Ennek a bárkának egy külön hangulata van, amit egy club se tud visszaadni… Itt olyan kevesen férünk el, hogy nem lehet szuperbulit csapni (bár most sikerült;)) csak a szűk „család” fér el. Rengeteg olyan arc van, akiket szinte csak itt lehet megtalálni. Persze vannak örökmozgók is, mint mi…Geri, Domi, Norbi&Zöldi, Zsolti, Bara…sajnos Yeti most se. Babylon. Ja, meg Anna – de Ő speciális eset;) az ötödikei estét tekintve legalábbis biztos, hogy az volt. A Duna beachen megittunk még pár üveg bort, aztán gó befele. Gerivel megvitattuk, hogy jó ez a RastaFest… mert jó a képeket nézegetni – mert durva jó emlékek (úgyhogy Andris-itt is köszi sokadjára;)) szóval, jó ez a site.

Na, bent már gyűltek az arcok, pacsi mindenkivel… feltűnt 1 nem rég hazaérkezett hírmondó: Menelik, egyenesen a lapos vidékről;) nem amúgy jó hely Szeged, csak nincsenek hegyek:) Szép lassacskán elkezdte a LB27 a mókát. Ilyenkor mindig 2 blokk van, ez is jelzi milyen durván baráti az egész - senki nem siet sehova. Első blokkban csak olyan slágerek amik máshol nem, csak itt kizárólag…kb.;) pl.: Colombus, Satta. Eléggé sikerült becsiccsentenem. Domi meg is jegyezte, hogy még sose látott ilyen oldottnak.

Nagyon nagyot partiztunk…bömbölt a roots, magyarul, angolul. Még csak álom, Jah Rastafari, Zöld az élet. A legdurvább klasszikusok: Trench Town Rock, Belly full. Farek meg teljes extázis. Rég, nagyon rég voltam ennyire jó buliba.

1. blokk után, Rasztaegyetem Prof. Menelik előadásában. Kicsit eltért az eddigi egyetemektől, most főként Etiópiáról volt szó. Nagyon érdekesek ezek az előadások, aki teheti mindenképp hallgassa ezeket meg…bár sajnos ritkán vannak.

2. blokk…egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy felkerült egy CéAnne is a színpadra:’D szerintem a személyes élményeimet hagyjuk, mindennek meg van a maga helye;) Hatalmas RESPECT CéAnne-nak, meg ölelés…meg puszi.pont. Olyan ügyes volt ez a fiatalka leányzó…Magyarország első reggae zenekarával állt egy „színpadon” és a közös dalukat adták elő. Ugyanis CéAnne lett a Judah riddim verseny győztese, abszolút királynője. Autentikus igencskében:) Bodnár Tibi hangsúlyozta is nekem, hogy ez nem lemezbemutató… csak… kóstolgatás;)

Az a pici lány olyan rutinnal mozgott ezek közt a nagy raszták közt, hogy el sem hittem. Teljes biztonsággal elénekelte az Another Kind c. szerzeményét – ezt még anno Judge Dayre írta, aztán Rootless Tree. Nekem mindig is szúrta a szemem, hogy nem kommunikál a közönséggel, de most mutogatott, táncolt, mosolygott. Azt hiszem Miksáék jól döntöttek. Nem hozott rájuk szégyent CéAnne. Igazából, majd jönnek a kritikák, hogy rövid beszámolót írok:P de ezt nem nagyon lehet ragozni…kb. 10 perce csak ülök és meg vagyok döbbenve, hogy milyen durca volt:D Ott kellett volna lenni, aki ott volt tudhatja, érzi…hogy minek voltunk mi fül és szemtanúi akkor szombaton. Aki meg nem tudott eljönni… annak csak annyit, hogy www.lb27.hu és hamarosan brutális lemezbemutató koncert!

Miután leénekelt a kisasszony, italozásba kezdtünk. A talp alá valót I-Ration és Áfonya keverte. Hatalmas Bigupppot nekik is. Hiába, ha magyar reggae, akkor, Ladánybene 27.pont. Aztán valamikor hajnalban gó haza. S nagy pihenés.

Kifejezhetetlen hála és köszönet a Ladánybene 27-nek, hogy van…hogy ez van:) és végül de nem utolsó sorban…CéAnnenak, …hogy van:)
RESPECT LB27 & CÉANNE!! Jah bless_farek