Picture On - 2009
AustriaBildein
Egy pénteken kimaradt WMD feszt után szabadon, szombat reggel úgy éreztem, megérdemlünk egy határmenti kisebb fesztivált az arcunkba, ezért Tityvel bepattantunk a kölcsön Suzukiba és irány az osztrák kisváros, Bildein.
Nem csak az állatkertben vannak állatok...

Szerettünk volna korán kiérni, de lassú készülődés után se kapkodtunk, szépen Cegléd - Kecskemét - Dunaföldvár - Dunaújváros - Székesfőváros - Várpalota (hopp egy Tesco.. sangria és borkavalkád) - Ajka útvonal, 8-as főút, előre papírra rajzolt térkép alapján falvakon átvezető harmadrangú utak, Jáki templom, semmi közepén talajvíz emelkedés fotózás, ahol gyors fogmosás alatt darabokra szedtek a szúnyogok. Beborult az ég, mert ezt érdemeljük! Egész úton szétsültünk, a határhoz közeledve nekikezd az esőzés. Persze nyugtattuk egymást, "nézd ott már tisztább az ég".. aztán jómagammal is meg kellett értetnem, a helyzet egyre rosszabb!

Személyi igazolvánnyal a kézben közeledett Szentpéterfa, egyben a határátkelő. Aztán leesett a tantusz: már nincs határ! Múltban élsz Bandi...:)

Délután 6 fele végül megtaláltuk a szép, takaros Bildein falvát, ahol nehéz lett volna elkeveredni, minden elágazóba piros nyíl mutatta, merre vezet utunk, ami szépen belefutott egy nyílt feszt parkoló-kempingbe. Gyors átöltözés után végre Titynek sangria, nekem fröccs, mert megérdemeljük.

Majdnem másfél órás, esőzés közbeni autóban italozás után esőkabátban, esernyővel a kézben nekivágtunk a nem túl nagy távnak, kb 180 m-re a bejárat. Előtte még rácsodálkoztunk a képzavarra: artist-crew bejárat mellett egy harangozó templom közvetlen szomszédságában, a fesztiválszínpadon dübörgött a muzsika.

Gyorsan átvettük jegyeinket (a fotós jegy csak egy sima pass volt, karszalagot nem kaptam... a buli végén kértem - és kaptam - ajándékba 2008 és 2006-os textil "karkötőt"). Ráadásnak ingyen megőrizték az esernyőinket.

Maga a fesztivál terület elég "nagy" volt. Beengedés után enyhén jobbra felfelé ívelő 15 méteres szakasz. A végén balra 10 méteres "vájú", továbbhaladva balra egy kisebb színpad látványa fogad, vele szembe egy talán étterem hátsó része, mely a wc szerepét hivatott betölteni. Itt még ráadásnak volt egy közepes partyzónaként funkcionáló terem, ovális pulttal a közepén.

Superbutt alatt sikerült jobb oldalt előre kerülnünk, ahol jól szólt a móka, vidám, totál részeg osztrák arcok estek-keltek a matiné alatt. A fényekkel se volt gond, minőségi műsort szolgáltattak. Tetszett az egész, pedig ezen magyar banda nem tartozik a kedvenceim közé. Valamiért mindig az ellenszenv ütközik ki rajtam velük szembe. Most kicsit pozitív irányba billent a mérleg, ez lehet köszönhető a minden szám végén bemondott "dánkeshőőn"-nek. Viszont a fezenes pokolgép koncertre emlékeztető közönségtérdeltetős-gugoltatós játékot továbbra is hülyeségnek tartom.

Mivel a koncert végeztével a 7 dl-es poharamból elfogyott a nedű, újratöltés céljából kisétáltunk a kocsmánkhoz (suzuki), ahol gyorsan eső előtt feldobáltuk a sátrat. Egy estés színvonalra, épp hogy csak állt, szélvihar nem veszélyeztette a környéket.

Koncertügyileg nem hatott meg a szombat este, borok fogyasztása mellett ráérősen eldumáltuk az időt. Szép lassan visszasétáltunk, persze útközben sikerült leülni 2 db 20 éves fiatalemberhez, akikkel volt alkalmunk gyakorolni angol nyelvtudásunkat. Egyiküket el is neveztem Marsupiláminak... persze nem a farkhossza miatt:)

Calibanra félórával korábban, pontban éjfélkor beálltunk szépen jobb előre, mindent lássunk-halljunk. Tudtunk, kezdéskor a beengedéstől eljutni a színpadig nem lenne egyszerű, betömörülnek az átjáróba, ahogy kell. Sajnos így is sikerült pár ellenszenves majommal összefutni.

