ReggaeCamp festival - 2010
Hungary Monorierdő/Kemping
A hazai reggae hétnek ismét Monorierdő adott otthont. Egész évben erre a pár napra vártunk, bele is csapnék: Nagy csapatunk kis része már kora reggel megérkezett a helyszínre. Az időjárás elég takony, de még szerethető. Szerencsére mindenki hozott fóliát, valamint Északi Masszívunk központját is beborította a jó öreg Rototomon vásárolt óriás ponyva. Gyors sátorverés, gyógysör.


Idén először megtervezett helyeket kaptak a standok, így a bejárat mellett kezdődött a sor: bérelhető cangák (!!) újdonság és egyben nagyon jó ötlet! :) Mellettük az IrieZion promó pult, aztán One love Reggae Radio Bomboleeval kiegészülve és a sort Menelik sátra zárta. Idén elmaradt sajna a rasztaegyetem, helyette viszont volt reggae múzeum. Menelik yardja után már dübörgött is a sound system fellegvár.  A bejárat másik oldalán kicsit odébb kapott helyet a Cannabis Kultusz sátor, számos infóval az érdeklődőknek, mellette az Emberség erejével kuckó. Itt teázhattak a torokfájósak;) A színpad előtti placc fel lett töltve és a medencéket is áthelyezték ide. A medencék régi helyén egy chill sátor kapott teret/helyet. :) Sajna wc ügyileg nem jutottunk sokkal előbbre, illetve a lányok kaptak 2 ToiFor konténert tele minden jóval.

A kajcsit, üccsit idén is a Battafit team biztosította. Itt megállnék 1 szóra. Szerintem picit borsos árak voltak. Oké, hogy valamiből meg kell élni, de ha a kaja/pia olcsóbb lenne, eszébe sem jutna senkinek a bolt, nem lenne tömeges vándorlás oda, s így nem kéne szólni a beáramló sok cuccért. 1 szó, mint 100: olcsóbb árakkal előbbre lehetne jutni. Az egyik főszakács nagyon jó fej volt amúgy, nem tudtam mi a felhozatal s megkóstolhattam, utána lehetett csak megvennem. Ez pozitív. A zöldségembe belesütött szúnyog kevésbé. Erre figyeljünk oda menzás srácok jövőre plíííz!

A keddi nap a selektoroké volt. Lassan begurult mindenki és elkezdtek forogni a bakelitek. S szép lassan velünk is a világ. Dreadhead rengeteg újdonságot szállított haza angliából, húzós lemezeket válogatott. I-Rationt emelném ki, mert őt nem láttam :P olyan sikeres volt az uptempos, dancehallos vonal, hogy szegény I-Ration csak hajnalban kapott helyett, 4fele. De ekkorra mi már… Viszont reggel a chill sátor dub, roots zenéire kelhettünk, yeah.

Ja, még az első napról: nem hiányozhatott a repertoárból Csárli bácsi érkezése se, a szokásos lakóautóval a homokba ragadás. Csárli kiskutyáját Fruzsit, az első naptól kezdve megkívánta Áfi ölebe, Alfréd… a Camp alatt sokszor „összejöttek”.

Szerda: A korai ébredés sosem volt jellemző ránk. Népes társaságunkba folyamatosan érkeztek az emberek, itt is elnézést kérnék azoktól, akik megorroltak ránk, mert túl sok helyet foglaltunk. Hozzá kell tennem, így is alig fértünk el :)  Délutánonként Menelik mókás, csapatépítő vetélkedőt hirdetett. Zenefelismerő verseny. Reggae dalok, egész más verziójú feldolgozása. ÉM-unk 2 nap is vitte a pálmát:)

Na, a 2010-es Reggae Campet a JamUp! kezdte. Nagyon nagy lehetőség volt ez nekik, hogy ezen a színpadon játszhattak. Lelkes kis csapat, bár még van mit csiszolni. Főleg ének fronton. De hajrá srácok, Bodnár Tibi megadta a kezdő lökést! A fiatal titánokat a Vibekillaz Crew követte Andy Rassal. Egészen jó kis zenekar lenne, csak az a népdalt kéne elfelejteni. Asszem ezzel mindent elmondtam. A harmadik fellépő a Three Teadies volt. A Tizenhétből alakult banda már több alkalommal bizonyított, s szerintem itt is elbűvölték a táncolni vágyókat. Lendületes színpadi showjával Szasza lekörözhetetlen, van megjelenésük, stílusuk és nem mellékesen nagyon zsír zenét tolnak! Big up 3 Teadies!

