As I Lay Dying, Killswitch Engage
HungaryBudapest/Petőfi Csarnok
A nem kevés nyári fesztivál közé, az érezhető különbség jegyébe érdemes bepréselni egy-két koncertet is. A nemrég hajón megrendezett Converge bulit kihagytuk, hisz emberből vagyunk mi is. Ezt a megmozdulást már nem kellett volna, ígyhát irány a PeCsa.

Zsoltitól kapott infó után szabadon, sörözéssel fűszerezve, ráérősen startoltunk a budafoki albéreltből Sebivel. A dohány utcai troli persze belefutott egy úton parkoló szerencsétlen parasztba, aki a hosszas dudálás ellenére se mozdult, csak pakolt a boltba. Majd mikor jól végezte dolgát, beült és kb 10 méterre leparkolt a utca túloldalán. Ezért is utálom nemzetünk fővárosát.

A csarnok előtt véletlen összefutás Hendrixékkel, Zozóékkal. Nyugisan söröztünk, az előzenekar kit érdekel szindróma. Amúgy is kisebb sor kígyózott a bejárat előtt. 20:50-re már bent a terembe, igaz csúszással de kezdett a kishazánkba még nem látható As I lay Dying (bár lehet voltak egy éve Hatebreed előtt a hajón szülinapom napján, csak én a közelbe se). Dobozos borsodikkal a kezünkbe-zsebünkbe végre felcsendült a zenei produkció. Eleinte hátul-középen állva megállapítást nyert a tény, nem szól valami normál-durván. Ezért inkább elöre takarodtunk, ahol adta magát a hangulat. Enyhe circle pit, örjöngés, elhagyott félcipők hajintgálása, "korrekt hangzás - jó hangulat" kombó. Aki ott volt, igazán nem panaszkodhatott: tényleg megadták amit érdemeltünk. Beírhatjuk az 5-öst az ellenörzőjükbe. Rá 8 napra ismét láthatjuk majd őket egy német fesztiválon, mert megérdemlejük.

A müsor végeztével volt időnk beszélgetni a pultnál, mivel a Killswitch Engage nem növeli jókedvünket és nem tágítja érdeklődési körünket, sőt egyáltalán nem foglalkoztat. Derekunkat beadva mégis beálltunk a terem hátsó sarkába Zsoltival dumálni, hogy elmondhassuk, mi ezt is láttuk.:) Elég siralmas és üres látvány fogadott, ezért inkább 10 perc után kint értekeztünk egymással és a többiekkel. Furcsa volt, hogy még Fazy is kint áll lábnyommal a hasán, hisz neki a KSE az egyik kedvence.

Megvártuk amíg a pultnál ránk eresztik a rolót, irány az éjszakaival haza. Szerencsére a 973-as háztól házig szállít, bár kétszer is leállított motorral várakoztunk, nem kevés időbe telt mire végre az albérlethez értünk.

Záráskép kötelező volt Bozó úr által megnézni az új Devil Driver klippet, ami hajnal 2 fele annyira nem érdekelt.:)
András Barth | 12 aug 2008

Flyer:

Random photos - 2023