Hungarian Tribute To Bob Marley :Ladánybene 27, Another Day, Krsa, Doki, Berger Dalma, Paso Brass, T-Rex Riders, Roots Kompakt, Rastamás, T.B.Homelock
HungaryBudapest/A38
Február. Mindenkinek más jut az eszébe róla. Nekem, s még szerintem sok kócos testvéremnek Egy ember…egy próféta, egy énekes, egy harcos, aki a zenével harcolt. Háborút hirdetett, a háború ellen. Ha Ő nincs, valószínűleg sok minden máshogy alakult volna. Bob Marleyről beszélek.

Február 6-án lett volna 64 éves a Mester. 20-án a hajóra úgy mentünk a barátaimmal, hogy tudtuk figyel minket. Mindenki tudta, aki ott volt, hogy velünk van. Nem egy előadó énekelt úgy az est során, hogy felnézett az „égre” és neki énekelt. Néha megtörölgetem a szememet, hogy vannak emberek akikben ilyen erős a feltételek nélküli hit. Ezek az emberek boldogok…mi is boldogok voltunk, mert egy olyan színvonalas estét gyúrt nekünk össze a LB27 és az Another Day, hogy az csuda. Kicsit meg voltam lőve, mikor tudatosult bennem, hogy itt bizony nem „fellépek-lelépek-visszatapsolós-jön a következő bend” rendszer lesz, hanem egy igazi jammelős örömzenélés. Az előadók dinamikusan váltogatták egymást a színpadon, kattintottam egyet Krsaról s mikorra máshova helyezkedtem már Doki énekelt (Jah’s Warriors R.I.P.). Őrület. Amúgy nagyon jó volt Ákost újra hallani, remélem készül valami projektre…mert ő egy pótolhatatlan figura a magyar reggae életbe. Néhány szám erejéig felcsendült Berger Dalma érdes hangja is…ő is jó lenne ha visszatérne.

Számomra külön nagy öröm, hogy olyan nóták szólaltak meg, amiket kevésbé ismer a közönség. Ill. csak a nagyon roots fejek ismerik ezeket a számokat. Féltem tőle, hogy pl. a Stop The Train-t eljátszák majd esetleg több verzióba ill. hogy majd többen éneklik…pl. Krsa raggazva…de semmi ilyen nem volt. Letisztult, változatos, profi műsor volt. Őszintén szólva, meghatódtam, hogy mekkora az összetartás a magyar rastafarik között és most nem feltétlenül csak az előadókra gondolok. Tömény szeretet szállt a levegőben.

Igazából most azon tűnődöm mit emeljek ki…de nem nagyon szeretnék semmit. Sokan nem voltak ott, akiket hiányoltam…bánhatják, mert ilyen biztos nem lesz egy darabig. Pedig nem haragudnék meg, ha az efféle bulikból rendszert csinálnának:)

Ja, a végén: kiállt mindenki a színpadra és Bodnár Tibivel az élen együtt, mindenki (mi is) elénekelte a Redemption Song-ot. Öngyújtók a magasban, olyan emberkékkel ölelések sorozata-akiket mindenkinél jobban szeretek. Amerre néztem, őszinte mosolyok…és együtt énekeltük a szabadság dalát.

…az extázis után sound system…eltelt az idő, s természetesen utolsókként dobtak minket ki.

Köszönet A Mesternek…valamint a LB27-nek, Another Daynek és a fellépő művészeknek…a hajónak…… és nem utolsó sorban a masszívnak. Bless_farek
Máté Farkas-Kontra | 18 mar 2009

Flyer:

Random photos - 2023