Este 8 környékén ért be a vonatom, Északi Masszívunk Gerie intézett egy fuvart az IfiHázba. Gyors pacsizgatások, széles Keko mosoly, gyógy sör, pakolás és pihi a sound system sarokban. Az első fellépő az Another Day volt. Ők nyerték anno az 1. pécsi reggae tehetségkutatót. Azóta kicsit változott a felállás, sajnálatos módon kivált az énekes, de egy igazán tehetséges karakter vette át a mikrofont. Aki követi a hazai eseményeket… és szereti a roots reggaet, az most nagyon fog örülni: az AD frontemberi posztján György Ákos Doki áll mostantól. (ex Jah’s Warriors) Sajnos a gyors tagcsere miatt még nincs összeforrva a zenekar, így láthattunk már színvonalasabb koncit is az Anothertől, de bomba biztos recepttel, nem lehet rosszat alkotni! Hajrá Another Day!!

Valami gikszer lehetett a csillagok állásával csütörtökön, mert kevesen is voltak, a zenekarok se voltak túl jók és mi is fáradtak voltunk. Második fellépő Copy Con & Freedom Fighters volt. Nagyon vártam a koncertjüket, mert előítéletes vagyok/voltam velük szembe. Fáradtak voltak sajnos, de még így is tetszett, mert jó hangulatot csináltak. Különösen az tetszett, amikor tapasztalt kis csitrik szemtelenkedtek Copyval, ő viszont nagyon burkoltan oltotta vissza őket.

Az este utolsó zenekara Junior Brown & The High Grade Band volt. Na, őket vártam csak igazán, mert Barna saját projektjéről van szó, (örülök, hogy végre saját zenekara van:)) meg aztán a band tagok magukért beszélnek: Kálmi & Ábel (ex Knotty Headz), Koroknai Andris (ex Re-G) és a doboknál egy számomra ismeretlen srác. Aki hozzátenném úgy dobolt, mint egy metál dobos – ez pozitív kritika:) durván dinamikusan. Kellett is, mert ugye a High Grade dancehallt játszik. Aki ismer, tudja, hogy utálom a dancehallt… de Ők…… Nem bírtam kimenni a teremből. Nem is táncoltam rá, mert túl gyors volt… csak ámultam és bámultam. Iszonyat jó!!! El akarok menni… hooolnap egy Jr. Brown & High Grade Zseniális Band koncertre!!! Hiába itt is, mint az Anothernél tökéletes a recept, ilyen tagokból csak jót lehet kifőzni! Ábellel szemben ültem (ott ért a tudathasadás), az a fajta profizmus, technikai tudás, rutin… szóval, ha lehetne aranyérmet adni, akkor toronymagasan Ők kapnák! S Barna is úgy megtalálta a helyét, na, csak hogy el ne szálljanak: kéne egy vokálos csaj! De amúgy meg: mindenki menjen el a koncertjeikre! RESPECT!!!

Az extázis után egy fekete selektor folytatta kint a zajkeltést, befutott a pécsi megmentőnk: kisandris s lassan hazapályáztunk.

Szombaton elég sokáig aludtunk, aztán városnézés, majd Ifiház. CéAnne beáll, Menelik, Zsolti megjön. Sörözgetés, punnyadás…majd 19órától Dancehall Workshop. Elég passzív volt a közönség, ezért beálltam táncot tanulni, hogy felkorbácsoljam az indulatokat:)

Szombat este folyt a szesz a bendőnkbe intenzíven. Plusz a kisteremben a Shashamane Sound System pörgette a durva jó riddimeket. Annyira szuper volt kint a buli, hogy le is késtem, az Anselmo Crewt (bocsi). Összeült a masszívocsánk egy asztalhoz, befutott TB homelock is, Kálmiék is, Barna s kezdetét vette egy iszonyat felhőtlen mókázás. Aztán Zagasticra csak bementünk már;) Pécs saját kis bandája ismét dobott a hangulatnak 1 hatalmas pozitív bombát, jól együtt voltak! Megleptek minket a fesztivál névadó dalával: Abakush – Batta dem. Szerintem valami klip is készült róluk, mert egy nagyon komoly csapat rögzítette minden lépésüket. Nagyon zavaró volt viszont, mikor CéAnne beszélt a közönséghez és Meszi – a másik énekes beleszólt ebbe. Eléggé elnyomta Annát, vagy legalábbis próbálta… elég baj, hogy zenekaron belül nincs tisztelet egymás irányába. Ezen felül emelkedve klassz koncert volt, sokan eljöttek és nagyot táncoltak. Big up Zagastic!

