War Form A Harlots Mouth, Honour Among Thieves, Centurion, Breedapart, Time Has Come, Buried Beneath The Ashes, Khalo
United Kingdom London/Underworld
Újra szerencsém volt, 2 nappal a koncert előtt derült szépen ki, hogy aznap szabadnapom lesz. Nagy örömömben azonnal hívtam Csirkét, nézzük meg a WFAHM-et. Ekkor jött az első rossz hír, komám délutános, nemtud jönni.


Nem estem kétségbe hívtam Editet, na majd Ő. Ő sem, szintén déután melózik aznap... Nem érdekelt, látni akartam a koncertet, így hát mentem egyedül sajnos. Így közel sem akkora élmény, de nemvolt mit tenni.

Persze javitott a helyzeten, hogy kiderült egy kisebb fajta hardcore-metal fesztet penderítettek össze aznap estére mivel az angol Centurion-Khalo-Honour Among Thieves trio angliai turné időpontja is aznap estére esett.A legjobb az egészben az volt, hogy a WFAHM-en kívül egyik bandát sem ismertem. Mindig jó ilyen koncertekre menni, sok szép új kedvencet fel lehet fedezni, persze mégtöbb szart is. A flyeren 8 együttes és délután 4-es kapunyitás volt feltüntetve.Na ennek már rutinból nemdőltem be, 1-2 zenekar mindig elmarad és szintén nemnyitják ki az ajtót 5-nél előbb.

Így is történt, mikor 4-kor elballagtam a bejárat előtt, még csak 3-4 kb. 15 éves csicska üldögélt a rácsok előtt. Vettem kínai kaját aztán beültem a World's Endbe almasörözni. Fél6-kor lementem az Underworldbe. De előtte még megpróbáltam Alizt, a volt londoni albérlőtársamat elcsábítani a bulira, de határozottan elzárkózott az ötlet elöl, "sejtem miféle koncertre mész" felkiálltással. Mindegy.

Lementem és éppen kezdett a Khalo, mint kiderült ők voltak az elsők, az első banda persze, hogy elmaradt...
Ciderrel a kezemben lementem és szépen ott is maradtam, mert véleményem szerint a Khalo nagyon jo!! Jo kis hardcore-metal kevereket nyomnak. Hangzással nemvolt igazán gond, de szerintem kicsit erőtlenül szoltak. De összességében ez nemvolt tulságosan nagy probléma. Kb. 20-an ha voltunk még ekkor, mind fiatal kis tizenéves. Ugyéreztem magam mintha egy középiskolai osztálykiránduláson lettem volna:)

Ezután a Buried Beneath The Ashes következett. Picit jobb hangzás és egy Despised Icon féle muzsika. 2 perc után egyértelmű volt, kiket imád és melyik banda a példaképük. Egész jók voltak, tetszettek. Már beindult a karate, de még nemvitte tulzásba az a 8-10 majom középen. Félóránként nyeltem a cidereket, azaz nagyjából minden banda alatt egyet.

A Time Has Come következett, akikbe én beleszerettem azonnal. WFAHM-hez közel álló igen technikás, de azért jóval több death-grind elemmel operáló német négyes. Rohadt jól és nagyon profin játszottak, az énekes srác elmebeteg kissé:) Az egyik szám alatt addig ugrált a seggéről már amugy is félig lecsúszott nadrággal, hogy az végül lecsúszott teljesen a combjára és szépen elvágódott, ahogy elő van írva:))

A gitáros srác az utolsó szám után letette a gitárt, letérdepelt a pedáljaihoz és szépen elkezdte csavargatni őket, és a gitár még legalább 1 percig igen szépen szólt mindenféle tónusban. Nemvolt semmi, még a technikus-hangmérnük is előjött a pultja mögül és elismerően bólogatott. Engem a Time Has Come teljesen meggyőzött.

Következő a Breedapart volt, akiket már láttam mint kiderült, valamikor tavaly ugyanitt az Underworldben. Profin nyomták a Cataract féle izomból tekerő kemény, irgalmat nem ismerő metalcore-t. Itt már gyült szépen a tömeg, elég nagy verekedés is volt már. Nemvolt rossz, felszántották a szípadot,de ilyenből van már nagyon sok.

Következett az Honour Among Thieves, egy dallamos punk-hace banda. Itt már nagyon sokan voltunk, elég népszerűek. Nagy ugrálás, circle pit, az énekes srácot egyszer vagy hatan szabályosan leszedték a színpadról aztán még vagy hatan nekifutásból rájuk vetették magukat, majd mindennek a tetjébe a gitáros srác ugrott rá gitárostól:) Jo hangulat volt az biztos, jóllehet nekem nem tetszettek. A másik gitáros csaj volt. Az meg se mozdult, csak tekert ezerrel végig.

Következett a Centurion, pofátlanul fiatalok maximum 20 lehetett a legidősebb is, és ehhez képest véprofin nyomták a sulyos modern hacemetal-metalacore keveréket. Nagy zúzda és karate persze mindenhol, sokan megmozdultak rájuk. Majdnem vettem polojukat is, mert nagyon megragadott a komoly politikai és társadalom-kritikus felirat nagybetűkkel rajta: EAT SHIT YOU SUCK. Alatta negyed akkoraval, hogy Centurion.De ekkor már megvolt a WFAHM pólóm, így meggondoltam magam.

Végül pedig a várva várt főzenekar. Elég régen vártam már, hogy elegye a fene őket Londonba, a lemezük nagyon meggyőző és a bécsi koncertjük után Kollega Úr ás Bandi is lelkendezve verte ki ha csak szóba kerültek, szóval már tűkön ültem na!
De meg kell mondjam, hogy megérte!!! Gyönyörű koncertet adtak, persze nemmaradhatott el a stage diving sem, ami persze az akkorra már a bennem lévő 6 db cider hatása is volt. Egy szám elejéig a Time Has Come énekese is feljött, szerintem ez volt az est fénypontja.
A tömeg szépen beindult ekkorra már félház volt kb. Vettem turné plakátot is hazafele menet.

Összegezve az estét, 1-2-őt kivéve elég szép felhozatal volt, szép koncertek. Jol éreztem magam, egyedüli negatívum az volt, hogy egyedül voltam. De egyszer-kétszer belefér ha ilyen jó zenakarokat láthatok cserében!
author: Zoltán Kabai | 13 may 2008

author:

Kabai ZoltánKabai Zoltán

Flyer:

Random Photos - 2016