21 órakor lépett színpadra az Ocho Macho. Hmm. Hát ők nem olyan jók. Nem reggaet csinálnak, se skat… Manu Chaot szeretnének utánozni, de nem az igazi. Lehet, hogy a pop piacon kéne próbálkozniuk, mert ahogy észrevettem a mi kis szubkultúránknak ez kicsit sok… vagy nagyon kevés. A macsókat egy másik macsó követte: a fenegyerek Junior Brown és zenekara a High Grade Band. Barna műsora szerintem már picit uncsi, mármint nem elég változatosak a szövegei, ugyanazok a rímek évek óta. Plusz kéne neki egy vokál téma is. A High Grade viszont adja. Bár dobosra ott is ráférne egy kis továbbképzés. Lényegében tetszett a koncert, a dancehall nem az erősségem… s Batta Demen jobban átjött még, no de sebaj. Ez kell a népnek. A „nagyszínpados” zenélést a Kingston Crusiers zárta. Nekem ez a zenekar sem a szívem csücske, ahhoz képest, hogy több évesek már… eléggé szét van néha csúszva a műsor. Mármint nem állt össze. Na, mind1. Éjféltől a sound systemben Jafa Maffiaék folytatták a tánc keltést, Midnite és Foka dubplate szettje egyedül álló szerintem itthon. Jó muzsikákat tolnak. Az este itt is csúnya véget ért;)

A csütörtöki nap már külföldi sztárt is tartogatott számunkra, de erről majd később. 18.00-kor kezdett a The Bootz Bros. Egy újabb fiatalokból álló, ám de zseniális zenekar. Még soha nem láttam a tagokat sehol és a bandát se hallottam még egy bulin se, de még kiírva sem láttam őket. Kíváncsi lennék milyen cilinderből húzta elő őket Tibi. Először azt hittem vmi külföldi csapat. Valahogy ők is a Manu Chao feldolgozásokat szerették, csak azzal a különbséggel, hogy ők élvezhetően, szívből, klasszan adták ezeket elő. Az énekes srác valamiért ex Another Days Robira emlékeztet… Szóval, fiatal srácok és egy érett koncert! A szokásos kis versenyem bronzérmesei. Csak így tovább! Respect Bootz Bros!! :)

Őket a Re-G követte. Ez a zenekar is egy örök kérdés marad nekem. Állandó tag cserék, más nóták… töredelmesen bevallom nem voltam a koncertjükön. Re-G után Di Equel. Ezüst. Nem is tudom ez a zenekar kiket számlál, mert elég vegyes. Egy viszont biztos, hogy úgy összegyúródtak, mint a csuda. Batta Demen még más volt a dobos, most Krecsmáry Zsolti ült a dobok mögé, ezzel még feljebb emelve a zenekar csillagát.  A mikrofon mögött Jr. Brownunk állt. Érdekes, hogy itt is ugyanazok a rímek… de itt nem olyan „zavaró”. 21.30-kor Copy Con & a Freedom Fighters csapott a húrok közé. Most éreztem előszö valami olyasmit, hogy ez a zenekar együtt van. Vitték a tömeget és sodródtak a saját lendületükkel. Tetszett. Copyéknak ki kéne menni a Rototomra, hiszem, hogy magyar szövegekkel meg tudnák hódítani a külföldi réteget is. Karakteresek. Fél éjfél tájékán robbant be az első „világsztárunk”: egyenesen Jamaikáról, Mr. Perfect. A showt Juli kezdte a Rich Girlel. Budapest Riddimék csak úgy húzták a riddimeket, jó volt látni a zenészek arcát, hogy élvezik a műsort. Aztán Juli belépett a vokál pozícióba és felrepült a színpadra Giddimani Úr. Alapvetően nagyon tetszett-én nagyon szeretem őt-, mert nem kizárólag az ordibálós dancehall számait tolta, persze a Nuh Badda Mi nem hiányozhatott;) hanem egy elég rootsos koncertet hallhattunk. Annyira elemében volt, hogy még a turbánja is leesett-ritka pillanatok egyike! Nem emlékszem pontosan meddig, de elég sokáig nyomta. A fellépés végeztével pedig kijött a halandók közé, s rájöhettünk, hogy ő is ember:) Az estét a Puli Sound zárta, ütős zenékkel. Az mc parádé elején léptem, mert fáradt voltam, meg az aktuális mc-k mc-zése sem volt túl meggyőző.

