Terror a Dürerben :Terror, Born From Pain, Stick To Your Guns, Trapped Under Ice
Hungary Budapest/Dürer Kert
Nyárindító koncertnek tökéletesen megteszi, kezdésnek egy szép terrorizmus az arcunkba megfelelő választásnak tűnt egy megfáradt hétfői pünkösdre... tűnt... tűnt.. sajnos még mindig vakok vagyunk. Nem gondoltam volna, hogy ennyire szar és büdös ez a színtérnek nevezett förtelem. Azért ennyire nem ásom el a dolgot, voltak jó oldalai is az estének.


Fél 7 után szokásos bkv túra Budafokról. Pár sör legurult a torkunkon, mire elsétáltunk a Király utcától a Dürerig. Direkt nem siettünk, így is 8 előtt odaértünk. Mivel kellemes volt az időjárás a kinti padon dumálásra, ráérősen csak fél 9 körül vettük befelé az irányt, nekünk elég 3 zenekar is egy estére, na meg hát az első zenekart kötelező lekésni (iratlan szabály nálunk).

Beérkezéskor az átszerelés hangjai, pont vége lett valaminek.. bíztunk benne, a lényeg hátra van még.. de mint kiderült, este 9 körülre már lement az első két zenekar, éppen beállt a Stick To Your Gun. Valahogy lemaradtunk a Born From Pain mulatságról. Nem gond, értékeljük azt ami még maradt... A STYG énekes nekem kicsit gyakorlatlannak tűnt, nem éreztem benne annyi energiát, mint ahogy azt elvártam volna egy Terror előzenekartól. Persze gyanús volt, hogy ruházata tetőtől talpig a főzenekar támogatását élvezhette. Mint egyfajta kirakati bábu, reklámozza a Terror merchpultot. De hát nem a ruha teszi az embert, elemezzük a műsort.

A közönség első soraiban persze elindult a karlóbálás-rugdosás. Mintha valami, előre megírt koreográfia alapján nyomják mindig. Elég unalmas, főleg, hogy a jobb szélén álltunk, de persze így is mi éreztük magunkat köcsögnek, hogy nem vigyorogtunk azokon a majmokon akik belénk futnak, kirúgják kezünkből az italt bla-bla..szánalmas ez a népség. Örülök persze, hogy nem ácsorognak, van élet a színpadon túl is, de ez már túlzás. Belefutni a szélén állókba, mindegy, hogy ki mikor miért hogy. Persze ez a HC trendi a nagykemény bulikon, de leszarom. Nem volt jóérzés, hogy nem lehet nyugodtan végigállni a szélén egy bulit, mert mindig van aki oldalról meglök. Ott volt középen nekik a nagy tér, ott darálhatták volna egymást..nem! Nekik az álló közönség kell. Ez nem durva és kemény, ez paraszt és ostoba. Köztük persze xSipix, aki egy rohadt beilleszkedési zavarban szenvedő, hc-stílusba menekülő nyomorék, aki meglepett, hogy itt volt. Mivel elérték, hogy szinte senki zenekar ne játszon Győrbe, gondolom mivel ott már nincs semmi, eljön a főfaluba megmutatni mi a kemény.. röhejesen ugra-bugrált, mint valami fogyatékos. Régen jóba voltunk, most már inkább nem is köszönök neki (a nemrégiben történtek után). Persze az este nem róla szólt, a koncert jól szólt, minden más rendben volt.

Átszerelés közben meglátogattuk a merchpultot (alapból Terror pulcsit szerettem volna vásárolni a nyári hideg fesztivál éjjelekre..) hát az asztalon ott hevert egy extra baró zipzáros. Nehéz is lenne leírni milyen, pofás darab volt. Sajnos az ára is tükrözte: 11.000 ft-ot kóstált. osztottam-szoroztam, hát megvettem. Nem volt olcsó, de remélhetőleg jó szolgálatot tesz majd. Mellé spékelés gyanánt beboltoltam magamnak egy szintén kicsit extrább cuccot: egy minőségibb Terror övet, ezt is kicsit drágán dobták utánunk: 3500 ft. Sebi még vett magának egy térdgatyát 7000 pénzért. Lehet kicsit sok pénzt leraktunk a pultra, de egész nyáron nem fogok már új ruhákat venni, most megengedtem magamnak.

Terror persze rohadt jól belekezdett.. nagyon ütős hangulata volt, érződött az erő és a profizmus. Az énekes persze szintén hosszú ujjú pullerba nyomta, mint mindig. Aki tudja mi ennek az oka, ossza már meg velünk (személy szerint zavar, hogy nem tudom az okát). Ez az előadás is elérte azt a szintet, hogy nem lehet róla mit írni: aki ott volt megkapta amiért ment, aki kihagyta, sajnálhatja. A közönség egy része nem nagyon volt képbe, csak a Push It Away slágert várta. Nekem mindegy volt, nagyon jól szóltak a számok. A vége felé persze szintén a "megmutatom magamat" játékot játszották: mindenki felment a színpadra, kivette az énekes kezéből a mikrofont, semmit se láttunk a zenekarból.. unalmas és szánalmas, MÁR MEGINT!

Koncert végeztével valahogy szétszéledt mindenki. Mi is hamar elpárologtunk, hisz másnap meló és még haza is kell jutni. Gyors nonstop paradicsomlé, 5 szelet svidlinges felvágott magában, még elért nem éjszakai 5-ös busz, jó csatlakozás, dombon felséta, nagyon finom pizza oda haza, gyors bealvás.

Turmixgépbe az este: persze pörögnek az emberben az indulatok, a negatív szemüveg, kicsit magasra teszi a lécet, ezért kicsit túlságosan is kritikus másokkal szemben, de valahogy nem hiszem, hogy velem lett volna a gond, egyszerűen feszültséget éreztem a színpad előtt, sajnos nem jó értelemben. Ez az egész hardcorenak nevezett bohóckodásnak is rossz történet, sajnos idehaza meghalt, talán nem is kezdődött el soha. Csak hát vannak rá vevő emberek és persze eladók.
author: András Barth | 03 jun 2009

author:

Barth AndrásAndrás Barth

Flyer:

Random Photos - 2018