Budapest
Igencsak besűrűsödött az év utolsó két hónapja, persze nem panaszkodom, mert egytől egyig remek bandák teszik tiszteletüket nálunk, vagy a közelünkben - inkább a közelünkben.
A kivétel jelen esetben erősíti a szabályt. Most nem kellett Bécsig autózni, elég volt megcélozni a fővárost, azon belül a Diesel klubbot, majd öregurasan hátradőlni és várni a hatást. Mivel az Isis cirka 6 éve nem járt kishazánkban, így igencsak ki lettek éheztetve a posztrock/metal fanok…jöttek is a népek szépszámmal, és bizony megtöltötték a helyet. Ez kb. 500 főt jelenthetett. Azért Isis-ék sem így kezdték, de most láthatóan fut a szekerük. Megérdemlik.
A jegyeket elővételben 4800/5500ft-ért lehetett beszerezni, ami ugyan nem tartozik az olcsó belépők közé, de már tavaly Bécsben is 19€ kellett kifizetni, most legalább megspóroltam az útiköltséget. Az egyetlen előzenekar, a számomra teljesen ismeretlen a Transitional volt. 20 óra után pár perccel léptek színpadra, és jó 3/4 órán-át borzolták az idegeimet.A zenekar talán nem is legjobb szó, ugyanis 2 fő alkotja a bandát. Volt a színpadon egy gitáros, aki kezelte a dobgépet és minimál szövegmondással is megpróbálkozott az éneklés helyett, ill. volt egy mackótestű antizenészfazon is, aki a basszust pengette, de olyan rossz volt nézni, hogy inkább becsuktam a szemem és azt kívántam, hogy legyen vége most. Imám azonban nem hallgattatott meg, így jobb híján a merch pult felé vettem az irányt, ahol csudajó dolgokat lehetett kapni. Volt rendes póló választék, cd-k, a bakelitek…stb. Így el is lehet költeni (költtetni) az utolsó garast is.
Majd jött az Isis. Tavaly Bécsben teljesen megvettek, és csak a program rövidsége okozott csalódást. Sajnos itt sem játszották túl magukat. A 75 – 80 perces buli nem nevezhető éppen hosszúnak, főleg akkor nem, ha abba kb.10 szám fér bele. Na, de milyen számokról van szó!!!
Ha az emlékeim nem csalnak, akkor az új albumos Hail of The Dead-del vette kezdetét a show. Itt rögtön el is szakadt az a bizonyos film, és csak pár morzsányi részlet maradt meg. Hiába, nehéz úgy figyelni, ha rögtön átadja magát a zenének. És itt zenészek vannak, aki nem tudnak hibázni, bár fel lehet róni, hogy kevés a régi dal, de ennyi. Fogás nincs. Az első perctől tökéletes hangosítás (magam is meglepődtem, mert nem ezt vártam a Dieseltől) és teljes összhang. Az énekes – aki simán beférne a Mastodonba ezzel a külsővel – valami egészen mély átéléssel adta elő, a populárisnak egy cseppet sem nevezhető számaikat. De igazából mindegyik tag élvezte a bulit, talán a harmad!!! gitáros / szintis volt egy kicsit enerváltabb. Lehet, hogy a fáradság, lehet, hogy a túl sok drog:)
Játszották még az új albumról a Ghost Key / 20 Minutes/40 Years-t. Számomra azonban megintcsak (mint tavaly Bécsben) a Holy Tears jelentette az est fénypontját…ZSENIÁLIS dal. Ja, és videó amit hozzákészítettek sem semmi, lehet csekkolni a youtubon. Szinte semmilyen kommunikáció nem folyt a zenekar és közönség közt, a számok után hangulati átvezetők voltak, így téve teljesen egységes egésszé a produkciót. A ráadást ezúttal a Celestial albumos The Tower jelentette, majd a szokásos Thank You Good Night. És vége.
Én meg ott álltam, és közben arra gondoltam, hogy, de jó is lesz majd a hideg téli napokon felidézni eme remek koncertet (is), és már most várom, hogy ismét útra kelhessek.
A jegyeket elővételben 4800/5500ft-ért lehetett beszerezni, ami ugyan nem tartozik az olcsó belépők közé, de már tavaly Bécsben is 19€ kellett kifizetni, most legalább megspóroltam az útiköltséget. Az egyetlen előzenekar, a számomra teljesen ismeretlen a Transitional volt. 20 óra után pár perccel léptek színpadra, és jó 3/4 órán-át borzolták az idegeimet.A zenekar talán nem is legjobb szó, ugyanis 2 fő alkotja a bandát. Volt a színpadon egy gitáros, aki kezelte a dobgépet és minimál szövegmondással is megpróbálkozott az éneklés helyett, ill. volt egy mackótestű antizenészfazon is, aki a basszust pengette, de olyan rossz volt nézni, hogy inkább becsuktam a szemem és azt kívántam, hogy legyen vége most. Imám azonban nem hallgattatott meg, így jobb híján a merch pult felé vettem az irányt, ahol csudajó dolgokat lehetett kapni. Volt rendes póló választék, cd-k, a bakelitek…stb. Így el is lehet költeni (költtetni) az utolsó garast is.
Majd jött az Isis. Tavaly Bécsben teljesen megvettek, és csak a program rövidsége okozott csalódást. Sajnos itt sem játszották túl magukat. A 75 – 80 perces buli nem nevezhető éppen hosszúnak, főleg akkor nem, ha abba kb.10 szám fér bele. Na, de milyen számokról van szó!!!
Ha az emlékeim nem csalnak, akkor az új albumos Hail of The Dead-del vette kezdetét a show. Itt rögtön el is szakadt az a bizonyos film, és csak pár morzsányi részlet maradt meg. Hiába, nehéz úgy figyelni, ha rögtön átadja magát a zenének. És itt zenészek vannak, aki nem tudnak hibázni, bár fel lehet róni, hogy kevés a régi dal, de ennyi. Fogás nincs. Az első perctől tökéletes hangosítás (magam is meglepődtem, mert nem ezt vártam a Dieseltől) és teljes összhang. Az énekes – aki simán beférne a Mastodonba ezzel a külsővel – valami egészen mély átéléssel adta elő, a populárisnak egy cseppet sem nevezhető számaikat. De igazából mindegyik tag élvezte a bulit, talán a harmad!!! gitáros / szintis volt egy kicsit enerváltabb. Lehet, hogy a fáradság, lehet, hogy a túl sok drog:)
Játszották még az új albumról a Ghost Key / 20 Minutes/40 Years-t. Számomra azonban megintcsak (mint tavaly Bécsben) a Holy Tears jelentette az est fénypontját…ZSENIÁLIS dal. Ja, és videó amit hozzákészítettek sem semmi, lehet csekkolni a youtubon. Szinte semmilyen kommunikáció nem folyt a zenekar és közönség közt, a számok után hangulati átvezetők voltak, így téve teljesen egységes egésszé a produkciót. A ráadást ezúttal a Celestial albumos The Tower jelentette, majd a szokásos Thank You Good Night. És vége.
Én meg ott álltam, és közben arra gondoltam, hogy, de jó is lesz majd a hideg téli napokon felidézni eme remek koncertet (is), és már most várom, hogy ismét útra kelhessek.
