gyalogosan, földúton felfelé a bejárat. Majd továbbhaladva, jobbra nagy parkoló, tovább balra Söme család által lefoglalt kempinges autóval beállós, kis sörsátras külön fesztivál.:) Velük szembe hűsbe leparkoltunk, bontottuk a borokat.

Délután 5 körül besétáltunk a fesztiválra, jegyeket átvenni, körbenézni, de csak a bejáratig jutottunk, mivel telefonon kaptuk az infót, miszerint az autón lehúzva felejtettem a vezetői oldalon az ablakot. Odaérkezéskor az ott ülök közül többen is jelezték, hogy hoppá:) Rendesek voltak, vigyáztak a benti értékeinkre. Köszönet érte!

Újra nekifutottunk a fesztiválnak, literes fröccsökkel a kézben, de szokás szerint nem nyertünk beengedést vele. Ezért a bejáratnál közel 2 órán keresztül szórakoztattuk magunkat és az arra tévedt ismerősöket. Közbe figyeltem a motozást végző ott dolgozó arcokat. Hát könnyedén bevihettem volna bármit, ha arról van szó (a kancsó fröccsömet kivéve, mert azt ugye nehéz elrejteni). Az egyikük csak ült a padon és onnan dirigált. Lusta volt felállni is. Az a tipikus pécsi egyetemről, nyári munkás rocker figura, aki élvezi, hogy most végre ő ugathat. (biztos sok rockkoncertes sérelme lehet szegénynek).  Később jött egy idősebb arc aki italért cserébe tangóharmónikázott nekünk. Másoknak is kölcsönadta a hangszert kipróbálásra. Bírom az ilyen embereket, látszik, hogy nem a fesztivál érdekli, hanem a sok fiatal és az ital:)

Azért az 5 év fejlődés szemmel látható volt. Komolyabb beengedési rendszer, rendezettebb körülmények. Több és tiszta mosdó, wc, zuhanyzók.  Maga a fesztivál terület is nagyobbnak tűnt. Ahol régen kempingezni lehetett, ott most nagy fesztivál sátor állt. Nem sorolom fel az egész zenei felhozatalt, de kiemelkedőbb teljesítményt nyújtott az amerikai Walls Of Jericho, akik miatt  sok helyről sokan lejöttek, akár csak erre az estére. A törpenövésű énekes lány a kezdés előtti behangolás alatt kockás ingbe és szemüvegbe próbálta árulni a merch cuccaikat (gondolom nem volt külön pult ). A koncert erősen adta magát, jóval felülmúlta a várakozásaimat. Pont megfelelő nagyságú közönség.

A több napos rockolás szépen leszívja az embert, főleg ha nincs a környéken valami tó vagy patak amibe úszhatna egy jót. A mai fesztivál világban ez itt  sajnos a hiányosságok közé tartozik. Ezért hát pénteken úgy döntöttünk, útra kelünk  és magunk mögött hagyjuk a fesztivált. Sásdon ebédeltünk egy óriás hamburgert, késő délután már a balatonszemesi strandon úszkáltunk. Kivettünk egy remek kemping bungaloot. Legyen ez itt a reklám helye: Lidó Kemping. 2 személyes faház 4.600 ft / éj.

Rockmaraton sokat fejlődött az évek folyamán. Mivel sikere a rock-metál körökben töretlen, várhatóan ez a mérce emelkedni látszik. Hazai viszonylatban a jegyárakat lent tudták tartani (Azt hiszem július 1-ig féláron, 6.000 ft-ért lehetett beszerezni).