Gyorsan vetünk egy nagy fröccsöt, nehogy már kiszáradjunk ott elöl. Be az 1. sorba, pacsizások, fotók. A mi kis csapatunkat a Telki masszív két oszlopos tagja, valamint egy solymári vitéz színesítette + Észak & Dél. Sajnos Yeti testvérkém egyéb babyloni okok miatt nem tudott csatlakozni hozzánk. Pedig ő aztán még a mag masszívhoz tartozik - de ez egy másik történet. Szóval, táncolgatunk, élvezzük az 500Ftos nagy fröccs kényeztetését (ami 2dl víz+0.5dl bor+0.5bár:) vagy mit tudom én mi gáz. – ez a legnagyobb fröccs, 500ért ), az egy emberbarát ital.

Na, lényeg, hogy felbukkant egyszer csak a Bara és Zsolti. Jó kis meglepetés volt ez. Knotty Headzról annyit, hogy kicsit rövid volt:P és gyorsan lementek a színpadról. Jól volt őket hallani megint. Respect! Kis átszerelés, sejtelmes fények, hangok…intro…színpadon a PASO! Innentől igazából nem írnék a koncertről, mert Lipiék is vérprofik…felesleges lenne ecsetelni…na talán még annyit, nagyon pozitív volt, hogy pl. Vince milyen dinamikusan nyomta! Akkor General Csáki bácsi annyira élvezte a zenét, hogy felrepült a színpadról… aztán le:) és mintha mi sem történt volna…kacagás a történteken, de a só nem állt meg!!

Inkább pár szót az új albumról: Feel the riddim! Esztétikus, szolid borító, frappáns siető Krsa. Meggyőző. Csak azokról az új számokról, amiket játszottak: a lemezen az első, koncerten az utolsó track: Hungaryan Dish – itt volt az idő rögzíteni már ezt a számot. Klip is jópofa lett! Harcsa Verával a közös szám, nagyon aranyosra sikerült. Az egyik kedvenc dalom az albumról. A Macskafogóból emlékezhetünk erre a számra. Természetesen a koncert alatt beficcent egy-két régebbi szerzemény is. Emlékszem még azokra az időkre, mikor a Pasonak soványabb volt a repertoárja. S játszottak olyan zseniális korszakalkotó dalokat, mint a Toots And The Maytals – Monkey Man vagy The Pioneers – Long shot…ezt csak azért érzem fontosnak leírni, mert lazán fel kéne ezeket a verziókat is tenni 1 kislemezre akár.

Lényeg a lényeg, attól, hogy itt van a… River of life - tökéletes nóta…szóval nem kéne elhagyni a régi klasszikusokat se. Mi mindig fogjuk ezeket hiányolni, mert szeretjük őket. Na, kicsit elkanyarodtam. Budapest – ez igen! Kicsit olyan melankólikus szerintem, mint Krsa Color dem verzója…ezt is tessék megvenni! A fa alatt legyen: PASO – Feel the riddim és LB27 feat. King Yellowman Color dem!!!

Ma elég szétszórt vagyok. Nem volt a Gagarin…hála a jó égnek!! Viszont volt Szisztem Koneksön. Nagy húzás a Feel the riddimre feltenni az imént említett nótát Senával megspékelve. Szép volt fiúk:) Ja, még egy utolsó kedvenc: Vampires – valamit magyarázott Krsa, hogy ez Tony Ass szerzeménye…de nem akarok hülyeséget mondani. A lényeg az, hogy ez a riddimecske is szerepelt már asszem az előző nagylemezen. Akkor is gyöngyszem volt, de most… S még mielőtt szentté avatnánk a zenekart: Bawl out fi We - uu ez a dal az egyik gyengém-negatív értelemből. Biztos már megkapták másoktól is úgyhogy nem fogom sokat ecsetelni. Ez a nóta teljesen Besh o Drom, rengeteg benne a népi cucc, túl sok. Ha nem az albumon látom, el se hiszem, hogy ez Paso. Mikor először meghallgattam, azt hittem, hogy a Titanic alsó szintjén vagyok, ahol az a jóféle veres csajt pergeti dikkaprio. S bazseválnak ar arcok.

Remélem nem bántottam meg most senki lelkivilágát. Ha értékelni kéne 10ből 8-9. 90%ba tökéletesen bulizós, laza tempó.(s még csak kb. 3x hallgattam végig-szal, „1.’benyomás) Óriásit toltunk rá. Hiányzott már a Paso. Koncert után Zsolti hazavitt minket. Alvás, mert a másnap… Bigupp paso. frk