With Full Force - 2009
GermanyRoitzschjora/Flughafen
Már megszokott, valami mindig történik. Ha egyszerű lenne az élet, akkor se szép, se igaz se lenne. Induló receptként végy 1 db Fiat Marea kombit, 4 db közel 100 kg-os + 1 db kb 48 kg-os embert. Majd rakj a csomagtérbe 37 L bort, 2 tálca sört, kb. 20 L vizet, sátrakat és egyéb cuccokat.. az eredmény úgy is egy jól megpakolt jármű lesz.


Aminél Tatabányáig biztossá válik, a gyakori hátsókerékhez érések végett (sajnos szélesebb felnik miatt) így tovább nem mehetünk! Itt bizony a fesztivál forog kockán! A cseh remek autópályákról nem is beszélve. Végül Szivacs urat és barátnőjét visszafuvaroztam a főfaluba, majd a tatabányai pihenőben várakozó Tanerőt és Sebit felvéve 09:41-kor nekilódultunk a közel 800 km-nek. Talán ha 3x megálltunk. Minden simán ment.

Két irányból lehetett megközelíteni Lipcsétől északra kb. 20 km-re fekvő Roitzschjora (mondd ki ha tudod...) nevű falusi repteret. Mi a nyugati vonalat láttuk észszerűbbnek, de teljesen mindegy volt, oda érkezéskor mindkét irányból kb. 5-6 km-es kocsisorok várakoztak. Eleinte beálltunk várni, majd pofátlan elakadásjelzővel előre a pénztárhoz. Ekkor jöttem rá, hogy idáig be lehet jönni, mindenki a beengedésre várt, nem a jegyvásárlásra. mert ugye ez az az fesztivál, ahova kocsival kempingbe, sátorral, tele itallal.

Gyorsan összevásároltunk suche alla karte módra 1 db jegyet 80 euro helyett 60-ért, majd megpróbáltuk a fotós behajtásinkkal levágni a várakozók sorát, de nem engedtek átszabni az EÜ területen, ami kb 50 méter lett volna. Kivártuk hát a kígyózó torlódást, majd szintén remekül előretekertünk a már megszokott helyünkre.. koncertterület bejárat kb. 100 méterre, remek! Sátrat állít, jegyet kivált, bort kever, fesztiválozik.

Nulladik nap mindenki megvan őrülve, jó számok a szabadtéri DJ toronypult előtt. (direkt magasra teszik - kb. 4 méterre - ne lehessen számokat kérni). Egészséges ideig nyomtuk, összefutás Törpével, Raszta Zsoltiékkal, majd alvás. Nem ártana kicsit pihenni ilyen szép 3 nap előtt (amúgy is elég hosszú volt a nap, reggel 6-kor indulás, 1000 km utazás...).

Koncert részről a német színvonal és profizmus volt jellemző: totális pontos kezdések és zárások, minimál hangolás, profi hangzás, ahogy és amit elvárhat az ember a belépő áráért.. ellenben kishazánk sajnos továbbra is a kétéltű feneke alatt: fél órás késések, jobb esetben negyed órás hangolás, pontatlan kezdés szar hangzással párosulva, zenekarok elmaradása... itt ilyen nincs. Ekkora fesztivál mégis elég 2 színpad, direkt úgy alakított műsor, hogy ne legyenek átfedések. Amíg az egyik színpadon beáll a következő zenekar, a másikon szól a móka. A két porond kb. 50 méterre egymástól. Tökéletes!

Pár szót megengedek magamnak a fellépőkről napi időrendben, ha már ilyen remek előadókat fújt Leipzig felé a szél:

Péntek - lustára sikerült:
Facebreaker: a név kötelez, rossz nem lehet, délután 2 órai kezdésnek tökéletesen megteszi, szép feszt előkép.
Myra: nem ismertük, de meggyőző produkciójának köszönhetően éppen töltődik a gépemre.
The Red Chord: mivel a kocsink a sátras színpaddal enyhén szembe parkolt, végül is hallottuk a műsort, de lusták voltunk elindulni, jó volt borozni. Majd máskor..
Maroon: Nem hagyott érzelmi nyomokat bennem, biztos jó volt, nem éreztek negatív hullámokat a csakráim :).
Comeback Kid: szintén autónál borozós projekt, mire odaérünk, vége lesz! Akkor minek induljunk el?:)