Péntek. The Rootreaterz: nyár elején a Skalandon hallottam őket, azóta fejlődtek, de van még mit. Hajrá!! Zagastic: CéAnne asszem berekedt. Mintha már csütörtök este se lett volna hangja… mintha teázni láttam volna… De szépen javított, mézezett a konci közben és amúgy sem lehetett észrevenni semmit. Keko kis csapata egyre jobb lesz. Bízom benne, hogy most már nem lesznek 1-2éves szünetek. Ja, majdnem elfelejtettem:) a Zagastic nyerte a Rototom selejtezőt:) :) :)   Szóval Magyarországot Ők fogják képviselni 2010-ben Európa legnagyobb reggae fesztiválján Spanyolországban:) A lecke fel van adva. Egy kalappal Zagastic!:)

A Zagát a Rototomot tavaly megjárt Riddim Colony követte. Csapatós dancehalljukat már egészen megszoktam, de még mindig hiányoznak a lassabb témák (pl. Speak of love!!) de az új albumon van pár rootsosabb szám:) Amúgy Geriék is mennek a Sunsplashre BP Riddimmel, CéAnne-al összegyúrva. Onnan is tudósítunk majd! :) Utolsó előtti nap utolsó előtti fellépője a PASO volt.  Krsaék nem öregednek. A Paso jött, játszott, győzött. Nagyon durvák, mindig újak (dubos track!), hegedűs is volt. Óriásit táncoltunk. Kemény pörgés volt, BigUp! A rudeboyokat a második jamaikai sztárvendég követte zenekarával. A Reggae Camp színpadán Everton Blender & Blendemic Band. A három jamaikai közül nekem ő tetszett a legjobban, annak ellenére hogy őt ismertem a legkevésbé, sőt még a tubuson hallgatott verziói nem is tetszettek. De ő vette ezt a tábort a legkomolyabban, tiszta szívből énekelte a roots dalokat. 100%!! Kiderült, hogy a lánya az egyik vokalista, akinek szintén kegyetlen hangja volt. Kedves öreg úr, rastafari. Durca pozitív csalódás! Köszönet! Miután leküldtük a backstages fotózkodást a sound system sátorba vettük az irányt. Irie Maffia sound. (idén nem volt Irie Maffia!! Fejlődünk:)) Ezt se nekem találták ki. Blender bácsi zenekara is lejött bulizni, állítólag hajnalig tolták.

Elérkezett az utolsó nap. Azon szörnyülködtünk reggel, hogy ilyen gyorsan Camp még nem szaladt el. Öregedünk vagy mi?! Lezavartuk a szokásos kávé-cigi-sör-kakaó stb. ébresztő kombót, irány a színpad. Another Day meets Budapest Riddim Band & CéAnne, Milli Chab, G.Ras.  Hogy honnan ilyen sokan egyszerre?! Nos, volt egy Help Jamaica az A38-on. Oda CéAnne megálmodott egy műsort, miszerint a 70-es évekbeli roots klasszikusokat kéne kicsit feleleveníteni. Vagy akik nem ismerik, mert pl. csak Bob Marleyra emlékeznek a 70-es évek reggaeéből… szal, ők kapjanak egy kis ízelítőt Marley kortársaiból is. S ezt a műsort Anna a Campre álmodta, és most révbe ért.  Israel Vibration, Tenor Saw, Burning Spear stb. Maximum respect fiúk, lányok! Nálam Ti voltatok az abszolút aranyérem!!! Ez a műsor nem veszhet el! Ez a műsor végre hitet ad a roots fejeknek:) Nagyon gratulálok, nagyon jók voltatok! S az Anothernek is egy nagy bigupot, a show elején nyomtak egy önálló szettet, s érnek, érik ez a Doki fiú:) Emelem kalapom.

Egy kis negatív: Milli Csabi dancehall tánca… eleve egy roots műsor. Meg úgy dobálni egy lányt, hogy nem bírjuk el:) Geri: sok volt a Shanti Town közbe a szöveg!!! Kevesebbet!:) Ezután a hosszú koncert után következett Junior Tshaka. A srác zenekarával érkezett svájcból, s kiváló folytatása volt ennek a szép estének. Nála pozitívabb kisugárzású reggae énekest nehezen talál az ember. (Everton közel járt hozzá) Olyan fajta alázat járta át, alázat a zenével, a közönséggel szemben. Hihetetlen volt. Mint egy kisfiú, akit még nem fertőzött meg Babylon. Énekelt, mert jól érezte magát. Mintha a lelke szólalt volna meg. A muzsikálás végén lefotózta közönséget, hogy hazavihesse a mosolyunkat. Ez is egy olyan mozzanat volt, úgy mondta, hogy még most is kicsordul a könnyem, ha az arcára gondolok. Úgy gondolom, jóember lehet. Élmény volt Junior Tshaka! Sok hazai előadónak kéne példát vennie róla!!

