Csütörtökön lerövidített melónkból borvásár, albérletbe zuhany. 16:08-kor kigurultunk a polgárörség által felmatricázott 8+1 személyes kisbusszal az egérúti kagylós benzínkútról. Ülésrend érkezési sorrendben, sajnos Sebivel előre szorultunk. Biatorbágy előtt szépen stoppoló Zolikát felvettük és ismét autópálya. Már megszoktuk.Mivel korai kezdés volt kiírva, elöre felkészülve kiakartuk hagyni a győri tescozást, de egy kevés bor után hiányzott a zene, na meg nem bírom ki ha nem állunk meg a hét-kék csíkosnál. Tanerővel befutottunk átjátszó kazettát vásárolni 1490 Ft-ért. Mivel Sebi nagyon nem szeretett volna letérni az autópályáról, kicsit rosszul esett neki a kényszerparkolás, ezért vételeztünk neki vigaszdíjat, 190 ft-os horgászúszót, aminek hatására nagy öröm töltötte el szívét.

Gyors tornasor-fotó utána továbbhaladtunk, egészen a határ előtti benzínkútig (sajnos ezt se bírjuk kihagyni) de még így is bőven volt időnk. Naplemente fotózás a határ utáni szélmalmok mögött, füstfelhőn keresztül. Remek GPS pontosan kiírta hány km van hátra az útból (még azt is jelezte, mennyivel szaladhatunk). 110 km/h-s tempónak köszönhetően 19:06-kor leparkoltunk az Aréna mellett, viszont a sofőr sehogy se akart itt várni, hátrament az egyik utcába, ahol tud aludni. Gondolom sok volt neki ez a kb 3 óra amit velünk töltött. De már megszoktuk, hogy a buszsofőrök hip-hop megutálnak minket:)

2 literes teli flakonokkal felszerelkezve irány a bejárat, de azért a kb 10 liter italunkat dobjuk bokorba. Itt volt a kocsmánk, attól nem féltünk, hogy lenyúlják az osztrák gyerekek, nekik sör, nekünk bor. Italunkat 19:30 körül átmértük a müanyag fél literes poharakba, majd jegybeváltás után próbáltam bevinni a fotógépemet, de a kidobó csaj szerint profi gépem van. Hiába magyaráztam neki, ez amatőr masina, de nem engedett, elzárta egy lelakatolt dobozba, kaptam cserébe egy sorszámot. Legalább húztak volna tombolát...

Sajnálatunkra az Annotitations of an autopsy helyett a The Berzerkers adta az adást a színpadon. Egész jól pörgött a dolog, bemelegítésnek megtette, voltak is páran akik nyomorodott karatéka módjára szó szerint vették a dolgot. Mi felénél hátatfordítva kiugrottunk italozni a "kocsmánkhoz", a legsűrűbb bokor a vidéken.

Mindenképpen vissza akartunk érni a Born of Osirisra. Megérte a pontosság, nem okoztak csalódást. Ezt követően Abigail William bennem egy jó zenekar tükörképét állította, nem is tudom miért, többiek elmondása szerint egy fos, ígyhát engedtem a csábításnak és szartam az egészre nagy ívben, kint egy asztalnál flakonosoztunk. Azért az As Blood Runs Black nekünk játszik, szépen odaálltunk időben. Befele menet meglepetés szerű összefutás Csirke, Nyiregyi Bandi és Benji alkotta kis csapattal. Mint megtudtuk, másnap Heaven Shall Burn Bécsbe, amire előzőleg ingyen jegyeket osztogattak valahol. Hát nem örültünk a jó hírnek, dolgozni is kell néha, na meg nem volt tervben, ami érthető, mivel nem is tudtunk róla. (ne magyarázzam már túl..)

Nem tehettünk róla, hogy mindegyik fellépő remek adást nyomott, nem volt ez másképp a Suicide Silence játékával sem. Igaz kicsit kásás, melyik zenekar mit adott le, viszont folyamatosan jól szólt minden, a közönség itt legalább tudja mi az a circle pit. Sikeresen ki is verték a kezemből az utolsó korty kólaborosomat.

Aréna bevégzésével hip-hop buszba pattantunk és máris haladunk a kétsávoson. Kicsit átvariált ülésrend (sose szerettem elöl ülni, beszélgetni kell egy idegen, számunkra semleges alakkal: a sofőrrel!). Talán értetlenkedés, vita mellett hamar a bohócos foshoz értünk ahol kb 3-4 hamburgert befalva folytattunk utunkat. Zolika, Tanerő, Hegyi, Szabi mentek a borárosra inni (130 ft 1 db 2/1-es!). Mi Sebivel a felüljárótól hazasétáltunk ahol is szemetszúrt egy számunkra ismerős felgyújtott ágy. Sajnáltuk szegényt!

A különítmény reggel fél 10 fele hazaesett az albérletbe, ahol is egyből zene, malacvisítás, hörgés közepette sikeresen felébredtem. Szerencsére nem zavart a dolog. Negyed 12 fele ideje volt elindulni melóba. Folyt. köv: Péntek este, Fezen.