Szombat:
Hackneyed: tavaly Summer Breeze fesztiválon a két szám közti metál-Dánkeshőőn közelmerészkedést parancsolt, idén már tudtuk mit kapunk. Meglepő 16 éves simaarcú, - ahogy Sebi mondaná - angyalhajú kölyök, párosítva a jótorkú (értsd ahogy akarod:)) 18 éves énekessel. Természetesen egy szám se záródhatott "dánkeshön" nélkül. Nem bírta kihagyni szerencsére:)
All Shall Perish: a harcsából átoperálódott fekete szakállú télapó és kiscsapata ismét remek műsort produkált. Olyan mint a Tejfől! Nem lehet megunni (retro tejföl reklám, tudod! )
Bring Me The Horizon: sajnos kicsit kiszorultunk a sok tinifos miatt a jobb szélre, de így is adta magát. Tavalyi Terroron már látott sátortartó oszlopos mászókaprogram helyett a nyakig varrt gitáros hátára csapott hangszerrel felmászott az színpadi világítás tetejéig, leült és onnan tolta a számot.
Walls of Jericho: gyors bor utántöltés után ismét a tömeg széle jutott. Szerencsére elég sűrűn látjuk a törpelányt, de így is szép volt a melódia.
Amon Amarth: sátorszomszédunk, Markus ajánlására belenéztünk a rockmetálba.. tűzcsóvák, miegymás. Meglepően elégedetten távoztunk.
Hatebreed: végre újra képbe kerültek, régen láttuk. Sláger sláger hátán, rengeteg ember. Német feszthaverok, Dominikék vették észre, hogy a WOJ törpelány előttünk áll. Akkor hát fotózzuk le:) (szimpatikus történet, hogy nem a színpadról nézi a műsort, hanem a pornéppel.. végül is így lehet átérezni a tömeget igazából)

Vasárnap - ne legyen már vége:
August Burns Red: délután 2-kor ilyen zenekarral nyitni a napot.. megadta az alaphangulatot az biztos. Csodaszép discoszám intróval kezdenek (novarockon azt hittük rossz színpad előtt állunk) majd egyszer csak átvált dübörgő dobra, indul a móka.. végig erő és dinamizmus ömlik a tűző napon pirulással párolódó tömegre. Tejföl szindróma!
Cro-Mags: nem vártam tőlük sokat, megfáradt "HC alapkőnek" számító zenekar nekem nem ad semmit (bezzeg az időmet elvette). Vannak jó számaik, de ők már csak a nevükből megélést próbálják eljátszani.. Szerintem lejárt a lemez, antikváriumba a helye.
Terror: Hát igen! Igaz hátulról figyeltük a történetet, ahol szintén jól szólt! Az énekes 40 fokba ismét a megszokott jelmezbe, fekete pullóverben nyomta, tetőzte egy rávett polóval. Nem éppen egy Norbi update muzsika, de csodaszép volt. Spit My Rage végén azért én is leköptem a földre a jobbra mellettem álló ember elé:)
Motörhead: csak azért néztem bele a végébe mert jók voltak a fények. Szerencsére az utolsó pár percet kellett csak végig állnom.

Remek ötlet továbbá, hogy korán kinyit egy kisebb sörsátor, ahol hűs van, szólnak a jobbnál rosszabb zenék (vasárnap kifogtuk a német punkdiszkót, ami korán - kb. este 9 körül - végleg bezárta műanyag ajtait a fesztiválozók előtt). Pihenésre teremtett napon (vasárnap) Tanerő korai hirtelen berúgásának köszönhetően kicsit megbolondult, enyhén őrülten viselkedett (csapkodta az asztalt, dőltek az italok, majdnem csókolózott egy német fiúval:)), magára hagytuk az újdonsült padtársaival. Majd rá két órára kaptuk a telefont, miszerint a delitzsi (kisváros kb. 6 km-re a fesztiváltól) kórházból nem rég hozták vissza, kitörte a bokáját (rosszul lépett) és a kocsinál imitálja a hajléktalan szerepet. Először viccnek tűnt, de mire visszaértünk, a látvány igazolt, a 103,47 euros csekk végképp pontot tett a történetre. Mivel nem tudott járni, leült az autónál, mi persze vissza-vissza jártunk hozzá inni, mondhatni rendszeresen meglátogattuk, de csak azért mert a kocsinál volt a szesz:)

Utolsó nap este Sebiúr időben lefeküdt (fél 10 körül), Tanerő is be négykézlábazott a sátrába éjfél körül, én még hajnal 3ig mászkáltam, próbáltam a kempingbe 1 euroért sört vásárolni, de nehézkesen ment. Találtam 2 tálcányi péksüteményt (nem vette meg senki) majd a Fiat jobb első ülésén bealudtam.

Hétfő reggel gyors tusolás (minden nap zuhanyoztunk ( kivéve Tanerőt), 1,5 euróba került, melegvizes, külön fülkés, megérte!), próbáltuk összehajtogató Tanárúr újonnan vásárolt Quechua sátrát, amit félig sikerült, így a nagy tányért benyomorgattuk a csomagtartó fölé az ablakba. Majd a feltorlódott kocsisorral elhagytuk a fesztivált.

Próbáltam átvenni a vezetést, de lemerültem mint egy ceruzaelem. 60 km után kezdett lecsukódni a szemem. Sebi rendes volt és letolta a hazaút nagy részét. Végül Cegléd irányba hazavittem rokkant Tanerőt.

With Full Force idén se okozott csalódást, várjuk a következőt!
author: András Barth | 28 jul 2009

author:

Barth AndrásAndrás Barth

Flyer:

Photos about the event »