Az utolsó előtti fellépő, a Reggae Camp házigazdája a Ladánybene 27 volt. Óriási tömeg, rengeteg boldog ember. A színpad előtt az egész monrierdei rege massive. Kicsik és nagyok, édesanyák, édesapák, pici babák, fiatalok… a színpadon pedig az idén 25 éves LB27. Jó volt látni Tibi elégedett arcát, éreztem rajta, hogy tudja, ezen az estén az Övé(k) a világ. Sok, nagyon sok mindent letettek az asztalra a magyar reggae életért, értünk. S akkor este Őket ünnepeltük, náluk, minálunk, vendégségbe, otthon.

Köszönjük LB27 mindezt, és boldog szülinapot! A konci amúgy;) tökéletes volt, Jr. Tshaka is vendégszerepelt. Kicsit rövidnek éreztem. De szerintem csak elszállt az idő, mert annyira jól éreztem magam. Kálmin már az elején látszódtak az izgulás jelei… s mikor megláttam a 4 doboz marbival, jutott eszembe, hogy basszus ő még ma kíséri a fekete harcost.

Igen elérkeztünk a végére. Éjfélkor elfoglalta a világot jelentő deszkákat a High Grade Band. Jamaikai előadóknál bevett szokás, hogy van egy ember aki hergeli és kicsit beizzítja a közönséget.  A főfellépő úr- még szándékosan nem írtam a nevét- hozott magával egy ifjú tehetséget, Izulának hívták. Tök jó neve van szerintem:) S a hangja se volt piti, mintha Garnett Silket hallottam volna. Aztán pár dal után, felszaladt a színpadra a 2010-es Reggae Camp fővendége, dobpergés…………………Luuuuuuuuuuutan Fyah!

Yeti pajtikám szeme úgy csillogott, mint amikor a kisgyermek toporog az ajtó előtt és várja, hogy mikor csilingelnek az angyalkák, hogy rohanhassanak be a karácsonyfa alá. Sosem láttam még Yetkót ilyen izgatottnak. Mikor felért Lutan a színpadra óriási huhogás és taps fogadta. Nagyon pozitív volt, hogy nem küldte le kis társát, hanem együtt nyomták végig a showt. Váltogatták egymást, Fyah bácsi gyakran énekeltette Izulát, s mosolyogva figyelte „tanoncát”. Olyan arckifejezést vágott, mint amikor az Oroszlánkirály büszkén, bíztatva figyeli a kisoroszlánt. Megható volt. Izuláról szerintem még hallunk. A koncert eleinte durcán bejött, rootsosabb számokat toltak. Kálmiékon látszódott, hogy nagyon összpontosítanak. Aztán indult a pörgés, s a végére kemény dancehallá vált. Reggaedisco. Itt már nem tomboltam a magban. Bezzeg Yeti!:) Felhívott Lutan Fyah egy magyar leányzót a színpadra, s nyomtak egy hosszadalmas durva dancehall táncot. Izula is beszállt néha. Na, ez nagyon nem tetszett. Ettől nem lett több, sőt szerintem ha kimarad ez a rész, akkor jobb lett volna a buli. Szubjektív. Mókás volt, hogy Lutan a basszerosnak- K. Andrisnak „tanítgatta” mit játsszon, milyen tempóban. Mester és tanítvány viszony:) erről van is kép. Volt zászlózás is. Sajnos a bobo turbán nála nem omlott le, pedig Summerjamen leesett róla. Elég hosszú koncit nyomott ő is. A végén leszaladt a színpadról s a backstageben énekelte végig a nótát. Hatalmas bigup-ot a High Gradenek! Na, meg azé Lutan Fyah-nak is!;)  Feltették az i-re a pontot. Lenyomtunk egy közös fotózást… hogy ez a férfi milyen alacsony:) Yetinek beteljesült az álma:) Aztán átsiettünk a sound sátorba, mert CéAnne zárta a Campet Áfonyával. A fellépők is benéztek a buliba, Lutan Fyah-nak nagyon tetszett Anna éneklése:) Denszeltek velünk egy kicsit, jófejek voltak. Hajnalban nyugovóra tértünk.

Hatalmas nagy felt a Ladánybene 27-nek, Réthi Petinek, Székely Tominak és mindenkinek, aki részt vett ebben a kavalkádban! 25-ös évfordulós Lb, Reggae Contest-es állomás, 3 jamaikai világsztár és 1 kisebb, ám annál pozitívabb svájci muki… Ez volt eddig a legjobb Reggae Camp! Másnap reggel, inkább délután indulás, az Északi Masszív az elsők közt érkezett s az utolsók közt távozott. Big up Északi Masszív! Köszönet mindenkinek, aki hozzátett… nincs egy év és találkozunk!!! :):)

Jah bless_farek
author: Máté Farkas-Kontra | 03 aug 2010

author:

Farkas-Kontra MátéFarkas-Kontra Máté

Flyer:

Photos about the event »