A koncertkezdés számomra túl lágyra sikeredett. Nagyobb durranást és durvább arcba verésekkel számoltam, ehelyett szimplán álltak az emberek, várták a csodát. Aztán persze felpörgött a dolog, megjött a hangulat. Kaptuk a megszokott wall of deathet circle pittel kiegészítve. Minden rendben volt, bár német fesztiválok közönségszínvonalát nem érte el, ami érthető, mert ez osztrákia...

Az élőadások végeztével elvileg indult valami partyzóna téma, de minket valahogy nem mozgatott. Helyette visszaséta a kocsihoz, most már vörösboroskólát választottam, ami valahogy nem esett jól, helyette leültünk vacsorázni. A megoldás tetszett: jobb oldalt menü alapján kellett előre fizetni, cserébe kaptunk egy excel táblában szerkesztett kis étlapot, amire ki X-elték a kifizetett ennivalót. A bal oldalon csak be kellett nyújtani és máris kaptuk a finom sztékhúst krumplival és ketchuppal. Meg persze sikerült találni még egy ilyen szelvényt amin sajnos csak egy adag krumpli volt a nyereményünk. Azért sikerült olyan asztalhoz ülni, ahol tálcán kínálta magát egy magára hagyott, meleg rántott szelet. Ezzel kiegészülve egész jól laktunk, de azért a talált adag krumplit nem hagyjuk kárba veszni, kikérem. Mivel elfogyott, cserébe adtak egy rántott szeletes zsemlét. A végére majdnem rosszul lettem a sok zabálástól, a vbk-t kiöntöttem, túl édesre sikeredett.

Ezek után nem volt kérdéses, gyorsan bealudtunk! Végre most az egyszer nem szauna fogadott reggel 9-kor, hanem egész kellemes hideg idő. Ezért párszori ébredés után végül fél 12-kor kiestünk a sátorból, lassú összepakolás, fogmosás és kistársai elintézése után merre is induljunk a határ felé?

Találomra - majd lesz valami alapon - legyen változatos az út, most Pornóapátinál lépünk vissza kishazánkba.. igen, ha ez ilyen egyszerű lett volna. Sehol egy út.. csak egyenesen Oberwart felé. Majd hopp, Vaskeresztes átkelő jobbra. Belesodródtunk a tutiba! Megmásztunk pár kisebb bortermelő dombot.. szőlőültetvények, szép tájak. Az út már csak egy sávos sóderösvény. Balra-jobbra kanyargós övezet. "Ne hajts gyorsan, mert porzik az út" felhívások itt-ott. Egyszer csak magyar zászló árbócra húzva, magyar táblák, határfejlesztés program.. észre se vettük, átértünk.

10 %-os lejtőkön lefelé rallyzás, érezhető országváltás már csak a falvak felépítését és színvonalát elnézve.

Beugrottunk Pápán szüleimhez, ahol finom húsleves, lecsós hús, sütemény, kóla várt (köszönet érte!). Majd du. 5-kor már a viadukt mélyén fekvő veszprémi állatkertbe sétáltunk a majmok, tigrisek, fehér farkas, medve, varik közt. Iszonyatosan durván jól kialakított domboldalakba vájt utak, fából kirakott kerítések. Látszik az igényesség, a jó hangulat. Meglepően sokan voltak, pár gyerek próbálta hergelni a már-már pszichológus hiányos, egy bizonyos útvonalon köröző négylábú lakókat.

2 óra leforgása alatt sok érdekességet láttunk! "Pár év múlva nézzük meg újra" kategória. A bejáratnál még tömtünk az arcunkba egy 400 ft-os hamburgert (mindenhol tesztelni kell a szintet) és egy 2 db-os tócsit (úgy tudtam Veszprém megyébe Cicegnének hívjuk a lapcsánkát). Ezt megpofoztattuk tejföllel, sajttal, ketchuppal.. 300 pénzt raktuk le érte az asztalra.

Imádok összegezni: ismét jó helyen voltunk jókor! A fesztivál adta amit vártunk, sőt többet mint amit ígért. Megvolt a hangulata, csak azt sajnáljuk, hogy nem két naposra sikerült. Pont megfelelő lett volna két este közt körbenézni a környéken. A végére hagyott Zoopark meg csak ismét jó összehasonlítási alapként szolgált: nem csak az állatkertben vannak állatok...
András Barth | 10 aug 2009

Flyer:

Photos about the event »