Hardcore Night Don't Say A Word, Warthogs, Burndot
Hungary Szeged/Garaboncziás Borozó
Szerettük volna rohanás mentesen megoldani a szegedi kiruccanásunkat, ezért nekiálltunk szállást keresni, amely végül Kornél + Kata jóvoltából igen jól összejött, szeretettel vártak minket (remélem:))

Szeged megért egy estet!

Már csak az utazást kellett valahogy kikockázni, ha nincs más, hát vonat, de Gyula és Ervin Ceglédről amúgy is nekivágott a röpke 120 km-nek, ezért betársultunk a piros Suzukiba. Tityvel kellemesen elsörözgettünk a hátsó ülésen. Végre nem kell vezetni, csak bontani az italokat és beszélni mindenféle hülyeségeket, ami nem esik nehezünkre. Párszor megálltunk félúton könnyíteni magunkon vagy jófajta falusi abc-ben sört feltankolni. De sehol sem időztünk sokat, inkább Szegeden éljük fel a megmaradt plusz órákat.

Este fél 8-ra beértünk Szegedre, a „hotelunk” elé, ahol a sarkon azonnal kiszúrtam egy jó italkimérőt, a Móra Poharazót. Ide kötelező lesz benézni! De előtte koccintsunk Kornélcsaláddal pezsgővel, sörrel, vbk-val. Többiek felest is tettek az arcukba, én passzoltam a témát, hosszú még az este:) Sebiék ekkor már a Sánta Egérbe vártak minket de sajnos nem jött össze, hogy betársuljunk. Elmondásuk szerint szar hely, én a nyári SZIN fesztiválok ideje alatt szoktam kiugrani délután egy jó hűsítőre, akkor nem szokott gond lenni vele.

Sikeresen eltelt az idő, 21:30-kor már kezd a csepel HC, úgyhogy összekaptuk magunkat és irány a Garabonciás, ami már első ránézésre is egy jó koncertklub képét adta, ezért 500 Ft-os belépőt lecsengetve nekiálltunk fröccsözni. Az események felpörögtek, kezdett is a Don’t Say A Word. Ati (énekes) elmondása szerint sokat hibáztak, nekem sose „szúr fület”, nálam a jó hangulaton és a szórakozáson van a hangsúly. A szegedi közönség nem volt nagy létszámú ellenben elég lelkes, bár ezen a koncerten nem nagyon merészkedtek a színpad közvetlen közelébe, kicsit látszott rajtuk, hogy a hazai és megszokott környékbeli bandákhoz vannak idomulva.

Utánuk színpadra (inkább emelvényre) érkező banda a Burndot. Egy egyszerű hardcore zenét előadó csapat, akik számomra nem nyújtottak semmi különlegeset az első pár szám alatt, ezért nem is adtam nekik több esélyt:) Szeretem, ha a fellépő zenekar már az elején meggyőz arról, hogy érdemes lesz végigállnom a matinéjukat. Inkább a pult felé vettem az irányt, amihez közeledve tudatosult bennem, Sebestyén igencsak jól elszórakoztatja magát, már a pulton ült!! :) Gyorsan összetereltem a DSAW-t zenekart tornasor - de inkább szimpla csoportkép - erejéig. Aztán az enyhe káoszba nem tudtam, ki hol van. Tity is eltűnt párszor, Sebi és a zenekar végleg, gondolom hazaindultak. Majd azon vettük észre magunkat, hogy a kiürült koncertteremben két srác fotelekben ül, Gyula alszik a színpadon, mi Tityvel jobbnál jobb muzsikákat dobálunk a zenegépbe.

Azt hiszem zárásig húztuk a dolgot, majd nekiindulunk a Planet Hollywood nevű Non-stop kocsmába. Félúton sikeresen elhagytam mindenkit magam körül. Tityék valahol előttem jártak, Kornélékkal közlekedtem, de végül totál egyedül mászkáltam az éjszakai ködben. Szerencsére nem nagyon tértem el a céltól és mikor Tity telefonnal a kezébe kijött, hogy elnavigáljon a kocsmáig, messziről felismertem, úgyhogy innentől sima ügy volt, hogy megint lecsússzon pár ital a kiszáradt torkomon. Majd mikor mindenki megfáradt, haza indultunk aludni.

A cél elérése előtt benéztünk a várva várt Móra Poharazóba, ahol nagy hanggal „majd én meghívok mindenkit” játékot játszottam, amikor is szembesülnöm kellett a ténnyel, nincs nálam 5 ft se, ezért Gyula fizette a fröccsöket. Valahogy 1 üveg fehérborral reggel 8-kor tértünk haza Kornélékhoz.

Másnap délután 3-ig csendes pihenő, majd egy finom kellemesen zsíros bolognai pizza elfogyasztása után búcsút intettünk szállásadóinknak. Ezúton is köszönjük a szíves vendéglátást!

Ceglédre hazafele menet a kocsiban a zsebeimet kipakolva találtam egy blokkot, ami alapján kiderült, hajnalba voltunk egy CBA-ban, ahol 883 ft-ot fizettem ki tudja mire és miért!:)

Szeged mindig is egy jópofa célpont a koncerttérképemen. Sok jófajta kocsmával tarkított színfolt az alföldi pusztaságban. Remélem, idén még lesz szerencsénk hozzá! Mondhatni: Szeged megért egy estet!
author: András Barth | 27 jan 2010

author:

Barth AndrásBarth András

Flyer:

Photos about the event »