Az estét a svéd származású Million Stylez és fekete selektora zárta. Dancehall. A fiatal srác feltüzelte a közönséget, rengetegen csápoltak neki, elhangzottak az általam ismert;) slágerek is, lőttem róla pár képet, dokumentáció céljából. De amint tudtam siettem ki, mert a másik helyszínen DreadHead pakolta a muzsikát. Ezen a szent helyen hajnalig roptuk. A szombati nap volt egybehangzó szavazatok alapján a legeslegjobb nap a háromból. Yeah:)

Andrisnál alvás, másnap végre kizötyögtünk a Zenész Ifjusági OtthoNba:) – ZION. Itt aludt ugyanis masszívunk jelentős része, valamint pár zenész kolléga. Végig fotóztam a helyet… ilyet kéne még sokat az országba, hajrá-hajrá Keko!!! Csak így tovább. Sehol senki… lassan befutottak az emberek, ill. Ábelék nem. Ugyanis elfogták a Tescoba a biztiőrök, mert illegális péksüti fogyasztáson kapták őket. Batta Dem 2010 – A sztori kategória nyertesei! Közönség díj :) Mikor kiszabadultak emelt fővel hagyták el Babylont, vakon azzal a hittel, hogy az erkölcsi győzelem az övék:) Aztán a délután folyamán egy picit becsiccsentettünk és bohóckodtunk, találtunk valami naagy kötött, vattával bélelt sz*rt, amivel sokat játszottunk.

7 fele gó az Ifibe. DIG-UP! Tehetségkutató show, zsűri: Bodnár Tibor és Menelik + 1 úr;) Az első bandát lekéstük sajna, a másik három viszont tetszett. Igazából minden csapatból ki tudnék emelni valakit, aki megahatározó lehet még a jövőben. A zsűri a dunaújvárosi Iriddim csapatot találta a legígéretesebbnek.  Gratula … és a többieknek is!

A komolyabb koncert sorozatot a Di Equal kezdte. Újabb roots a magyar nap alatt! :) Ők is egy viszonylag új banda, olyan tagokkal, akik már tolták itt-ott… nem piti módon. Pl. Mr. Brown (High Grade:))) ) vagy Máté (ex Újkút HK). Máté végre stabilan ott áll, ahol kell: gitár-vokál s benne is nagyon pozitívan csalódtam, sokkal technikásabb, mint gondoltam, yeah. A Di Equal roots reggaet nyom. Újabb yeah! S nem akárhogy! Nagyon profik, nagyon együtt vannak és Barna is eggyé válik velük. Ha lehetne nekik adnám az ezüstöt. Respect!!! S roots, rock, reggae! :)

A Batta Dem utolsó fellépője a 25 éves Ladánybene 27 volt. Vártam már, hogy láthassam az új billentyűst… Kálmi hozta a formáját, az LB27-ét… profi volt. Kicsit mintha máshogy szóltak volna a dalok, jót tett a kistigris a bandának (TB). Ficsór Zsoltival (ex Knotty Headz) beszélgettük, hogy Kálmi nem hagyta betörni magát, hanem újított a bandán… jóó:) Így válik egy zenekar halhatatlanná. Féltem, hogy nem lehet majd Lewyt pótolni… nem is lehet. De Kálmi tudja hozni azt a színvonalat, amit Lewy diktált (+nyilván valami újat is), s erre nem hinném, hogy képes még valaki itthon. Tiszteletdíj:) a Kálmis LB25nek. Ők Magyaroszág első reggae zenekara. Zenében, hozzáállásban, mondanivalóban, mindenben. Pont.

Az estét a Jafa Maffia Sound zárta, Captain Midnite dublateeivel „alázta” a fennmaradt erőket. Kb. 5 óra környékén zúztunk ki a tiszta levegőre, a legények mentek a ZIONba, mi meg haza slattyogtunk. Kerekes Kornél Kekónak egy nagyon meleg kézfogást, ölelést küldök… ezt már szeretem üzenettel:)

A Batta Dem felállított egy olyan mércét, amit nehéz lesz überelni…ha fele ilyen jó hangulatú lesz a nyár…akkor egy nagyon jó nyárnak nézünk élébe! Respect, Jah bless Keko, Batta Dem! Köszönöm az élményt! Csekk di galeri!